Nézőpontok/Vélemény

Plaza Kecskemét közepére?

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Plaza Kecskemét közepére?
Nézőpontok/Vélemény

Plaza Kecskemét közepére?

2003.12.02. 23:00

Cikkinfó

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Dél-alföldi Területi Tervtanács Konzultáción tárgyalta a MÉRTÉK Stúdió tervét

November 19-én Szegeden összehívták a Dél-alföldi Területi Tervtanácsot, hogy véleményezze a Kecskemét, Széchenyi tér - Korona utca - Kiskörút által határolt tömb beépítésére született elvi építési engedélyi tervet (Malom Center). A tervezõi ismertetés után az opponensi vélemény hangzott el, majd élénk és részletes szakmai eszmecsere bontakozott ki. Ennek lezárása után a Tervtanács a következõ - az 1. pont kivételével - egyhangú megállapításokat tette:

1. A benyújtott és megvitatott terv alapvetõ, az érdemi megítélést elõkészítõ hiányosságokat, valamint kiindulási tisztázatlanságokat mutat (pl. a tervezõ nem mutatott be szabályozási, vagy részletes rendezési tervet, tervezési programot, környezeti hatástanulmányt, valamint tartalmilag teljes örökségvédelmi tanulmányt). Erre tekintettel a Tervtanács - többségi szavazással - úgy döntött, hogy az ülést konzultációnak minõsíti és felkéri Tervezõt a továbbfejlesztett terv ismételt bemutatására.

2. Sem a bemutatott tervek, sem a konzultáción elhangzott kiegészítõ információk nem igazolták a választott helyszín alkalmasságát a tervezett rendeltetésû, illetve nagyságú épület befogadására, továbbá nem bizonyították meggyõzõen annak környezetbe illesztését, illetve elhelyezhetõségét. A túldimenzionált építmény és annak funkciói jelentõsen meghaladják a rendelkezésre álló építési terület és környezete teherbíró képességeit.

3. A tervtanács egyetért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági és tervtanácsi véleményével, mely szerint a tervezett épület mérete túlzott, alig tagolt tömege nem illeszkedik környezetéhez, idegen építészeti elemként szétfeszítené a Belváros és a Homokdomb érzékeny, védett városépítészeti szövetét, valamint morfológiai egyensúlyát.

4. A Tervtanács azt javasolja, hogy a tervezést - az opponensi véleményben megfogalmazottak, valamint a szakmai vitában elhangzottak szerint - azt követõen folytassák, amikor a megalapozó dokumentumok, vagyis:
a.) kellõ mélységû és részletességû szabályozási terv a szóbanforgó tervezési területre és környezetére;
b.) szabályos, az elõírt tartalmú környezeti-, valamint kulturális örökségvédelmi hatástanulmányok;
c.) az a.) és b.) pontok alapján módosított tervezési program
mindegyike elkészült, illetve hatályossá vált.

 

1/3

2/3

 

Részletek Borvendég Béla opponensi véleményébõl

...a dokumentáció nem mond semmit a tervjavaslat elõéletérõl, folyamatáról sem. Milyen fórumokon mutatták be, voltak-e vele kapcsolatban észrevételek, javaslatok, ha igen, ezekbõl mi épült be a tervbe? A felsorolt alapvetõ hiányosságok az opponenst az alábbiak magállapításra kényszerítik.

a) el kell tekintsen a terv részletes bírálatától, minthogy annak puszta felsorolása, hogy a rajzok milyen helyiségeket tartalmaznak, nem alkalmas bírálatra.

b) azt kell tanácsolja a Tervtanácsnak, hogy a jelen tárgyalást minõsítse konzultációnak, minthogy sem a terv, sem a bemutatás módja nem teszi lehetõvé az érdemi bírálatot. (...)

A tervezett épület valójában komprimált, szintetikus városközpont pótlék. Minthogy Kecskemét történelmileg kialakult városközpontja - a tanulmány tanulsága szerint is - jó és arányos, és bár az elmúlt fél évszázad beavatkozásai távolról sem vitathatatlanok, e beavatkozásokat tudomásul kell vegyük. A kérdés lényege tehát az, hogy ilyen pótlékra a városnak, mi több, a vonzáskörzetnek van-e szüksége - vagy kizárólag a befektetõnek, üzleti érdekeibõl kifolyólag? Egyértelmû, hogy kizárólag a befektetõnek!

A jól mûködõ városközpont jellemzõi közé tartozik a funkcionális diverzitás, a szabad hozzáférhetõség, a karakteres térbeli artikuláció, a bõséges közösségi tér, és a hagyománnyal is megtámasztott, életszerû vizuális élmény. A szintetikus városközpont e követelményeknek csak csökevényesen vagy egyáltalán nem tud eleget tenni. (...)

A többszintes megoldás általában problematikus. Különösen az Kecskemét esetében. A tapasztalat szerint a vidéki magyar közönség eleve nem kedveli a többszintes kereskedelmi létesítményeket, és ez még kevésbé várható el a Kecskemét vonzáskörzetében lakóktól.

...tapasztalatok szerint az ember az olyan épületeket érzi természetesnek, melyek nem haladják meg a fák magasságát. Ezen a ponton túl már a léptékváltás rendkívül kényes építészeti problémája tûnik ki. A helyi lépték létezésének fontosságát azonban a tanulmány mindenképpen ki kellett volna emelje. (...)

A vizsgálat megelégszik annak megállapításával, hogy 30 méter gerinc magasságú épületek már vannak a városban, és a tervezett épület nem magassabb, mint a megyei önkormányzat irodaháza. E megállapítások igazak lehetnek, de itt most nem a repülésbiztonság a kérdés, hanem a városkép. Nem a mennyiség, hanem a minõség.

Kecskemét alföldi, magyar és középváros. Ezekbõl következnek meghatározó sajátosságai, megõrzendõ jellegzetességei, melyeket belül a térszerkezete fejezi ki, kívülrõl szemlélve pedig a város sziluettje. A tanulmány központi kérdésként kellene tárgyalja ennek fontosságát, gazdagításának lehetõségét. Rá kellene mutasson, hogy az elõzõ félszázad e téren olyan hibákat követett el, amiket megismételni nem szabad. Kétségtelen ugyanis, hogy városépítészeti szempontból nem volt indokolt a városközpont épületeinek szintszámát olyképp megemelni, mint ahogyan történt.

De ennél is nagyobb hiba, hogy a sziluettben mindez gigantikus falként jelenik meg. Ebbõl emelkedik ki az említett irodaház, azonban megint csak nem toronyként, jellegzetes kontúrként, hanem értelmezhetetlen sematikus geometriai alakzatként. (...)

Önmagában a bontásra ítélt malomegyüttes szigorúan véve nem mutatott építészeti értéket. Valamilyen jellemzõinek átmentése vagy visszaidézése azonban az új épületet legalább valamelyest a hely múltjához köthetné. Amivel egyszerre lehetne elkerülni az ásító banalitás és az "állhatna bárhol" szervetlenség kínos és a közösségi tudat ellen dolgozó szindrómáját. Elfogadhatatlan, hogy a Malom Center csak azért üssön a nevére, mert nagy betûkkel az van rá kiírva.

Gondolatok felvetése helyett tehát a dokumentáció kinyilvánít. Amellett érvel, hogy a tervezõ olyan tervjavaslatot tesz az asztalra, melynek funkcionális tartalma megfelel a kizárólag a tervezõ által ismert tervezési programnak, építészeti megvalósítása pedig megfelel a szintén azonos tervezõ által megfogalmazott örökségvédelmi kritériumoknak, az pedig mindenben megfelel az ugyanazon tervezõ által készített örökségvédelmi hatástanulmány következtetéseinek. Az ökológiai követelmények teljesítésérõl nem beszél. Teljesítésüket nagyvonalúan átengedi a szaktervezõknek. A kör bezárult hát. Az üzenet világos: "Ez van és nincs más. Egyébként sem szeretni kell, hanem bólogatni!"

Összefoglalás
Az opponens a következõket javasolja a T. Dél Magyarországi Területi Tervtanácsnak.
A jelen tervbírálatot minõsítse konzultációnak és határozzon annak késõbbi idõpontban történõ megismétlésére.

 

  • Egyidejûleg határozzon úgy, hogy a megismételt konzultáción a következõ dokumentumok bemutatását kéri:
  • Érvényes szabályozási terv vonatkozó kivonata;
  • Környezeti hatásvizsgálat;
  • Örökségi hatásvizsgálat;
  • Az említett hatásvizsgálatokra támaszkodó részletes tervezési program;
  • Elvi építésengedély terv (+ környezeti terv).

Javasolja a tervezõnek az opponenciában rögzített, és a konzultáción elhangzott további észrevételek megfontolását és figyelembevételét a további tervezés során.

Küldje meg jelen konzultáció jegyzõkönyvét Kecskemét város polgármesteri hivatalának és kérje fel a részérõl szükséges intézkedések megtételére.

Borvendég Béla
Okleveles építészmérnök
Ybl-díjas
Címzetes egyetemi tanár

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk