Pont kerül a végére? – Vita az egri Bárány Uszoda tervpályázatáról

Egerben a Bárány Uszodáról nem lehet érzelemmentesen beszélni. A tervpályázat eredménye kapcsán fellángolt indulatok, érvek és ellenérvek megvitatására tartottak Nyílt Kamarai Fórumot 2012. 01. 19-én, ahol nagyon sok és sokféle vélemény hangzott el, melyek bár néha ellentmondtak egymásnak, de mindegyik „a Bárány" jövőjének érdekében fogalmazódott meg. A Fórum eseményeit Dely György és Báthory Csaba összegezte.

Nyílt Kamarai Fórum 2012. 01. 19.
Eger, Bitskey Uszoda

Tárgy: az Eger Bárány Uszoda felújítása tervpályázat

Jelenlévők:

Katona József elnök, Hm-i Úszó- és Vízilabda Szövetség

Visontai József elnökségi tag, Hm-i Úszó- és Vízilabda Szövetség

Lugosi Dénes uszodaigazgató

Lőrincz József uszoda főmérnök

Rátkai Attila városi főépítész

Kormos Gyula építész, zsűritag

Tóth István önkormányzati képviselő

Dajka Péter, az első díjas pályamű építésze

Lázár Rita, Sportmúzeum igazgató

Szilva Jánosné, a Senior úszóklub elnöke

Kurczveil Mária építész, Műemlékvédelmi Hivatal

Szabó László Hm-i főépítész

Denk Zoltán, Denk János, Vecsery Sándor, Tóth Imre, dr. Dula Bence sportolók és uszodabarátok és még sokan mások

Hoór Kálmán, Punyi Imre, Ecsédi Dénes, Dely György, Horváth István építészek

Báthory Csaba építész, a Hm-i Építész Kamara elnöke

Program

– Báthory Csaba elnök bevezetője

– Dely György felkért hozzászóló „Értékmentés értékteremtéssel – Eger" címmel
(teljes szerkesztett anyaga a Heves Megyei Építész Kamara honlapján olvasható a Letölthető dokumentumok-ban)

Rátkai Attila a kiíró és a zsűri képviseletében az előzményekről

Dajka Péter tervező díjnyertes tervéről

Hozzászólások

Még egyszer a Bárány uszodáról. (Savanyú a szőlő?)
Hoór Kálmán 2011.11.06.

Már harmadszor nézem újra az interneten ezt a videó felvételt az Egri Bárány uszodáról, és újra és újra elolvasom: „…a Bárány uszoda pedig olyan védjegye Egernek, mint Budapestnek a Lánchíd, vagy a Palatínus. Szeretnénk ezt az uszodát a legendás, ma már sehol sem látható faszerkezetű tribünjével együtt megőrizni a város és a következő nemzedékek számára, mint a város vízisportjának legrégebbi létesítményét! A Bárány uszodát szereti mindenki, aki akár egyszer is úszott, vízilabdázott vagy nézőként járt benne…" (Bárány uszoda Eger.mpg You Tube 2011.05.06.) Nekem tetszik ez a videó, de rossz híreim vannak, kedves ismeretlen.

2011. májusban akik arra jártak, láthatták, ahogy a Bárányt eltakarították a föld színéről. Védekezett, de a túlerő eldózerolta, még élt, aztán meghalt. Nem segített senki, eltemették, senki nem mondott gyászbeszédet. A döbbent nézők közül néhányan fotózták, mások begyűjtötték törött darabjait, ki egy követ, ki egy korlátdarabot sebtében megszerzett emléknek. Ez van.

