Petőfi Sándor Kulturális Központ építészeti tervpályázat – a SAGRA Építész Kft. megosztott II. díjas terve

A SAGRA Építész stúdió terve a Petőfi Sándor Kulturális Központ és Városi Könyvtárra egy olyan kortárs épületegyüttest mutat be, amely az Alföld hagyományos építészeti formavilágából merít, miközben fenntartható és közösségépítő megoldásokkal erősíti Kiskőrös kulturális és építészeti arculatát.

Építészeti koncepciónkkal a hagyományos értékekben gyökerező mai, kortárs építészeti kifejezőeszközökkel létrehozott épületegyüttest hozunk létre úgy, hogy az a nemzeti költőnk, Petőfi Sándor szülőházához méltó környezetet teremtsen, és annak érvényesülését elősegítse. A tervezett épületegyüttes és környezete építészeti alapgondolatai és kialakítása révén segíti a közösségi élet kibontakozását és gazdagodását. A tervezett épületek nyitottsága és intenzív kapcsolata a Petőfi Szülőházzal és a környezettel olyan közösségi tereket hoz létre, ami vonzó és lehetőséget ad a személyes találkozásokra.

A tervezett épületek a hagyomány folytonosságát teremtik meg, a hagyományos értékek megújulva, mai nyelven megfogalmazott architektúrában élnek tovább. A Kulturális Központ és az új Petőfi Sándor Városi Könyvtár építészeti koncepciója és kialakítása révén erősíti a Petőfi kultuszt. A területalakításnál fontos szempontunk volt a városszövetbe ágyazás úgy, hogy a tervezett épületek a környező léptékhez igazodva, a közösségi és kulturális élet saját identitással bíró épületei legyenek. A tervezett épületek illeszkednek a meglévő környezetbe, a kisvárosi miliő építészeti karakterébe, kortárs megfogalmazásukkal, egyediségükkel a Petőfi tér építészeti minőségét emelik.

A Petőfi-kultuszra épülő Kulturális Központ és az új könyvtár épületének elhelyezésénél és a területalakításnál szem előtt tartottuk, hogy az új beépítés a Petőfi szülőház helyzetét erősítse, érvényesülését segítse és a kialakuló új térstruktúra a közösségi életnek biztosítson jól használható tereket. A területalakításnál fontos szempontunk volt a városszövetbe ágyazás, úgy, hogy a tervezett épületek a környező léptékhez igazodva, a közösségi élet saját identitással bíró, ikonikus épületei legyenek.

Az új könyvtár épületének elhelyezésével a régi utcavonal megjelenését keltjük életre, és a rendezvénytérnek térfalat alkotunk. A könyvtár épület építészeti koncepciójánál fontos volt, hogy a Petőfi szülőházzal szoros kapcsolatot alakítsunk ki, így architekturális kialakítását, térkapcsolatait és funkcionális elrendezését, valamint megnyitásait többek között ez vezérelte. A rendezvénytér kiszolgáló helyiségeit magában foglaló épületrész a könyvtár épületével építészeti egységet alkotva a rendezvényteret a régi utcavonal mentén határolja, a panel épület elé belógva a rendezvénytér felől ad kedvező építészeti arcot.

A Kulturális Központ építészeti koncepciója, hogy egy nyitott, befogadó, a rendezvénytér felé megnyíló, architekturális kialakításában a tervezett könyvtárépülettel szerves egységet alkotó épület jöjjön létre. A beépítési koncepciónknak köszönhetően egy jó arányú és jól használható rendezvénytér jön létre. A rendezvényteret a meglévő Petőfi Sándor tér parkos részének folytatásaként alakítjuk ki, melyet észak-keletről a Petőfi szülőház és az új könyvtár épülete határol, dél-nyugatról pedig az új Kulturális Központ. A tér déli pontján egy kilátótornyot terveztünk, mely kedvező rálátást biztosít a Petőfi szülőházra és a rendezvénytérre, kijelöli a tér sarokpontját és egyben a tér alatti mélygarázshoz és a rendezvénytér vizesblokkjához biztosít gyalogos megközelítést lépcsővel és lifttel.

Építészeti koncepciónkkal a kor és az élhető, fenntartható város szellemiségének megfelelő épületegyüttest hozunk létre, mely a lehető legmagasabb színvonalon képes kiszolgálni a kívánt funkciókat.

A tervezett beépítéssel az új épületek illeszkednek és intergrálódnak a városszövetbe, annak erősségeit kiemelik és egy jó arányú és jól használható városi rendezvényteret hoznak létre, a kisvárosi miliő építészeti karakterébe ízesülve, kortárs megfogalmazásukkal, egyedi, önálló identitásukkal a Petőfi tér építészeti minőségét emelik és összhatását erősítik.

