Nézőpontok/Történet

Raktári történetek: Pártszékház terve az Olimpia Park helyére

1/8

Az MSZMP-pártszékház és KISZ KB-székház tanulmányterveit bemutató album Weiner Tibor hagyatékából, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményében

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, földszinti alaprajz, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, általános emeleti alaprajz, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, tetőszinti alaprajz, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, dunai nézet, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, makettfotó

A Weiner Tibornak küldött anyag kísérőlevele, 1960. szeptember 4.

Meghívó Weiner számára a Konzultatív Bizottság ülésére, 1960. október 4.

?>
Az MSZMP-pártszékház és KISZ KB-székház tanulmányterveit bemutató album Weiner Tibor hagyatékából, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményében
?>
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, földszinti alaprajz, 1960
?>
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, általános emeleti alaprajz, 1960
?>
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, tetőszinti alaprajz, 1960
?>
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, dunai nézet, 1960
?>
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, makettfotó
?>
A Weiner Tibornak küldött anyag kísérőlevele, 1960. szeptember 4.
?>
Meghívó Weiner számára a Konzultatív Bizottság ülésére, 1960. október 4.
1/8

Az MSZMP-pártszékház és KISZ KB-székház tanulmányterveit bemutató album Weiner Tibor hagyatékából, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményében

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, földszinti alaprajz, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, általános emeleti alaprajz, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, tetőszinti alaprajz, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, dunai nézet, 1960

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, makettfotó

A Weiner Tibornak küldött anyag kísérőlevele, 1960. szeptember 4.

Meghívó Weiner számára a Konzultatív Bizottság ülésére, 1960. október 4.

Raktári történetek: Pártszékház terve az Olimpia Park helyére
Nézőpontok/Történet

Raktári történetek: Pártszékház terve az Olimpia Park helyére

2024.01.28. 10:00

Örök kérdés az építészeti múzeumokról szóló diskurzusban, hogyan mutassuk be az építészetet múzeumi keretek között, épületek nélkül. Pedig az építészet ott van az egyetemi jegyzetekben, az utazásokon készült fotókon és vázlatokon, az építész személyes tárgyaiban is. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ  sorozatában műtárgyain keresztül mesél el egy-egy történetet – épületekről, építészekről, építészetről. Ezúttal Dúl Dezsőről és az MSZMP meg nem épült dunaparti székházáról.

Mióta világ a világ és város Budapest, a dunai partszakasz mindig is a legkeresettebb építési helyek közé tartozott. A folyó kettős, egyszerre elválasztó és összekapcsoló mivolta hozta ide Aquincumot és Contra-Aquincumot. Utóbbi romjaira épült a mai Belvárosi Plébániatemplom. A parttól nem messze emeltek templomot Pesten a görög ortodox kereskedők, átellenben pedig szerb riválisaik, Budán az Erzsébet-rendi apácák és a felső-vízivárosi plébánia, de a parton, pontosabban a kikötő mellett készült az egykori Vámház épülete is. A városképi hatást igazán tudatosan az Országház tervezésénél használták ki, amely nem a környező városszövethez, hanem a folyó ívéhez igazodik és uralja Budapest sziluettjét, ma is.

Tulajdonképp kész csoda, hogy mára egyáltalán maradtak beépítetlen telkek a folyó mentén. Az egyik ilyen az Olimpia park a mai Képviselői irodaház (közismert nevén Fehér Ház) és a tőle délre álló ún. Biarritz-ház között. Legutóbb a 2010-es évek elején újították fel. A ma ott sportolók, sétálók, pihenők aligha sejtik, hogy helyén egy hatalmas épület is állhatna: a Magyar Szocialista Munkáspárt székháza.

Az MSZMP-pártszékház és KISZ KB-székház tanulmányterveit bemutató album Weiner Tibor hagyatékából, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményében
1/8
Az MSZMP-pártszékház és KISZ KB-székház tanulmányterveit bemutató album Weiner Tibor hagyatékából, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményében

A második világháború után szovjet támogatással kiépített diktatúra vezető pártszerve, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága 1949. augusztus 17-én még arról határozott, hogy az egykori királyi palotát kell a párt székházának, illetve az állami vezetés számára átalakítani.[1] 1953-ban azonban a megindult munkálatok leálltak, és 1955-1956-ban a program is változott: a pártszékház kikerült a Várba szánt funkciók közül.[2]

Ennek egyik oka az lehetett, hogy 1954-1955 között Vince Pál tervei szerint alaposan felújították azt a Köztársaság téri épületet, amelyben a pártvezetés működött. Aligha számoltak azonban az 1956 októberi forradalommal, amelynek egyik központi helyszínévé vált a Köztársaság tér. Bár a forradalom leverését követően, Skoda Lajos és Kalló Viktor emlékművével egyfajta kegyeleti helyszínt alakítottak ki a Köztársaság téri pártszékház előtt, úgy tűnik, Kádár János ennél komolyabban akart szakítani a múlttal: a hatvanas évek elejére megint napirendre került az új pártszékház építése.