• A Bárány uszoda sorsa a mindenkori városvezetés szégyene. Miközben folyton hangoztatták, hogy „az egri kultúra része, és hogy milyen páratlan hangulata van, és hogy…" aközben évtizedről- évtizedre, évről-évre hagyták pusztulni, értékeitől módszeresen megfosztották.
• Jól illeszkedik ebbe a tendenciába a jelenlegi intézkedések sora, amit álságos módon a „Bárány uszoda felújításának" neveztek el. E „felújítás" keretében először ugyanis gyorsan eldózerolták a maradék „hangulatot". Ezt követően országos tervpályázatot hirdettek „ A Bárány uszoda felújítása" címen.
• A tervpályázati kiírás szerint „ A tervmegoldások maximálisan tiszteletben kell, hogy tartsák az uszoda történetiségét, hagyományos megjelenésének alapjegyeit, fel kell, hogy idézzék azt a miliőt, amely … visszaidézi a múlt századi egyedülálló hangulatot"… „az egri polgárok számára érzelmileg fontos hangulatot"... „a kultikus jelleget"… stb.
• Ezzel szemben „budapesti szakemberek" zsűribe vonásával meghozták a kiírással teljesen ellentétes végső döntést (döfést) a „Bárány hangulatnak". A hat díjazott terv – hat zöldmezős beruházás, amely a kiírás fenti passzusával ellentétes, modern, nemzetközi és garantáltan „hangulatmentes".
• Most már csak fel kell építeni, és azzal örökre véget ér a mítosz, amit a Bárány uszoda jelentett az egrieknek. Lehet, hogy ez a cél? „A múltat végképp eltörölni?" Miért van ez így, hogy van egy város, amely folyton és joggal büszke hősi múltjára, de közben a múlt hősi emlékeit semmibe veszi.
• Semmi sem számít már, talán csak az, hogy gyorsan egy nagy rakás EU-támogatást el kell nyerni, bármi áron. Bármi áron. És ez a vágy minden mást elhomályosít, józan észt, helyi értéket, helyi érdeket, tradíciót stb.

Ülök az őszi kertben, már harmadszor nézem újra ezt a videót a Bárány uszodáról, és újra és újra olvasom: „ a Bárány uszoda pedig olyan védjegye Egernek, mint Budapestnek a Lánchíd…"

Ez a vázlat a fent hivatkozott videóklippel együtt érvényes. (www.hoorkalman.com)

Összefoglaló a hozzászólásokról

Az előzetesen jelenlévők (beleértve az úszó-vízilabda szövetségi vezetőket is) jelzezték, hogy a programalkotásba, elbírálásba általában nem voltak bevonva (kivétel Szilva Jánosné), de még az információszerzés is nehézkes volt. Jelen megbeszélést ezért bár hasznosnak, de túl későinek tartják, miután a városi főépítész jelezte, hogy új pályázatra vagy meghívásra az idő rövidsége miatt már nincs lehetőség.

A felmerülő észrevételek

Általában szükség lett volna – lenne – egy távlatosabb, nagyobb ívű elképzelésre, mely vizsgálná egy 25-m-es, világversenyre alkalmas medencekialakítás lehetőségét. Ha már nagyobb változtatás nem lehetséges, akkor akár úgy is, hogy a medence közepén egy mobil fal készüljön (erre rajtkövek úgysem kellenek). Meg kellett volna – kellene – vizsgálni, mi történik, ha a vízilabda újra nyári sportág lesz. Egyértelmű, hogy a nyitott uszoda sportcélú volt és marad, együttműködésben a fedettel. A „turisztikai attrakció" itt másodlagos. Elkeserítő, hogy a főépületet lebontották, hamarabb kellett volna lépni.

Észrevételek a kiírásról

A kiírás programja egyrészt a telek méretéhez képest túlméretezett, másrészt viszont a működéshez, edzéshez, versenyzéshez szükséges sok helységet nem tartalmaz. Esetenként határozott, esetenként viszont teljességgel bizonytalan (pl. Petőfi téri jel, sportprogram, a fedettel való együttműködés mikéntje). A Sportmúzeum maradjon a jelenlegi helyén; itt csak egy időszakos kiállítótér legyen. A tavasztól őszig tartó úszásoktatáshoz nagyon hiányzik egy tanmedence. A létesítményben el kellene helyezni néhány vendégszobát kb. két csapat elhelyezésére (nem kell túl magas színvonal), ez valószínűleg az üzemeltetés költségeit is csökkentené.

