Közélet, hírek

Recesszió az építési piacon Európában — az Euroconstruct Konferencia összefoglalója

1/2

?>
?>
1/2

Recesszió az építési piacon Európában — az Euroconstruct Konferencia összefoglalója
Közélet, hírek

Recesszió az építési piacon Európában — az Euroconstruct Konferencia összefoglalója

2008.08.06. 12:14

A belátható fejlődés volt a BuildECON nyári Euroconstruct Konferenciájának (Róma, 2008. június) fő témája.

Recesszió az építésben Európa egyik felén addig is, mit lehet tenni?

1. A világ acélosai egyesültek – ez lenne a klaszter?

Meglepetésekkel szolgál az élet. Nem azzal, hogy az acélipar szeretne nagyobb szeletet a lakásépítésben. Hanem a móddal, ahogyan teszi. Hogyan teszi? Piacot kutat, de még ez sem meglepő. A meglepő az, hogy az ebben érdekeltek — és melyik nagy acél szerkezet gyártó ne lenne érdekelt? — szövetkeznek és egy információs teamet hoznak létre, benne a világ legnagyobb acélosaival, ha mégannyira is konkurensei egymásnak. Az ARCELOR-MITTAL, a CORUS, a TATA, a BAOSTEEL, az ERDEMIR, a RUUKKI, a SEVERSTAL, a BLUESTEEL, a POSCO KOREA, a CELSA képviselői mind részt vesznek a szövetségben, mind ott ülnek a meetingen, figyelnek és kérdeznek. A hallottakat közös kincsükké teszik.

És amikor felteszik a kérdéseiket az egyes – ismeretlenebb – piacokról, konkurens szakértőket hívnak és hallgatnak meg! És nem egyet!

2. Miért a lakás?

Hát azért, mert a lakás nagyon nagy piac. Európában a legnagyobb. A legfrissebb, 2008. júniusi Euroconstruct konferencia adatai szerint a 19 tag-ország összteljesítménye 2007-ben 1 520 milliárd Euró, és e piac 48 százaléka lakásépítés és lakásfelújítás, 2 637 ezer új lakás 371 milliárd euro értékben és további 348 milliárdnyi felújítás – korszerűsítés – karbantartás – innováció. 2007-ben már Kelet-Európában is a lakás a legnagyobb részarányú, 4041 százalékos piac, főként az orosz (évi 700 ezer új lakás) és a török (évi 325 ezer új lakás) építése miatt.

3. Lakáspiaci kilátások — meddig ér el a pillantásunk?

Nemcsak az acélosoknak fontos a lakáspiac. Az energia felhasználásában is súlyos fogyasztó a lakás, az új is, a régi is. A régi azért, mert a megépült lakásállomány közel 82-szerese az évente épülő újnak, ezt látnunk kell. Az építőanyagok és berendezések gyártása, összeállítása (építés), az új és a meglévő lakásállomány fenntartása, üzemeltetése, javítása mind-mind energiafaló. Gondolatban persze nem szükséges megállnunk „csupán" az acél és az energia érdekeltségeinek területénél. De maradjunk a feltett kérdésnél, meddig látjuk a lakáspiacot időben?

Meddig, ha az új lakások építését vizsgáljuk?

Most úgy gondoljuk, hogy körülbelül 2010-ig. Egy holland konzulens cég, aki a legnagyobb acélosok lakáspiacát kutatja, 2011-es és 2012-es lakás-prognózist készítene, ha ebben partnerei lennénk. Hát manapság nem könnyű erre vállalkozni, a lakáspiac elbizonytalanodott, a trendek le és fel ugrálnak, kiszámíthatatlanul. Másképp keleten, másképp nyugaton.