A könyvtár épület a beépítési koncepciójának köszönhetően szoros kapcsolatot alakít ki a Petőfi szülőházzal, intenzív kapcsolatot tud kialakítani a létrejövő új könyvtárudvarral és a régi utcavonalat idéző beépítés a meglévő panel épület elé kerülve a tér felé jól kezeli a téri szituációt, kedvező hátteret biztosít. A zártsorú – hézagosan zártsorú kisvárosias polgári beépítések, és az azt követő Petőfi-szülőház paraszt–polgár háza együttesen elegáns, kisvárosias képet kölcsönöznek. Ezt az épületsort folytatva terveztük az új könyvtár épületét, mely ebbe a miliőbe illeszkedve léptékével, építészeti minőségével és karakterével tovább emeli a házsor jelentőségét. Az épület tömegét úgy alakítottuk ki, hogy az ne elnyomja a Petőfi szülőházat, hanem párbeszédet alakítson ki vele és erősítse annak megjelenését. A könyvtár épület Petőfi szülőháza felőli tömege alacsonyabb, a tér felé néző kisebb homlokzatmagasságával a Petőfi ház magasságára reflektál. A bejárati visszahúzás osztja a tömeget, így a tér felé a homlokzat szerencsésen megtörik és ezzel is a Petőfi ház léptékére kedvezően tudunk reagálni.

A Kulturális Központ épülete a városszövetbe és az utcaképbe illesztve ízesül az új rendezvénytér szerves részévé válik. A bejárati fogadótér a visszaugratott tömeggel finoman reagál az adottságokra, visszaköszön az új könyvtárépület architektúrájára és nagyvonalúan jelöli ki az épület főbejáratát. A főhomlokzat visszaléptetése a bejárat kirajzolásával őrzi meg az épület előtt álló jelenleg is meglévő fát, és ezzel is hirdeti elhivatott környezettudatosságát. A Petőfi utca felőli jobb oldali szomszéd épület homlokzatmagasságát követve alakítottuk a tömeget. Az U alakú tömeg a rendezvénytér felé nyílik meg, az első és második szinten kialakított zöldtetők a Kulturális Központ használói és látogatói részére szolgálnak külső közösségi térként.

A terület környezetalakítását az építészeti kialakítással szoros összefüggésben alakítottuk. A tervezett közterek, udvarok, zöldterületek, burkolt terek mind a közösségi élet színteréül kívánnak szolgálni és jól élhető helyszíneket biztosítani. A környezetalakítás minden területén igyekeztünk az intenzív zöldfelületek kialakítására, a különböző minőségű és használati intenzitású funkcióknak megfelelően.

Szem előtt tartottuk az építészeti és környezetrendezési koncepciónk kialakításánál is, hogy a meglévő egészséges fák megmaradjanak, így a beépítéseknél is ezt figyelembe vettük. megmarad a rendezvénytéren a Petőfi ház előtti nagy fa és megmarad az új tervezett Kulturális Központ előtt álló fa is. A tervezési területre kerülő növények tájazonos növények, az új fák, mind tájazonos kőrisfák. A talajtakaró növények szintén tájazonosak: bárányparéj, pozsgás zsázsa, mézpázsit, ezzel biztosítva a helyi klíma tűrését és minimalizálva a fenntartási költségeket. A terület lehető legnagyobb részét zöldesítjük, a rendezvénytéren is, az alacsonyabb forgalmú területeken gyephézagos burkolat kerül kialakításra. Minden új térkő burkolat vízáteresztő módon kerül lerakásra, biztosítva a víz elszivárgását a talajba. A könyvtárkertbe új fás szárú növényként Somot terveztünk; gyümölcsével az udvar közösségi használatát erősíti, szellemiségében pedig Petőfihez köthető. A rendezvénytérre öntisztuló tavat terveztünk, melynek vízfelülete a mikroklímára gyakorol kedvező hatást. A tóba tájazonos növényekkel (pl. fehér tündérrózsa, tündérfátyolhínár) terveztünk.

A környéken végigfutó Petőfi vonal kibővítése a környezetrendezési koncepciónk része. A meglévő részeken a térkő burkolatot lecserélve, az új területekkel egységesen mészkő kockakő burkolattal kerül kialakításra a Petőfi vonal. A vonalra szervezett meglévő és új emlékek, a költő kevéssé ismert arcát bemutató idézetek sajátosan fűzik fel a különböző térrészeket, hangsúlyozva a költő és a város szoros kötődését. A vonal fizikailag a burkolatban jelenik meg, amely összeköti Petőfi Sándor életével, személyével kapcsolatos helyszíneket: a szülőházat, édesapja mészárszékét, a templomot, ahol megkeresztelték, a Petőfi Sándor Múzeumot, a költő egészalakos szobrát és az életében fontos személyek szobrait. A vonalat bizonyos pontokon kőtáblák szakítják meg, amelyekre Petőfi idézetek kerültek. A Petőfi vonal állomásait megtartjuk és bővítjük két újjal. Az egyik az új tervezett kilátó terasz, ahonnan a teljes rendezvényteret belátjuk, látjuk a térburkolatban kirajzolódó gólyák vándorlási útvonalát és rálátunk Petőfi szülőházára. A másik pedig a Kulturális Központ előtt elhelyezett tábla Petőfi Gólya című versével.