Észrevételek a zsűri tevékenységéről

A zsűri nem tartotta be a kiírás egyik fő szempontját, nem vette figyelembe az „érzelmileg fontos hangulatot", nem követelte meg az „uszoda történetiségének, a hagyományos megjelenésének alapjegyeit", nem vette szempontonként figyelembe az egykori Bárány uszoda hangulati elemeinek megtartását, felhasználását" sem, de még az általános építészeti követelményeként megjelenő „a településrész sajátos építészeti arculatának megőrzését, az építészeti értékek megóvását" szorgalmazó előírásokat sem.

A zsűri nem követelte meg a kiírás maradéktalan funkcionális megvalósítását, illetve nem igényelte a működéshez szükséges kiegészítéseket. A zsűri nem követelte meg a kiírás szerinti „egyenlő esélyű hozzáférést", tehát az akadálymentesítést.

A győztes tervről

(Jelenlévők – miután ez a megbeszélés az eredményhirdetés után és nem előtt van, ahogy egyébként kellene, hogy legyen – a többi tervvel általában nem foglalkoztak.)

• Alapvető probléma, hogy a terv külső formában nem, belsőben is alig ad vissza valamit a régi Bárány hangulatából; hasonlóan a többi díjazotthoz. Jelenlévők a helytől, a várostól idegennek tartják. Felhívják a figyelmet arra, hogy az uszoda legyen a jövő generációk részére is működőképesen, de szerethetően kialakítva.
• A tornaterem szerves egységet képez a fedett uszodával, helye a közelében van. Egy edzésen belül mindkettőt használják, télen is. A kettő közötti folyosó fedett, zárt, fűtött legyen.
• A terven nem szerepelnek rajtkövek, a medence végein lévő 1,5 m-es hely edzésen is, versenyen is kevés, nem férnek el a rajtkövek, az időmérői székek és a versenyzők.
• Az öltözők használhatatlanul kicsik, a 25 fős ugyanakkora, mint az 50 fős, kicsi a magasságuk is, a szekrények száma is kevés, így nem maradhat. Csapatöltözőkre is szükség lenne.
• A működéshez nincsenek meg a szükséges helyiségek (zsűriasztal, versenybírói szoba, öltözők, úszómesteri, külső zuhanyok, WC-k stb.)
• A lift az öltözőfolyosó és a tornatermek között rossz helyen van. A tiszta és az utcai cipős forgalom összekeveredik.
• A tornatermeknek, edzőtermeknek teljesen átláthatónak kell lenni.
• A kiúszó végén létra helyett lépcső kell, a kiúszó közelében van a melegedő medence jó helyen.
• Az öltözők és a Sportmúzeum magassága is kicsi.
• A kiírás szerinti sportrehabilitációs blokk a tervben csak részben szerepel, helye az előcsarnokból könnyen megközelíthető helyen lenne jó.
• A terven gazdasági bejárat nem szerepel. Nem jó, ha ez megegyezik a főbejárattal. Miután a személyzet, az edzők stb. ugyanazok, ezért a fedett személyzeti bejáratával szemben lenne jó helyen.
• A lépcsők helye nem túl jó, méretük kicsi.
• A terv nem elvi építési engedély szintű, kevés a kóta, a metszet és az alaprajz helyenként mást ábrázol (pl. kötéltároló).
• A tervek megtekintése után látható, hogy a bizonytalan kiírásra a tervezők vagy a funkciók egy részének csökkentésével, elhagyásával, és ebből is következően egy lazább, szabadabb beépítésű tervmegoldással, vagy egy mindent megoldó, de emiatt talán túlépített tervmegoldással tudtak válaszolni. A két véglet között akár kb. 1500 légköbméter különbség is lehet.
• Ez a kiírási bizonytalanság csak egy ötletpályázat esetén tolerálható.

Dajka Péter építész, az I. díjas pályamű készítőjének válasza a tervvel kapcsolatban megfogalmazott kérdésekre

2012. január 31.