Spanyolország 2004 óta évi 600-700 ezer új lakással vezette az európai csúcsot, 2007-ről 2008-ra több mint 300 ezer lakással épít fel kevesebbet és tovább csökken 2010-ig. Arányaiban hasonló a változás Írországban is. De csökkenti lakásépítését Anglia, Olaszország, Franciaország, és Németország is ingadozik. A visegrádiak az oázis, bár közelebb állnak a stagnáláshoz, mint a növekedéshez, Lengyelországot kivéve, ahol némileg pozitívabb a kép.

Az Euroconstruct régióban a csökkenés jó esetben megállhat 2010-ben. Ez a prognózis. Míg 2007-ben 2 637 ezer lakás épült, 2010-re az Euroconstruct 2 055 ezer új lakás megépítését prognosztizálja, 22 százalékos a lejtés! Mindezt az ingatlanpiacon bekövetkezett rohamos árcsökkenésnek, a növekvő kamatlábaknak és a vásárlói bizalomvesztés egyidejű fellépésének tulajdoníthatjuk.

Kelet-Európa két nagy lakáspiacán, Oroszországban és Törökországban növekedést várunk 2010-ig. Nemcsak a lakásigények óriásiak Moszkvában és számos más orosz városban, az ingatlanpiac értéke is megtízszereződött a legutolsó tíz évben. Törökországban a népesség évente közel egymillióval gyarapszik, itt is óriási a lakásigény. A 11 országnyi régióban (Baltikum, Ukrajna, Balkán, Törökország, Oroszország együtt) 2007-ben 1 282 ezer lakást épült, amely szám 2010-re 1 620-ra emelkedik, azaz mintegy 26 százalékkal nő.

Hogy néz ki a meglévő lakásállomány piaca? Itt meddig látunk előre?

Biztosan sokkal tovább, mint az új lakások esetében. Az állomány legkevesebb 50 százalékának fenntartására, korszerűsítésére és innovatív továbbfejlesztésére hosszú távon számíthatnak az építési piac vállalkozói. Az európai lakásállomány 2007. évi összesen mintegy 327 milliós lakásállománya a következőképen oszlik meg: 212 millió (Euroconstruct - 19, 456 millió lakos), 116 millió (Buildecon - 11 kelet-európai ország, 312 millió lakos).

Becslésünk szerint a fenti állomány 15-20 százaléka panelos épület, iparosított eszközökkel kezelhető (vagy megszüntethető, mint például a hatvanas években épült, ún. „Hruscsovkák" Oroszország-szerte). A többi a kisebb vállalkozóké, ha vannak. Vannak? Hol vannak? Fehérek, feketék, tarkák…

Az épületek felújítási piaca hosszú távon stabil és a növekedése egyenletes, nyugaton értékben már szinte eléri az éves új építés értékét.

És mi van a kettő (az új és a meglévő lakásállomány) között?
A folyamatban lévő, befejezetlen lakásállomány. Ismert, hogy ez a keleti régióban, a zsebünkhöz szabva sok évig marad befejezetlen. Magyarországon ez az állomány egy évtizede minimum négyszerese a befejezettnek, de Törökországban pl. ennek sokszorosa.

4. Túl a lakáspiacon, mekkora a pezsgés?

A nem lakás célú magasépítési piac — iroda, ipar, raktár, kereskedelem, mezőgazdaság, oktatás, egészségügy, sport, egyház, kultúra épületeinek építése-felújítása — a befektetési célú objektumoknál országonként változó, nyugaton évi 1 százalék alatti, Közép-Európában évi 6-8 százalékos növekedéssel, Kelet-Európában évi átlag 9-10 százaléknyi bővüléssel jellemezhető 2007-2010 között.

A mélyépítés 2010-ig az Euroconstruct országok legstabilabb piaca, évi 2-4 százaléknyi a prognosztizált bővülés. Igaz, hogy ezt a stabilitást néhány ország, elsősorban Anglia, Lengyelország és Szlovákia kiemelkedő teljesítménye adja. A keleti régió nyomasztó infrastrukturális szükségleteit kielégítő fejlesztések csak igen-igen hosszú távon realizálódnak.