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, földszinti alaprajz, 1960
2/8
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, földszinti alaprajz, 1960

A Fehér Ház szomszédságába, azaz a mai Olimpia park területére az MSZMP és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetkezet Központi Bizottságának készült volna egy új, közös épületegyüttes. A dunai oldalon ez egy körülbelül 170 méter hosszú, két nagyobb tömegből álló épületsávot jelentett volna, amelyhez jellemző modernista megoldással, hátulról egy kisebb szárny csatlakozott: a kongresszusi terem. A recept a megtévesztésig emlékeztet a MÉMOSZ-székházra, ami azért is meglepő, mert alig pár évvel korábban azt még "imperialista formalizmusként" ítélte el az elődpárt vezetése… De hát változnak az idők!

Az épületsáv kettős felosztása egyrészt a kettős funkciót jeleníti meg (északon a pártház, délen a KISZ-székház), másrészt viszont a szomszédos tömbökhöz hasonul, végeredményben egységes dunai frontot hoz létre a partszakaszon. A tervező a földszintet a falak játékos ki-beugratásával, illetve részleges áttörésével tagolta; a felsőbb szinteken viszonylag egyhangú irodasorok ismétlődnek.

Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, dunai nézet, 1960
5/8
Dúl Dezső (ÁÉTV): Párt- és KISZ-székház, tanulmányterv, dunai nézet, 1960

A tanulmánytervet Dúl Dezső, a korszak meghatározó, de mára feledésbe merült tervezőinek egyike jegyzi. 1948-ban diplomázott a Műegyetemen, és tehetségesen élt a fiataloknak felkínált eszközökkel: 1948-tól a MATI, 1950-től a jellemzően párt- és katonai feladatokkal megbízott Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) tervezője. 1958-ban Ybl-díjat kapott az Erzsébet királyné úti iskola épületéért. A hatvanas-hetvenes években gyakran találkozhatunk nevével a szakmai sajtóban: remek lakóházai mellett olyan középületek kötődnek hozzá, mint a veszprémi pártszékház és a MSZMP Oktatási Központ épülete, a budapesti Szakszervezeti Székház és Nyomda vagy a Vízügyi Hivatal Székháza.

A Weiner Tibornak küldött anyag kísérőlevele, 1960. szeptember 4.
7/8
A Weiner Tibornak küldött anyag kísérőlevele, 1960. szeptember 4.

A székház építési programja és vázlattervei egy piros műbőr kötésű, az ÁÉTV logóját viselő albumban maradtak fenn, Weiner Tibor intézményünkben őrzött hagyatékában. Weiner ekkoriban a sztálinvárosi Városi Tanács elnökhelyetteseként, a város főépítészeként dolgozott, és minden bizonnyal tagja volt a székház ügyével kapcsolatban felállított "Konzultatív Bizottságnak". Az albumban legalábbis szerepel egy meghívó a Bizottság 1960. október 7-i ülésére. Hogy ez az épületálom meddig tűnt valóságnak, nem tudni; a korabeli sajtó nyilvánosságába nem jutott el a szándék. Dúl azonban nem sokkal később egy másik megbízással vigasztalódhatott: a KISZ KB székháza végül az ő tervei alapján készültek el, csak valamivel északabbra, a Duna mentén. 2018-ban bontották le; ezt a tervező már nem érhette meg: 2015-ben, 91 évesen elhunyt.

Kovács Dániel
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

 

[1] Sipos András: Tervek a Budai Várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés). In: Horváth J. András (szerk.): Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére. Nógrád Megyei Levéltár, Budapest - Salgótarján, 2008. 297-312. o.

[2] A Vár 1945 utáni építéstörténetének legfrissebb összefoglalóját közli: Erhardt Gábor: Adalékok a Budavári Palota mai állapotának kialakulástörténetéhez. Országépítő 2023/4. 48-57. o.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.