A térrendezés részeként a Petőfi ház előtt végigfutó egykori utca újra látható lesz. Az utca és a tervezett új könyvtár épület előterét kiskockakő burkolattal látjuk el. A meglévő, elbontott gránit térburkolat az új burkolatba beépítve közösségi játékként jelenik meg a rendezvénytéren, mely így rendezvény hiánya esetén is többféleképpen használható.

A térburkolatba megjelenő vonalhálózat, mely a burkolatba integrált finombeton térburkolati elemek, a gólyák vándorlási útvonalának leképezése. Az Európából dél felé vándorló gólyák vonulási nyomvonala jelenik meg a térburkolatban. A gólyák vándorlásának két kiemelt időpontja nemzeti ünnepeinkkel esik egybe. Téli vándorlás kezdete augusztus 20, a visszaérkezés március 15. A gólyák vándorlási útvonalát bemutató vonalak mentén a vándorlási adatok burkolatba süllyesztett réz feliratokként jelennek meg.

Petőfi Sándor A gólya című verse és a gólyák védelme egyik fontos alappontja tájépítészeti - építészeti koncepciónknak. A rendezvénytér déli részére tervezett kilátótorony tetején biztonságos fészkelőhelyet alakítunk ki gólyák számára. A térre kerülő tájazonos növények és a tájazonos mikroklímájú tó szintén a gólyák javát szolgálja.

A tervezett épületeket úgy alakítottuk ki, hogy jól átlátható térrendszere és tisztán szerkesztettsége által funkcionálisan maximálisan kielégítse az elvárásokat. Kerülve a kihasználatlan, fölösleges területeket, gazdaságos és jól használható épületeket hoztunk létre. Mind a Kulturális Központ mind az új Könyvtár térkapcsolatai sokrétűek, használati lehetőségeik rendeltetésüknek, szerepüknek megfelelően differenciáltak, a belső és a külső intenzív kapcsolatban van egymással.

Petőfi Sándor szülőföldjének kulturális központjaként a tervezett épületegyüttes szellemi és építészeti minőségében is a kulturális és nemzeti emlékhely létrejöttét segíti és a Petőfi-kultuszt erősíti. A hagyományokban gyökerező, az alföldi építészet eszenciájából kiinduló, az értékeket megtartó és megújító, a jelen és jövő elvárásait, társadalmi igényeit és technikáit felhasználó kortárs épületeket hozunk létre. Az épületek formavilága az Alföld hagyományos építészetében eredeztethetők. A meredek magastetők utalnak az Alföld jellegzetes juhodályainak formavilágára, az épületek több tömegre való osztása kedvezően osztja az épülettömeget és jó arányú és befogadható léptékű, emberközeli épületeket hoz létre.

Anyaghasználatban, a homlokzatok kialakításában hagyományos és helyi anyagokat használtunk. Az Alföld egy igen régi és hagyományos építőanyaga a tégla, már a középkor óta égettek itt téglát és használták építőanyagként A török háborúk miatt kevés téglaépítészeti emlék maradt fenn ebből a korból.  Kiskőrösön is számos tégla homlokzatos épületet találunk, amik részben vagy teljes egészében tégla felületűek, pl. a Petőfi tér közeli Kiskőrösi Evangélikus Középiskola Petőfi Sándor Általános Iskolája. A homlokzatokon kívül a tégla megjelenik lábazatokon, kerítéseken nem csak Kiskőrösön, de a szomszédos településeken és a tágabb környezetében is.

Az Alföldet borító lösz és homok inspirálta az általunk tervezett téglaburkolat színét. A visszafogott, natúr, homok színű tégla a természetességet, természet közeliséget hirdeti. A magastetőkön egyenes vágású natúr színű égetett anyagtégla cserepet alkalmazunk. A lapostetős részeket zöldtetős teraszokként alakítottuk ki. A kilátótorony magas teteje náddal fedett, a tető csúcsának lecsapott formálása gólyafészek rakására ad lehetőséget. A természet átjárja az épületeket, ami a nyitottságában, a környezetével szoros és intenzív kapcsolatában, a belső terek természetes fénnyel történő megtöltésében és a természetes anyagok használatában is megjelenik. A hagyományos és természetes anyagokat innovatív technológiákkal egyesítjük, így ilyenek például a nagy üvegfelületek, a nagyméretű megnyitások és flexibilis összenyitások és lezárások.

SAGRA Építész Kft.