– „Alapvető probléma, hogy a terv külső formában nem, belsőben is alig ad vissza valamit a régi Bárány hangulatából, hasonlóan a többi díjazotthoz. Jelenlévők a helytől, a várostól idegennek tartják. Felhívják a figyelmet arra, hogy az uszoda legyen a jövő generációk részére is működőképesen, de szerethetően kialakítva."

Ezt nem tudom értelmezni semmilyen módon. Hosszas esztétikai elemzéssel le tudnánk vezetni, hogy az általunk tervezett épület miért egri és miért jó, de szerintem az ellenérdekelt felek nem meggyőzhetők, így az energiákat inkább a tervezésre kellene összpontosítani. Szerintem ötnél nem volt több terv a mezőnyben, amelyik a miénkhez hasonlóan az eredeti hangulati elemek pontról pontra történő végigvételével azok visszaállítására törekedett volna (lásd műszaki leírás). Ez egy jövő generációk számára is működőképes, szerethető uszoda.

– „A tornaterem szerves egységet képez a fedett uszodával, helye a közelében lenne jó. Egy edzésen belül mindkettőt használják, télen is. A kettő közötti folyosó fedett, zárt, fűtött legyen."

A kiírás ilyen kritériumot nem tartalmazott, az üzemeltető hozzászólása alapján erre nincsen szükség. A fedett, zárt összekötés jelentős többletköltséggel megoldható. A tornaterem északi oldalra történő áthelyezésének csak az öltözőblokkal együtt van értelme, az pedig már egy teljesen más ház (lásd II. díjas terv), viszont megítélésem szerint az északi oldalon megjelenő kétszintes épülettömeg idegen a Bárány Uszoda eredeti megjelenésétől, melyben a lezárás egy kis, egyszintes épülettömeggel és nagyobb részt kerítéssel történt. A kétszintes lezárás ténylegesen megváltoztatná az uszodatér eredeti hangulatát.

– „A terven nem szerepelnek rajtkövek, a medence végein lévő 1,5 m-es hely edzésen is, versenyen is kevés, nem férnek el a rajtkövek, az időmérői székek és versenyzők."

El kell gondolkodni, hogy az eredeti lépcsős medenceszegély-kialakítás a fontos (lásd eredeti hangulati elemek), vagy a versenyzési feltételek maradéktalan kielégítése. A járószinteket lehet módosítani.

– „Az öltözők használhatatlanul kicsik, kicsi a magasságuk is, így nem maradhat."

Az öltözőméretek mindenben kielégítik a hatályos előírásokat. A férőhelyek száma a kiírásnak megfelelő.

– „A működéshez nincsenek meg a szükséges helyiségek (zsűriasztal, versenybírói szoba, öltözők, úszómesteri, külső zuhanyok, WC-k stb.). El kell dönteni, mit biztosít a fedett és mit a Bárány uszoda."

A kiírás ezeket az igényeket csak részben tartalmazta. A medence hangsúlyozottan nem akkreditált versenymedence, így szerintem pl. versenybírói szobára külön nincsen szükség. Az emeleti tárgyaló ilyen funkciót betölthet. A versenybírók nyugodtan öltözhetnek az öltözőkben.

– „A lift az öltöző folyosó és a tornatermek között rossz helyen van. A tiszta és az utcai cipős forgalom összekeveredik, az emeleten a lift a konditerembe érkezik." Az öltözői blokknak a bíráló bizottság által javasolt áttervezésével a lift átkerül az utcai cipős oldalra.

– „A tornatermek, edzőtermek teljesen átláthatóan működnek jól." A tornatermek és edzőtermek átláthatóak.

– „A kiúszó végén létra helyett lépcső kell, a kiúszó közelében van a melegedő medence jó helyen." Az öltözői blokknak a bíráló bizottság által javasolt áttervezésével megszűnik a kiúszó.

– „A Sportmúzeum magassága is kicsi." A Sportmúzeum elsősorban kisméretű tárgyak bemutatására és információ átadására szolgál. Nincsen szükség nagy (4-5 m) belmagasságra.

