Piac a horvát-magyar határnál – Hoffmann Zsófia diplomaterve
Mégis lehet építészeti probléma az országhatár? Átkelő, piac és közösségteremtő helyszín az az épület, melyet Hoffmann Zsófia tervezett Gyékényesre. A kör alapforma egyszerre szimbolikus és praktikus választás: nemcsak az együttműködés jelképe, egyben a síkvidékből is kiemeli az épületet.
A határmenti területek különösen érdekes helyzetben vannak, mivel saját országukban is perifériára szorulnak. Bizonytalan hovatartozásuk miatt tőke és egyéb támogatás nem érkezik sem az országból, sem nemzetközi oldalról. A munkanélküliség, az elnéptelenedés és az elöregedés jelentős problémákat okoz. A határmenti területek magukra maradtak. Diplomatervemben erre a problémára szeretnék megoldást javasolni azáltal, hogy erősítem a határ két oldalán élők együttműködését. Ha ezek a szomszédos megyék egymással összefogva régiót alkotnának, akkor egymást erősítve esélyük lehetne az ország egyéb területeihez való felzárkózásra.
Helyszín
Izgalmas átmeneti helyzetet mutat a horvát-magyar határmenti terület: jelenleg mindkét ország az Európai Unió tagja, de közöttük még határ húzódik (Horvátország nem része a schengeni térségnek – a szerk.). Természetes határként a Dráva szinte az egész határszakaszon végighúzódik, kivéve Gyékényes környékét, ahol elszakad egymástól a természetes és mesterséges határvonal. A két nép kapcsolata nem terhelt semmiféle konfliktussal, természetes a horvátok és magyarok együttélése és a két nyelv használata.
Szomszédos országaink közül a horvátországi átkelők vannak egymástól a legnagyobb távolságban. A vizsgált területen jelenleg mindössze 6 átkelőhely van, átlagosan 55 kilométerenként, míg a nyugat-európai átlag 4 km. A régió erőssége a táji adottságok kihasználásában rejlik. Kedvező a természetközeli turizmus: ilyen a kerékpározás ( a „Vasfüggöny Nyomvonal" áthalad Gyékényesen), a vadászturizmus és a vízi turizmus (bányatavak, Dráva).
Az ipar tőke hiányában nem tudott megtelepedni, így jobb híján mindenki mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ezen a fronton lenne erősíthető a régió szerepe is. A mezőgazdaság felépítése alapvető eltéréseket mutat a határ két oldalán – míg Horvátországban kisparcellás földművelés folyik, Magyarországon a termelőszövetkezetek hagyatékaként a nagyparcellák jellemzőek.
A helyzeti nehézségeket és adottságokat mérlegelve kirajzolódik, hogy egy új átkelőhely nyitásával javulhat a két ország határmenti területeinek keringése. Az átkelési lehetőséget egy olyan funkcióval szükséges kiegészíteni, amely a határon átnyúló együttműködést is erősíti. Erre a célra a legjobb lehetőség egy termelői piac létesítése a határátkelő területén, ahova helyi termékek és vásárlók mindkét országból egyaránt érkezhetnek.
Helyfoglalás
A két ország között jelenleg egy határvédelmi drótkerítés húzódik, melyen a tervezési terület vonalában egy kiskapu található. Ezen keresztül a helyi rendezvények alkalmával ideiglenes határellenőrzést biztosítva a szomszédos települések lakói rövid úton ellátogathatnak Gyékényesre. A határvédelmi drótkerítés precízen követi az országhatár vonalát, ennek közvetlen közelében jelöltem ki a tervezési területet, amelyen keresztülhalad majd az összekötő út.
A határon való átkelés Gyékényesnél elsősorban személy- és kisteherforgalom számára létesítendő, ezért 3,5 tonnás korlátozott forgalmú övezetként működik. Az átkelés 0-24 óráig biztosított. A határátkelést lebonyolító rendőri kezelőépületekben 4 magyar és 4 horvát rendőr dolgozik.
A termelői piac hétvégente működik a két ország helyi termelőinek részvételével. A árusítható helyi termékek rendeletben szabályozottak. A hétvégén megjelenő piac idején a parkolás a körgyűrűn kívüli területen biztosított. Hétközben alapvető élelmiszereket árusító kisboltok működnek a határforgalom kiszolgálásának érdekében, emiatt hétfőtől péntekig a körgyűrűn belül is lehetőség van a parkolásra.
