Programok

Preisich Gábor emlékkiállítás a HAP Galériában

1/4

1. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
1/4

1. kép

Preisich Gábor emlékkiállítás a HAP Galériában
Programok

Preisich Gábor emlékkiállítás a HAP Galériában

2009.05.13. 11:35

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
HAP Galéria

Építészek, alkotók:
Preisich Gábor (1909-1998)

Esemény kezdete:
2009.05.20. 14:00
Esemény vége:
2009.06.12. 15:00

2009. május 20-án nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol bemutatják a hazai modern építészet egyik kiemelkedő képviselője, Preisich Gábor munkásságát, születésének centenáriuma alkalmából.

2009. május 20-án 18 órakor nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol bemutatják a hazai modern építészet egyik korai képviselőjének munkásságát.

megnyitó és könyvbemutató: 2009. május 20. (szerda), 18 óra.
a kiállítást megnyitja: Váradi Júlia újságíró
helyszín: Budapest, II. ker., Margit krt. 24. földszint

A kiállítás megnyitójával egy időben kerül az érdeklődő olvasóközönség elé a Magyar Építészeti Múzeum kiadványa, a Lapis Angularis VII., amelyben Preisich Gábor szakmai életútjának bemutatása is helyet kapott.

A Lapis Angularis VII. című kötetet bemutatja: Simon Mariann építész

Ugyancsak a kiállítás megnyitóján lapbemutatóra is sor kerül Preisich Gábor születése centenáriumának alkalmából: Házak, lakások, emberek címmel a BudaPesti Negyed folyóirat 2009. (XVII. évf.) 1. száma tartalmazza az építész 60 évvel ezelőtti írását. A tanulmánykötet a főváros XIXXX. századi lakhatási viszonyait mutatja be.

A megnyitón való részvételért az Építész Kamara szabadon választható képzés keretében 0,5 kreditpontot ítélt meg. Az ingyenes kiállítás 2009. június 12-ig, hétfő-péntek 1419 óra között tekinthető meg (cím: Budapest, II. ker., Margit krt. 24. földszint).

 

1. kép
1/4
1. kép

2. kép
2/4
2. kép

3. kép
3/4
3. kép

1. kép: Árkay Aladár – Faragó Ferenc – Fischer József – Heysa Károly – Ligeti Pál – Molnár Farkas – Pogány Móric – Preisich Gábor és Vadász Mihály: Budapest VIII. Köztársaság tér 14-15-16. OTI bérház csoport homlokzata 1935. Kozelka Tivadar felvétele

2. kép: Preisich Gábor – Vadász Mihály: Budapest XXI. (Csepel) Weiss Manfred kórház emeletráépítés lépcsőház belső, 1936. archív felvétel, a Preisich család tulajdona

3. kép: Kiss Albert – Mester Árpád – Preisich Gábor (BUVÁTI): Budapest XII. Kékgolyó utca 1. társasház udvari homlokzatai 1960. archív felvétel, a Preisich család tulajdona


Preisich Gábor 1909. május 12-én született Budapesten. 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschulén. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal. Már a Műegyetemen találkozott a modern építészet eszméjével. Az egyetemen az utolsó két évben Rácz György kollégája vitte el Ligeti Pál műtermébe, ahol akkor a modern építészet hívei találkoztak és beszélgettek építészetről és politikáról. Ehhez a körhöz tartozott Molnár Farkas és Fischer József is. Ott látta meg először Ernst May Frankfurtban megjelent lapját, a Das Neue Frankfurtot. 1931-ben lehetősége volt arra, hogy részt vegyen a CIAM kiállításán és berlini kongresszusán. Ott találkozott Le Corbusierrel és Walter Gropiussal. Victor Bourgeois ajánlására Liège-be Joseph Moutschen irodájába került és egy évet dolgozott ott.

1933-ban Vadász Mihállyal megalapították a Preisich és Vadász irodát. Erre az időszakra tehetők legjobb modernista épületeinek megvalósulásai, melyeket Vadász Mihállyal közösen épített. 1933-ban tervezték és épült fel a Budapest, II. Káplár utca 7. sz. alatti bérház, majd 1934-ben a Budapest, XI. Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64 alatt a Simplon mozi és bérház. „Ez volt Budapesten az első – építészeti stílusában is modern – mozi, ugyanakkor az első mozi-bérház is, melyet eleve mozinak terveztek. A mozit a tervezők – Preisich Gábor és Vadász Mihály – a hegyesszögű saroktelken álló hatszintes bérház alagsori szintjén süllyesztve helyeztek el. Ma mindez csak fotókon látható, mert a Simplon – később Bartók-mozi megszűnt". Részt vetettek az OTI Köztársaság téri bérházcsoportjának tervezésében 1934-35-ben. A második világháború előtti időkben még több lakóház és bérház tervezése fűződik nevéhez, melyeket részben Vadász Mihállyal, illetve Gerle Györggyel együtt tervezett. Ezek közül kiemelkedik a volt Budapest, I. Koronaőr (ma: Kosciusko Tádé) utca és Márvány utca sarkán megvalósult – ma is jó állapotban lévő – bérház, melyet sógorával, Gerle Györggyel együtt tervezett 1941-ben. 1940-ben, Harrer Ferenc hatására városrendezési kérdésekkel is kezdett foglalkozni, mely a II. világháború utáni tevékenységére is kihatott.

1945-ben részt vesz az újjáépítési munkákban és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alkalmazásába lép. 1948-ban az ÉTI, majd annak 1949-es átszervezése után a MATI munkatársa, ahol fő feladata az Általános Rendezési Terv (ÁRT) továbbfejlesztése. Hivatali munkája mellett Gádoros Lajossal több pályázaton nyertek. Így tervezték másokkal együtt 1947-49-ben a volt Belügyminisztérium épületét a Széchenyi rakparton, (tervezőtársak: Benkhard Ákos, Gábor László, Lévai Andor és Rudnai Gyula), és 1948-50-ben a volt MÉMOSZ székházat a Dózsa György úton (tervezőtársak: Gádoros Lajos, Perényi Imre, Szrogh György).

1949-ben a BUVÁTI jogelődjének, a FŐTI-nek szervezésével és irányításával bízták meg. Néhány éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékét is vezette. 1950-ben a Fővárosi Tanács Városrendezési Osztályának vezetője, és 1953-55 között Budapest főépítésze volt. Az MTA Építészetelméleti, Építészettudományi és Településtudományi Bizottságainak tagja is volt. Szakmai karrierjének csúcsán azonban sorozatos kudarcok is érték, az ÁRT jóváhagyásának többszöri meghiúsulása és a megmerevedő politikai légkör miatt. 1956-ban a BUVÁTI főépítésze, majd városrendezési irodájának vezetője lett. Újból foglalkozni kezdett épületek tervezésével, számos pályázaton indult. 1961-ben – Kiss Alberttel és Mester Árpáddal együtt – tervezte a XII. Kékgolyó utca 1 sz. alatti bérházat és a lágymányosi lakótelepen egy iskolát. 1964-ben tervei szerint valósult meg a II. ker. Cseppkő utcai volt Münnich Ferenc Gyermekotthon. Budapest városépítészetének történetét feldolgozó könyve „Buda visszavételétől a II. világháború végéig" tekinti át a város történetének alakulását.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk