Gulyás Attila fotósunk az év során folyamatosan járja az országot, hogy lencsevégre kapja hazánk építészeti különlegességeit. Az idei év legolvasottab terv- és épületbemutatói, publicisztikái mellett azokat a képválogatásainkat is összegyűjtöttük, amelyek olvasóink körében különösen népszerűek voltak. A toplistában idén a hidak és a magasépületek dominálnak, de az év legolvasottabb képgalériája a temetkezéshez kapcsolódó épületeket mutatta be.
10. A Bükkalja sziklába vágott építészete
Eger városától keletre és nyugatra, több száz négyzetkilométeren alkotják a dombok felszínét a jól faragható, tufás kőzetek. A kiemelkedő sziklákba vágott, több ezer éves fülkék után, a középkortól lakások százait, istállókat, borospincéket véstek a kőzet belsejébe. A nagy részük mára pusztulásnak indult, másokból múzeum lett, de itt-ott újak készülnek ma is. Ezt a témát járta körül a képgaléria.
9. Otthonok a város tetején – A magyarországi toronyházak 70 éve
Az 1970-es évek elején sajátos, kimondatlan verseny zajlott a nagyobb hazai városok között: kié lesz a legmodernebb, legmagasabb lakóház, ami messziről hirdeti a város fejlődését? Egyértelmű győztes persze nem született, a jellegzetes épületek azonban máig a városok képének meghatározó karakterét nyújtják.
8. 17 érdekesség a 127 éves Szabadság-hídról
A millennium évének októbere óta szolgálja Budapest közlekedését a világ talán legszebb Gerber-tartós, rácsos acélhídja, a Szabadság-híd. Az évforduló alkalmából készült képgalériánkból nem csak az derül ki, hogy miként áll meg a nyolc lábán a szerkezet, de építőinek és újjáépítéseinek rövid története is, az album végén pedig a legismertebb vidéki másolatához is ellátogatunk. A Szabadság-híd izgalmas története a nyolcadik helyre volt idén elég.
7. A valódi szocreál építészet jellegzetes alkotásai, első rész
Kevés építészeti stílus kapcsán él a közvélekedésben akkora fogalomzavar, mint a szocialista realizmus kapcsán. Sokszor hallani ezt a jelzőt a hazai szocializmus negyven évének építészetére, pedig valójában a korszak első hat-hét évében épültek ilyen épületek, az addigi (és a későbbi) modernnel szembeforduló, historizáló megközelítésben. Jelentős részük ma is az eredeti funkcióját látja el, sokszor már műemléki védelem alatt.
6. A Corvin-negyed újjászületése
A budapesti Nagykörút józsefvárosi szakasza mentén bő másfél évtizede folyik az ország legnagyobb volumenű “városrehabilitációs" projektje, ahol a korábbi, szinte menthetetlen állapotú, néhány szintes háztömbök többszörös méretű, “modern" lakóházaknak és irodaépületeknek adják át a helyüket. A Corvin-negyed főutcája és az új épületek nagy része az elmúlt években elkészült, már csak néhány apró műemlék emlékeztet az ezredfordulós városképre. Az ellentmondásos projekt nagyszámú interakciót váltott ki az olvasókból.
5. Altemplomtól a valódi felhőkarcolókig - Magyarország legmagasabb építményei
Egy építmény magassága többféle módon is megadható, pincétől, vagy épp tengerszint feletti magassággal, és persze minden korszaknak, épülettípusnak megvannak a saját legjei, a templomtornyoktól a rádióadókig- friss képgalériánkban tíz szempont szerint járjuk körül a legmagasabb építményeket, mire az egyszerű lakóházaktól eljutunk az abszolút rekorder ipari műemlékünkig.
4. Időutazás menetrend szerint – a magyar vasút leghangulatosabb kisállomásai
A vasút építésének 19. század végi hőskorában a helyi érdekű vasutak építése is nagy lendületet vett, akár dombságok mélyén, vagy aprófalvak közt kanyarogva. Az elmúlt száz évben jó részük a múlté lett, máshol csak a személyzettel működő állomásokat tette feleslegessé az újabb technika, vagy a kihasználatlanság. Néhány falu határában azonban ma is térközőrök és forgalmi szolgálattevők dolgoznak a napi pár vonat útjának biztosításán, sorompók és alakjelzők kézi mozgatásán. A jelenlétüket pedig szépen gondozott előkertek, várótermek és a régmúltat idéző, tiszta homlokzatok is jelzik. A képgaléria éppenhogy lemaradt a dobogóról.
Kevés olyan település van hazánkban, ami nem csak az identitását meghatározó idegenforgalmi értékként tekint a műemlékeire, de az állapotuk megóvásáról és értékes funkciókkal való megtöltésükről is gondoskodni tud. Dabas 19. századi fejlődésének legfontosabb szereplői, a Halász és Zlinszky családok tucatnyi kúriát hagytak örökségül, amik ma nem csupán a klasszicizmus kor építészeti emlékei, de a helyi közösség értékmegőrző munkájának is követendő példái.
2. A szemünk előtt rejtőzik a pesti belváros egyik leghosszabb hídja
A kettes villamos 123 éves viaduktját sokáig csak a szakzsargon ismerte, de a nyáron a köztudatba is beszivároghatott a pesti Duna-part egyik legkülönlegesebb építménye. Ráadásul nem akármilyen minőségben: közlekedési létesítmény helyett rendezvény- és kiállítótérként. De vajon ki és miért épített hosszában hidat a már kész rakpart fölé, és mért volt nehéz eddig észrevenni? Többek között ez is kiderül a képgalériánkból.
1. Száz év hat különleges ravatalozója Magyarországon
A ravatalozók nem csupán a temetők szerves részei, de olyan, talán kevésbé látogatott művészi alkotások, melyek mély tisztelettel és emlékezettel állnak a múlt és a jelen közt. Az októberi képgalériánkban néhány jellemző hazai példájukat látogattuk végig a kőfalaktól a kortárs építészetig. Ez a képgaléria nem csupán kategóriájában, de az Építészfórum összes anyaga közül is kimagaslott, 2023-ban a legolvasottabb cikkünként végzett.