PROTOTEIN: Alternatív fehérjekutató és –fejlesztő központ

Dörögdy Anna diplomamunkája során a városi élelmiszertermelést és az alternatív fehérjeforrásokban rejlő potenciált vizsgálta. Arra kereste a választ, milyen megoldások léteznek az élelmiszerválságra és az ipari termelés okozta túlzott szén-dioxid kibocsátásra.

Nem túlzás utópista filmbe illő képekkel nyitni a minket körülvevő helyzet feltárását. Globális klímaváltozás, növekvő átlaghőmérséklet, szélsőséges időjárás. Csökkenő vízkészlet és fosszilis energiaforrások. Zsúfolt városok, környezetterhelő ipari tevékenység és infrastruktúra. Világjárvány, háború, gazdasági válság. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha Európában az élelmezési krízis lesz az egyik legégetőbb probléma. A növénytermesztőknek meg kell küzdeniük a csapadékmentes hónapokkal, a növényvédő szerek és műtrágyák kimaradásával, az üzemanyag árak növekedésével és a rosszabb minőségű import termékek piaci fölényével. Az állattenyésztők tevékenysége a növénytermesztők teljesítményétől függ.

Alternatív fehérjék
2015 novemberében fogadta el az Európai Parlament azt a rendeletet, amely szerint új élelmiszernek, vagyis „novel food"-nak tekinthető minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amely 1997 májusa előtt az Európai Unióban nem volt fogyasztható jelentős mértékben. Így például a rovarok, izolált állati-, növényi- vagy mikroorganikus, gomba- vagy algasejtekből tenyésztett szövetkultúrák. Továbbá minden növényi eredetű, nem hagyományos eljárással készült termék vagy alapanyag, amely során az élelmiszer szerkezetében vagy tápanyagtartalmában szignifikáns változás állt elő.[1]

A Boston Consulting Group és a Blue Horizon Corporation 2021-ben készített tanulmánya[2] szerint 2035-re a fehérjepiac 11%-át alternatív fehérjeforrások tehetik ki. 2020-ban 13 millió tonna fehérjepótló termék került piacra, 2035-re ez a szám 100 millió tonnára növekedhet. A tanulmány szerint az alternatív fehérjék sikerét négy tényező befolyásolja, a társadalmi klímatudatosság, az ipar alkalmazkodóképessége, az új fehérjék versenyképessége a megszokottakkal szemben és a szabályozó szervezetek együttműködése.

Növekvő lakosság – növekvő fogyasztás
Az utóbbi pár évtizedben radikálisan megnőtt a városba költözők száma, egyes becslések szerint a világ lakosságának fele városban él. A városi lakosság növekedése a szellemi munkaerő gyarapodását indukálja, ezzel viszont csökken a fizikai munkaerő létszáma. A létszámviszonyok vizsgálata azért fontos, mert a városi lét kiszolgáltatott életforma. Élelmiszerellátása külső forrásokra alapozott, a készletkimaradást a lakók nem tudják a saját környezetükben megtermelt árucikkekkel pótolni. Az élelmiszeripari dolgozók számának csökkenése és a fogyasztók gyarapodása tömegtermelést von maga után. A teljesítendő mennyiséget csak minőségromlással lehet elérni, alacsony tápértékkel viszont több termék előállítására van szükség a lakosság megfelelő ellátására. Ezt a körforgást nevezem élelmiszerkrízisnek.

Az alternatív fehérjefogyasztás népszerűsítésének nem célja a hagyományos úton minőségi, állati eredetű fehérjét előállító vállalkozások ellehetetlenítése. Sokkal inkább az élelmiszeriparra nehezedő nyomást kívánja enyhíteni.

A helyszín
Maga az élelmiszertermelés nem városi feladat, hiszen a növénytermesztéshez szükséges tér és az állattenyésztéshez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre egy városi szövetben. A város növekedésével viszont a termelő és a fogyasztó egyre távolabb kerül egymástól. Városi helyszín választása mellett szól, hogy léteznek olyan termelési formák, ahol a termőtalaj megfelelő tápanyagtartalmú oldattal pótolható. Ez a technológia az akvakultúra. Figyelembe véve, hogy a városi talaj és levegő fokozott szennyezésnek van kitéve, egy önálló ökoszisztéma lehet a megoldás az urbánus növénytermesztésre. A talajmentesség a városi rozsdaövezetek hasznosításában jelenthet áttörést.

Fenti irányelvek alapján olyan budapesti rozsdaövezetet kerestem, amely képes egy innovatív funkció befogadására. Választásom a népszigeti Ganz hajógyár elhagyott iparterületére esett. A tervezési terület határa nem áll meg a Duna vonalánál. Működéséhez szorosan hozzákapcsolódik az Újpesti-öböl, annak kihasználatlan, angyalföldi partja, az intenzíven fejlődő Marina-part és a szigethez legközelebb fekvő városi alközpontok.