– „A kiírás szerinti sport-rehabilitációs blokk a tervben csak részben szerepel, helye az előcsarnokból könnyen megközelíthető helyen lenne jó." Az öltözői blokknak a bíráló bizottság által javasolt áttervezésével a sport-rehabilitációs blokk az előcsarnokból direkten, de ellenőrzött módon közelíthető meg.

– „A terven gazdasági bejárat nem szerepel. Nem jó, ha ez megegyezik a főbejárattal. Miután a személyzet, az edzők stb. ugyanazok, ezért a fedett uszoda személyzeti bejáratával szemben lenne jó helyen." Személyzeti bejárat a Bitskey Uszoda felőli oldalon, a lépcső előtt megoldható, de nem látom be, hogy miért ne érkezhetne a személyzet a főbejáraton keresztül.

– „A lépcsők helye nem túl jó, méretük kicsi." Ezt nem tudom értelmezni. A lépcsők helye megfelelő, szélességük nagyobb, mint az előírt minimális szélesség.

– „A terv nem elvi építési engedély szintű, kevés a kóta, a metszet és az alaprajz helyenként mást ábrázol (pld. kötéltároló)." Nem ezzel a céllal készült. A többi tervhez képest még túl is van kótázva. A kötéltárolót a metszeten javítjuk.

ÖSSZEGZÉS a 2012. január 19-én a Bárány Uszoda felújítására kiírt tervpályázatról tartott nyílt kamarai fórumról az ott felvett és elhangzott gondolatok alapján

Rátkai Attila, Eger MJV főépítésze, Eger, 2012. február 16.

Tervpályázat előkészítése, szakmai program

A Bárány Uszoda rekonstrukciójára vonatkozó országos nyílt tervpályázat előkészítését több hónapon keresztül, szándékunk szerint minden érdekelt bevonásával végeztük el. Az előkészítés egyik fontos momentuma volt a 2011. május 18-án a Polgármesteri Hivatal Dísztermében megtartott egyeztetés, melyen a Hivatal érintett dolgozóin, az önkormányzati képviselőkön kívül meghívást kapott Lugosi Dénes az Eger Termál Kft. ügyvezetője, Várkonyi György az EVAT Zrt. ügyvezetője, dr. Halmos R. Péter a ZF Vízilabda Klub képviselője, Lázár Rita, az Eger Városi Úszóklub képviselője, Szilváné Graffjodi Eszter, az Egri Szenior Úszóklub képviselője, Pohl Anett és Kripkó Zoltán, az Integra Agria Sportegyesület képviselői. A szakmai résztvevők névsorát természetesen nem a Hivatal állította össze, hanem abban segítséget kértünk az uszoda üzemeltetőjétől és az uszodát használó civil szervezetektől.

A tervezési program kialakítása ezen egyeztetéseken meghatározott szempontok szerint az alábbiak szerint rögzítettük:

A forrásra telepített medence egyedi érték, annak megőrzése elsőrendű szempont. Ennek a természeti csodának a megmaradását semmi nem veszélyeztetheti. Ezért egyetértés volt abban, hogy a medence bővítés csak a forrás kapacitásának határáig történhet meg. Az előzetes vélemények szerint ez a nyolcpályás, 50 m-es medencét jelenti, a 10 pályára való bővítés nem támogatható. Fontos szempont volt a Bitskey és Bárány Uszodák közös üzemeltetése, használata, ezért a két épület összekapcsolása funkcionális igény. Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy az uszoda hangulata, léptéke szintén megőrzésre érdemes és ez a pályázati kiírásban kapjon külön hangsúlyt.

A pályázati kiírás tervezetet több önkormányzati bizottság (2011.06.20. Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság, 2011.06.21. Pénzügyi Bizottság, Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság, 2011.06.22. Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, Humán Erőforrás Bizottság), majd Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése (2011.06.30.), valamint az egri Önkormányzati Tervtanács (2011.07.06.) megvitatta és elfogadta. A tervpályázat véglegesített tervezetét az előírásoknak megfelelően jóváhagyásra megküldtük a Magyar Építész Kamarának, mely szerv néhány – elsősorban a továbbtervezésre tett, általunk később korrigált – észrevétele után a tervpályázati kiírást elfogadta mind tartalmában, mind határidejében, mind a zsűri összeállításának tekintetében. Ezután meghirdetésre került a tervpályázat.

A tervpályázat zsűrizése

A pályázatot nagy szakmai érdeklődés övezte, 48 pályamű érkezett, melyekből 45 volt érvényes. A nagyszámú pályamű értékelése két hetet vett igénybe, mely idő alatt több szakmai vita is lezajlott a zsűritagok között a bírálati szempontok pontosítása tárgyában. Végül a zsűri az alábbi értékelési szempontokat fogadta el:

- A pályázók javaslatainak a meglévő történeti városszerkezethez és városszövethez, illetve a meglévő adottságokhoz (pl. forrás) való illeszkedése.

A kiírásban megfogalmazott funkcionális elvárások teljesítése, a funkcionális javaslatok és az építészeti javaslatok minősége, megvalósíthatósága és korszerűsége.

A benyújtott költségbecslések alapján költséghatékony megoldások.

Az üzemeltetési költségek racionalizálása érdekében igénybe vett, a realitás keretein belül történő megújulóenergia-hasznosítás.

A meglévő építészeti értékekhez, a Fürdőkörnyékhez illeszkedő építészeti megoldás. A Bíráló Bizottság előnyben részesíti azokat a pályamunkákat, melyek a tervezett kialakítást az egykori Bárány Uszoda hangulati elemeinek megtartásával, felhasználásával oldja meg.

A legnagyobb vitát a „Bárány Uszoda hangulatának" megőrzési módjaira tett javaslatok okozták. Megállapítottuk, hogy a helyzet 1925-höz képest alapvetően megváltozott. Akkor az uszoda egy zártsorú beépítésű tömb közbenső eleme volt, gyakorlatilag külső homlokzattal nem rendelkezett. Ma egy városi teret lezáró, korszerű középület kell, hogy legyen, ami a karakteres Bitskey Uszoda szomszédságában, azzal nem konkurálva, de méltó társaként jelenik meg, eleget téve a funkcionális elvárásoknak, valamint belső terében visszaidézi az egykori Bárány hangulatát. Mindezt úgy, hogy tiszteletben tartja és szervesen illeszkedik a történeti városszerkezethez. Az eredeti hangulat visszaidézése során a Bíráló Bizottság nem támogatta az egykori romantikus architektura direkt visszaépítését. Az eredeti építészeti atmoszféra, az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése ennél sokkal mélyebb módon, magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.

A Bárány Uszoda rekonstrukciójának további lépései

A tervpályázat eredményeként, mint azt a kiírás tartalmazta, a továbbépítés jogát az I. díjas pályamű készítői nyerték el. Egy tervpályázat természeténél fogva nem alkalmas a tervező és a megrendelő közötti konzultációra, a terv közös fejlesztésére. Ez a szakasz most kezdődik. A nyertes tervezőcsapattal megkezdődtek az egyeztetések, hogy egyrészt a Bíráló Bizottság javaslatai, másrészt a megbízói konzultációkon felvetett korrekciók hogyan épülhetnek be a tervbe. A magam részéről ezt a „szakmai fórumot" ilyen, a további munkát segítő egyeztetésnek tartom, és minden jobbító szándékú felvetést, azok részletes vizsgálata után, lehetőség szerint beépítünk a végleges tervbe. Meggyőződésem – és ezt a fórum is bizonyítja –, hogy Egerben az uszoda nem műszaki, hanem érzelmi kérdés. Ezért fontosnak tartom, hogy a tervezés további fázisai a tervkészítést befolyásoló körülményekkel együtt (pl. pályázati lehetőségek) az érdeklődők számára megismerhetők legyenek. Biztos vagyok benne, hogy mind a Város honlapján, mind további fórumokon tájékoztatni fogjuk a közvéleményt a Bárány Uszoda felújításának várható alakulásáról.

Mikó László gondolatai a fórummal kapcsolatban
(2012. február 16.)