Funkció
A körgyűrű szimbolikus jelentéstartalmán túl praktikusan emeli ki a sík mezőgazdasági terület egyenletességéből az épületet. A gyűrű fedele alatt funkciódobozokba rendeződnek a létesítmény elemei: alapvető élelmiszereket árusító kisboltok, vendégforgalmat kiszolgáló vizesblokkok, hulladéktárolók, raktár, magyar oldali személyforgalmi kezelőépület,
majd a határvédelmi rendek működéséhez szükséges funkciódobozok és a horvát oldali személyforgalmi kezelőfülke sorakozik fel a tető alatt. A gyűrűt asszimetrikusan szeli át a két országot összekötő közút, mely a belső udvarból leválasztja a szabadtéri termelői piac helyét.
Szerkezet
A tervezett létesítmény kétféle szerkezeti rendszerre bontható. Az alaprajzi értelemben vett körgyűrű forma elemei előregyártott vasbeton szerkezetek, míg a dobozszerű épületek szerelt szerkezetű kubusok, amelyek a körgyűrű szerkezeti rendszerétől függetlenek. Igény szerint sokszorozhatóak, áthelyezhetőek, elbonthatóak. A funkciódobozok berendezései doboz a dobozban elven körüljárható bútorokba integrálódnak.
Hoffmann Zsófia
„A kör mint archetipikus alapforma, képes határozott határtalanságot sugallni. Hoffmann Zsófia diplomatervében így a fiktív, de racionális és életszerűnek tűnő funkciót egy utópisztikusan képletszerű objektum rendezi. Sajátos elvi mátrixot alkotva a teljes fizikai határtalanság minden érző lélek számára vonzó, ám utópisztikus gondolatával, és a zárás fájóan racionális valóságával. Paradox módon éppen a határ, és az abból fakadóan eltérő történeti telekstruktúrák biztosítják az eltérő termények cseréjének lehetőségét és igényét. A piac-átkelő egyszerre generálja, koncentrálja és kontrollálja tehát a diverzitást. Mindezt - egyelőre - egy hegyes szögfüzérekkel tűzdelt kerítés lágy ívébe ülve. Az építészeti tett nagyvonalú és könnyed – levélnehezéket hozzá az alapos előkészítés és a műszaki-építészeti korrektség ad. A puritán anyaghasználat a képlet integráns része; a fix és a modulárisan rugalmas részek distinkcióját magától értetődően erősíti tovább. A redukált, szenvtelen struktúra és a bájosan vonzó, személyességgel átszőtt grafikai feldolgozás szinte katartikus kontrasztja pedig a maradék félelmet is eloszlatja a meg nem gondolt gondolat ártó jelenlétéről."
Részlet Dombóvári János opponenciájából
szerk.: Fürdős Zsanett
Széljegyzet Hoffmann Zsófia tervéhez
Néhány héttel ezelőtt megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy a határ, a határátkelő és különösen a határkerítés témája olyan fontos és érdekes építészeti ügy, amellyel idehaza is többet lenne érdemes foglalkoznunk – nem a politikai vetületei ellenére, hanem épp azok miatt. Ennek ellenére a cikkben egyetlen referencián túl nem tudtam magyar vonatkozású gondolatot idézni. Nagy örömömre a publikációt követően levelet kaptam Hoffmann Zsófiától, amelyből kiderült: 2018-as diplomamunkáját épp ennek a témának szentelte. Elgondolkodtató és építő módon: arra fókuszálva, miként tud egy országokat, nemzeteket kettészakító geográfiai és politikai választóvonal egyben a két oldalán élő közösségeket éltető, tápláló építészeti struktúrává válni. A jól megoldott feladaton kívül a probléma felismerése, bátor felvállalása az, ami igazán fontos számomra ebben a tervben. Köszönöm Zsófiának, hogy hozzájárult a közléséhez.
Kovács Dániel
18:44
A monumentalitástól egyik sem tud szabadulni, de nem baj...
15:44
Barna Bettina HatárHázának terve első pillanatásra hasonló elképzelések szerint született, mégis nagy a különbség. Ez a terv, tehát Hoffmann Zsófiáé, kisebb lélegzetű, kevésbé filozófikus illetve politikai megalapozottságú, de reálisabb és főleg praktikusabb és szebb, mint hét évvel ezelőtt, a szlovák-ukrán határra tervezett másik. Ld.: https://epiteszforum.hu/hatarhaz-barna-bettina-diplomamunkaja
10:01
Egy kihagyhatatlan korábbi példa: https://epiteszforum.hu/a-kolbaszbol-keritest-tervezoi-a-hatarfobia-ellen