Tervezési program
A választott iparterület három eltérő felhasználású terület metszéspontjában, a szigetre vezető gyaloghidak között félúton áll. Ez a két tényező alátámasztja egy új megérkezési pont kialakítását, amelynek az öböl túlpartján urbánus vízparti tér az ellenpontja. A volt angyalföldi hajógyár területére lakó és ingatlanfejlesztéseket javasol a terv, amely enyhíti a környék túlépített és elhagyott területei közti feszültséget. A sziget új központja hangulatában és közlekedési rendszerében is szorosan kapcsolódik az új funkcióhoz. Cél az edukatív természetes környezet kialakítása, ahol lehetőség van rekreációra, közösségi kapcsolódásra és felfedezésre.

A funkció és a telek vizsgálata során világossá vált, hogy a sziget nem bír el újra egy négy csarnokot feltöltő ipari egységet, ezért a két déli, építészeti értékkel nem bíró csarnok bontása indokolttá vált. Felhasználható épületként tehát az alkatrészgyártó csarnok és a fedett hegesztőtér marad. A fehérjekutató és –fejlesztő központ két fő egységből áll. A fejlesztőrészleg az alapanyagok gyártásáért felelős, a kutatórészleg pedig a technológia kifejlesztéséért. Előbbi funkció a meglévő csarnoképületekbe települ, utóbbi számára új épület készül.

A helyszín tágassága alternatív fehérjék széles választékának termesztését teszi lehetővé. Az alkatrészgyártó csarnokba költözik a rovartenyésztés, gombatermesztés és a hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók, a hegesztőcsarnokba pedig az algák és növények akvakultúrás termesztése. A termesztett kultúrák természetéről kapnak új nevet a csarnokok, így a továbbiakban az alkatrészgyártó csarnok neve Prototein üzem, a hegesztőtéré Klorofill ház.

A Prototein üzemben tenyésző rovarok és gombák igényei nagyon eltérőek, ezért önálló konténerszerkezetekben kapnak helyet. A belső komfortkörülmények mesterségesen szabályozhatók, így teremtve meg a szükséges termőfeltételeket.

A Klorofill házban az algák és növények tápoldat, esővíz és ivóvíz keverékében úszva fejlődnek. A korábban fedett-nyitott épület köré üveghomlokzat és tető készül, megteremtve az ideális termőkörülményeket. Az épületmagas polcrendszereket rácsostartók rögzítik.

Az új épület a Prototein üzem utolsó traktusát imitálja. Az épület a túlmelegedés elkerülése érdekében három oldalról zárt homlokzatú, megnyitás csak az északi oldalon van. A földszinti ismeretterjesztő funkció ezzel szemben minden oldalról transzparens. A fő tömegen túlnyúlva kapcsolatot teremt a Klorofill házzal. A földszinten ismeretterjesztő tevékenység folyik, a látogatók megismerkedhetnek az új fehérjeformákkal. A tankonyhában megtanulhatják elkészítésüket, a kiállítóterekben pedig megérthetik természetüket. A munkatársak irodái az első emeleten találhatók. A második emeleten, a zajos funkcióktól legtávolabb folyik a kutatás. Ezen a szinten kap helyet az emésztés-szimuláció, a húsnyomtatás és a termékek vizsgálata. A látogatók üvegfalakon keresztül szemlélhetik meg a szinten folyó munkát. A kutatók egy fertőtlenítő zsilipen keresztül mehetnek be a tisztaterekbe. Az üzem működésébe egy hídon átkelve nyerhetnek betekintést az érdeklődők.

Zárszó
Új, innovatív funkció betelepítésével nem csak az ipari épületek, de az egész Újpesti öböl vonzáskörzete új erőre kaphat. A telepíteni kívánt funkció szokatlanságán enyhít a jól ismert, ikonikus ipari épületegyüttes. Maga a terv mind városépítészeti, mind építészeti tervezés oldaláról egy kísérlet arra, hogyan terelhető önellátás felé a város egy urbánus szövetbe kevésbé illő funkció betelepítésével.

Dörögdy Anna

szerk.: Schell Réka

[1] Regulation (Eu) 2015/2283 of the European Parliament and of the Council on novel foods, No 1852/2001.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32015R2283 (letöltés: 2022.04.20.)

[2] Björn Witte, Przemek Obloj, Sedef Koktenturk, Benjamin Morach, Michael Brigl, Jürgen Rogg, Ulrik Schulze, Decker Walker, Elfrun Von Koeller, Nico Dehnert, Friederike Grosse-Holz: Food for thought, The protein transformation. BCG x Blue horizon, 2021.