Függetlenül a ténytől, hogy a zsűrizés folyamata felépített és egyenletes szakmai színvonalú volt, a tervpályázat eredménye a döntés pillanatában két vonatkozásban nem volt számomra megnyugtató, és ez az érzésem az eltelt idő alatt bizonyossággá vált.

Sajnálom, hogy a résztvevők magas számához képest kevés terv került díjazásra. Általában nem tartom szerencsésnek, amikor az egységes szempontok szerint díjazottak mögött a zsűri elvtelenül megvételeket osztogat a kiírásnak ellentmondó terveknek – csak azért, mert valamilyen parciális szempontból érdekesek. Elfogadtam a helyi szakértők határozott véleményét, miszerint a medence 90 fokos elfordítása hidrogeológiai szempontból beláthatatlan következményekkel járhat. Az így elvetett pályaművek közül több terv építészeti színvonala magas volt, szerintem néhány díjazotténál még kiemelkedőbb is. Mivel a kiírás a medence elforgatásának lehetőségére utalt, de annak mértékét nem korlátozta, ezért igazságos lett volna külön díjazási kategóriát létesíteni ezen tervek legjobbjai számára.

Sajnálom, hogy nem a II. díjas – Czigány Tamás és munkatársai által készített – terv koncepciója szerint folytatódik a tervezés. Egyrészt, mert egy kiváló épülettel lennénk gazdagabbak, másrészt, mert biztos vagyok benne, hogy megvalósulása esetén a helyi építész közösség megszabadulna azon terheitől és maga emelt korlátaitól melyeket a „nyílt kamarai fórum" előkészítésének dokumentumaiból érzékeltem. Ez az épület bizonyítaná, hogy a hely szellemének megőrzése nem elsősorban vagy kizárólag egy megsemmisült épület archetípusának, épületszerkezeti elemeinek reprodukálásával lehetséges. Cáfolná a sommás és téves előítéletet a modern építészet történeti városrészekben való alkalmazkodóképességével szemben. Láttatná, hogy egy arányos, letisztult tömeg- és homlokzatképzésű, lapos tetős „doboz" épület nemhogy jól illeszkedhet a hagyományos városi szövethez, de kontrasztként kiemeli annak értékeit, kerülve a hamisítás megtévesztő csapdáját.

A helyszín megismerése után – mint minden építésznek – nekem is kialakult egy személyes érzésem a tervezendő épület jellegéről. Utólag döbbenek rá, hogy ezt a véleményt a zsűrizés során nem érvényesítettem, mert hatása alá kerültem annak a teljesítménynek, melyet a szakma ismételten letett az asztalra. Nem tudom, még melyik szakma vállalkozna erre a feltétel nélküli önfeláldozásra. Fontosnak tartom a tervpályázatokat követő értékelést, de nagyon veszélyesnek érzem amikor ennek megközelítése és végeredménye rombolja a döntéshozók és az építészek bizalmát a tervpályázati rendszerrel kapcsolatban. Egy maroknyi ország esetében helyi építészek „speciális tudásáról, alkalmasságáról, jogosultságáról" beszélni tévedés, az egészséges lokálpatriotizmust szakmai egzisztenciaféltésből családok megélhetésével tematizálni pedig demagógia.

A befelé fordulás helyett nyitottság, a gondolatok cseréje vezethet egymás megértéséhez és talán épített környezetünk minőségének emelkedéséhez.

Zárszó

Összegzésképpen talán az szűrhető le, hogy Egerben a Bárány uszodáról nem lehet érzelemmentesen beszélni. Nagyon sok és sokféle vélemény hangzott el a pályázaton részt vevő építészek, valamint az uszodához kötődő civilek részéről, melyek néha ellent is mondtak egymásnak, de mindegyik „a Bárány" jövőjének érdekében fogalmazódott meg. Egy lezárt tervpályázat eredménye utólag már nem változtatható meg, de az észrevételek értékelésével a továbbtervezést olyan mederbe kell/lehet terelni, hogy később is legyen még a felnövekvő generációknak Bárány uszodája, amiben úszó-vízilabda nemzedékek folytathatják az elődeik eredményeit.

Dely György és Báthory Csaba