5. Kullogunk vagy sem? Hogyan pozicionálhatjuk magunkat?

Itt vagyunk Európa közepén. Sokadszor kell tudomásul vennünk: a keleti — és a közép-kelet-európai — piacok aránytalanul kicsinyek a népességhez és a szükségletekhez képest. Ez az egyik magyarázat a keleti régió gyors növekedésére. Iszonyú mélységekből indultak, indultunk.

 

1/2

 

A magyar – Nyugat-Európához viszonyított – kb. egyharmad-egynegyednyi egy főre eső építés nem nevezhető kirívóan alacsonynak a „sorban", de ez akkor is csupán harmada az európai átlagnak. Nem vigasz, hogy így van ez a környező országokban is, sőt, keleten ez az érték még sokkal alacsonyabb. (Ukrajnában pl. 300 euro alatt van!) Ami igazán aggasztó, az a prognosztizált éves építési teljesítmény növekedési átlaga, 3,2 százalék 2008 és 2010 között.

Első megjegyzés: az építési teljesítmény nem azonos az építőipar teljesítményével, amelyen felül adataink tartalmazzák a lakossági, a nem-építőipari, a feketepiaci, az export tevékenységet, továbbá a beruházási tevékenység tervezési és projektmenedzselési értékét is.

Második megjegyzés: 19 ország tartozik az Euroconstructba, 15 nyugat-európai (Luxemburg, Izland és Görögország kivételével mindenki, NYE-15), valamint a „visegrádiak", a KKE-4. Az EUROCONSTRUCT összehasonlító táblázatos rendszere jelenik meg mind a VTT Baltikum (Balti-3) tanulmányaiban, mind a Buildecon évente megjelenő Bulgária, Horvátország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna ország tanulmányaiban (Kelete-8).

6. Addig is, mit tehetünk?

Volt már sokkal magasabb a magyar építési teljesítmény növekedési indexe. És másoké is volt már sokkal alacsonyabb. A fejlődés ciklusokból áll és van lefelé menet is. Ez az időszak is jó valamire, a finnek is a mélyponton (1992) alakították ki a stratégiájukat az exportra és az oktatásra. Vagyis: hogyan nyerhetünk időt és alakíthatunk ki stratégiá(ka)t?

A fent elmondottakból, itt és most (Magyarországon) nem lenne-e célszerű laszterekbe szerveződni, a hazai és a külföldi tapasztalatokat megosztani, a szak-szövetségeket hatékonyabb működésre, értékes szolgáltatások és információk közvetítésére késztetni? Várható-e ettől, hogy átgondoltabb lesz az export-piac keresés, felkészültebb lesz-e az új (export) piacokon a megjelenésünk?

A folyamatban lévő, befejezetlen lakások állapotát fel lehetne-e mérni, azok reális befejezéséhez kedvező (támogatott) konstrukciókat lehetne-e kidolgozni? Várható-e ennek következtében életminőség javulás, új munkalehetőségek, mobilizálódó lakáspiac, ugrásszerűen megemelhető lakásállomány?

A lakásfelújítást mint a legnagyobb hazai építési piacot, a hatékonyabb energia felhasználás céltáblájává tenni az EU alapok fokozott felhasználásával (összenergia fogyasztásunk 36 százaléka a háztartásokban történik)? Eredményezne-e mindez új tudást, új munkalehetőségeket, jelentős energia megtakarítást?

Végül, kérdés nélkül is belátható, hogy a szellemi export terei is Kelet-Európában vannak, hasznosítsuk az 1990 óta a mérnöki tudásban szerzett tapasztalatainkat is keleten és a határok menti együtt-működésekben (Interreg). Ennek várható eredménye: újabb szakmai hadállások, hosszú távú kapcsolatok és exportpiacok lesznek.

Az oktatásban a hazai felújítási szakemberképzés felgyorsítása Európa minden irányába exportképes tudást eredményezne a legnagyobb építési piacon.

Az összefoglalót Gáspár Anna, a BuildECON ügyvezetője készítette

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk