Közélet, hírek

Rekonstrukció? Modell? Absztrakció?

1/6

Rajk László a tervtanácsi ülésen

?>
Rajk László a tervtanácsi ülésen
?>
Rajk László a tervtanácsi ülésen
?>
Rajk László tervei
?>
Rajk László tervei
?>
Rajk László tervei
?>
1/6

Rajk László a tervtanácsi ülésen

Rekonstrukció? Modell? Absztrakció?
Közélet, hírek

Rekonstrukció? Modell? Absztrakció?

2008.04.10. 11:56

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Rajk László

Vélemények:
29

Az Aquincumi Múzeum kiállítóterévé átépített Szentendrei úti trafóház bővítése az ókori városfal nyomvonalára épülne, s arculatának domináns eleme egy ősi városfalra emlékeztető, különös struktúra lenne. Rajk László tervének április 3-ai tervtanácsi vitája a „rekonstrukció", „modell" és „absztrakció" szavak bűvöletében telt – ám mivel a résztvevők mind másképp értelmezték e szavakat, nehezen állt össze egységes álláspont.

Aquincum ókori városfalainak nyomvonalára építené Rajk László azt a bővítményt, amely a szintén az ő tervei szerint tavaly kiállítótérré átépített trafóházhoz csatlakozik majd. A projekt része annak a még 1994-ben fővárosi szinten is elfogadott koncepciónak, mely szerint a romkerttől délre eső, a Szentendrei út-Záhony utca-Sújtás utca által határolt területen múzeumi központot hoznak létre. A tervezett épületegyüttes az említett kiállítási épület és a 1999-ben elkészült restaurátorműhely mellett egy régészeti központot és múzeumot, valamint raktárakat is magában foglal majd. A bővítés terveit április 3-án tárgyalta a Központi Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont ülése.

 

Rajk László a tervtanácsi ülésen
1/6
Rajk László a tervtanácsi ülésen

Rajk László a tervtanácsi ülésen
2/6
Rajk László a tervtanácsi ülésen

6/6

 

Az 1931-ben Román Ernő és Györgyi Dénes tervei szerint emelt klasszicizáló karakterű trafóház déli oldalához simuló térsort városfalat idéző rusztikus falazat határolná, mely kelet felé oszlopokkal alátámasztott hídszerű (a várfalak gyilokjáróit felidéző) struktúrában folytatódna, elvezetve a látogatókat a romterület egészét madártávlatból megmutató kilátóhoz. A „városfal" nyugati végénél a valaha ott állt városkaput jelző, kettős kapubástyára emlékeztető építmény kerülne. A külső – nyugati – bástya azonban csak virtuálisan, a Szentendrei út fölé benyúló, lebegni látszó gyűrűként lenne jelen (tekintettel arra, hogy a várfal nyomvonalát az út kettévágja, s a városkapu helyét ma részben aszfalt borítja). Az átlósan húzódó városfal és a kiállítási épület oldalhomlokzatai által bezárt ék alakú területre kerülnének a bővítmény funkcióját szolgáló helyiségek (kiállítótér, múzeumshop, előadótér, régészeti látványtár, pénztár).

 

Rajk László tervei
3/6
Rajk László tervei

Rajk László tervei
4/6
Rajk László tervei

Rajk László tervei
5/6
Rajk László tervei

 

Rajk László kifejtette, hogy a „városfal" több mint egy római erődítmény általános modellje, de az eredeti rekonstrukciójának sem tekinthető: a lényeg, hogy igyekszik valamit visszaadni Aquincum topográfiájából. Szabálytalan síkjaival, durva felületeivel a régi épületek „megroggyantságát" idézi. A tervben meghúzódó elvek lényegében a trafóház átépítése kapcsán megfogalmazott gondolatokat folytatják, fejlesztik tovább:
„A régész leggyakrabban fragmentumokból dolgozik (…) és a fragmentumokból (…) nem állítható össze pontosan a valamikori teljesség. A folytonossági hiányokat képzeletünk (és emlékezetünk) pótolhatja. Erőfeszítéseink a régmúlt rekonstruálásakor sosem vezetnek a legteljesebb rekonstrukcióhoz. (…) A teljes rekonstrukció tehát csak elv, a régi kiegészítése – annak elemeivel – az új által. Az (…) egykori trafóház új funkciójának kialakításakor az előbb leírt paradoxonból indultunk ki. Alapvető szándékunk nem egy valamikori épület puszta rekonstrukciója volt, hanem a rekonstrukció technikájának és ellentmondásosságának a bemutatása."

Az úttest fölé kinyúló gyűrű hirdetőtáblaként is működne (feliratot hordozna), de legfőképpen egy sajátos hatáskeltő eszköz szerepét töltené be. A dél felől érkező autós elől egészen addig eltakarná az egykori trafó antikizáló portikuszát, amíg át nem lépi a városfal síkját: a homlokzat hirtelen feltárulása különleges látványeffekt lenne. A bővítménynek ez az eleme szolgálna annak a Szentendrei út felett átívelő gyalogoshídnak a keleti hídfőjeként, mely a múzeumi fejlesztés átfogó koncepciójában is szerepel (célja, hogy a látogatókat átvezesse az út túloldalán lévő, ma még feltáratlan romterületre).

Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy bár csak szegmenseiben tárták fel a városfalat, annak nyomvonala pontosan ismert, mint ahogy az itt található városkapu két bástyájának alapozási íve is. Magából a városfalból azonban nagy valószínűséggel már semmi sincs a területen, tekintve, hogy annak anyagát jórészt elhordták. Az építkezés során esetlegesen előkerülő maradványokat a földszinti részeken természetesen bemutatnák – erre Rajk terve is tekintettel van.

Az opponens, Zoboki Gábor szerint Rajk terve egy szép, izgalmas, jól megírt mese a hely múltjáról, melynek e projekt esetében van is létjogosultsága. A terv figyelemre méltó része a városfal által eltakart portikusz látványos feltárulása, mely lényegében a barokk építészet gondolkodásmódját csempészi bele a koncepcióba. Ugyanakkor úgy véli, hogy ha már in situ csinálunk valamit, akkor azt minden részletében átgondolt tervek alapján kell kivitelezni, hogy a mai építészeti elvektől eltávolodó utókor számára is értelmezhető legyen. Bár a terven szereplő városfal a régi absztrakciójaként tűnik fel, az úttest fölé benyúló gyűrű esetében megbicsaklik a gondolatfűzés logikája: a bástya virtuális felidézéshez már nem elég absztraktak a formák, azok inkább erőltetett idézetként, semmint jelként hatnak.

A III. kerületi főépítész, Sipos Gábor levélben megküldött véleménye szerint bár jó gondolat a városfal-idézet, a konzolosan kiugró gyűrű nehezen értelmezhető, gyenge megoldás. Megkérdőjelezi a kilátó és a hozzá vezető híd, illetve a pénztár szükségességét (ez utóbbit azért, mert véleménye szerint feleslegessé teszi a korábban, szintén Rajk tervei szerint készült bejárati épületet). Rajk hozzáfűzte: az új pénztár létesítését az indokolja, hogy a trafóház átalakítása során a főbejárat a Szentendrei úti homlokzatról átkerült a hátsó homlokzatra, mely az épület déli oldalán található parkolóból közelíthető meg.

Gunther Zsolt szerint egy olyan koherens topográfiai rendszerbe, mint amilyen egy római város, s amilyen maga Aquincum is, szándékoltan inkoherens struktúrát helyezni nem teljesen végiggondolt koncepcióra vall. A Román-Györgyi-féle épület „rómaiból átfordított", archaizáló, mégis ízig-vérig modern világával szemben a terv inkább a „vásári" hangulat felé tendál. Eltér István hasonló gondolatokat fogalmazott meg, s hozzátette, hogy nevetséges hirdetőtáblákkal próbálkozni, mert a hely méltóságához ez a módszer nem megfelelő.

Baliga Kornélt nem zavarja a „városfal" ötlete, az viszont sokkal inkább, hogy szerinte nem római, hanem inkább középkori erődítményt idéz: a rómaiak sokkal szigorúbb, feszesebb falakat emeltek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a római városkapuk soha nem két bástya közötti üres teret jelentettek – mint Rajk tervén –, sokkal inkább önálló, reprezentatív építményeket alkottak. A „városfalnak" fegyelmezett, kemény épületként kellene összefognia a mögötte elhelyezkedő dekonstruktív formavilágú részeket.

Szász László szerint a kapuzat nem vezet sehova, szerepe nem világos, s bizonytalan a majdani gyalogoshídhoz való viszonya is.

Fegyverneky Sándor összefoglalva a tervtanácsi vitát elmondta, hogy a tervező a „városfalat" fegyelmezettebb, tisztább formában véglegesítse, s gondolja át a konzolosan kinyúló elemet. A tervet átdolgozás után elfogadásra javasolták.

képek és szöveg: Haba Péter

Vélemények (29)
gramercy
2008.04.10.
17:03

remélem az aquincumi hidat nem ő fogja tervezni!

már most el kéne kezdeni belenyomni minden idiótának a fejébe, hogy nemzetközi pályázatot hirdessenek az új híd építésére 

Balázs Attila
2008.04.11.
06:20

@gramercy: Az aquincumi híd egyenlőre parkolópályán van, sokkal előbb fog megépülni valamelyik déli híd. Az M0 északi után sokkal nagyobb szükség is van délen egy új hídra.Az építészek hídtervezésbe való bevonásával kapcsolatban annak ellenére hogy építész vagyok, én sikítani szoktam. Néhány kivételtől eltekintve (pl Erasmus híd Rotterdam), az építészeknek fogalmuk sincs a korszerű szerkezetekről, és max egy formai designre képesek, aminek többnyire semmi köze a szerkezethez. Az M0 északin is található néhány építészek által becsempészett felesleges formai lelemény.Nemrég volt egy pályázat az új esztergomi autópályahídról (építeni azért még egy darabig nem fogják). Meghívásos volt, hídtervező irodákat hívtak meg. Ahol szerepeltek építészek a csapatban,a híd elment egy formalista irányba. Egy olyan csapat nyert, ahol ha jól tudom nem voltak építészek, de kitűnő szerkezeti érzékenységgel és lényeglátással rendelkező konstruktőrök dolgoztak, és egyértelműen a legjobb terveket (több variációval jelentkeztek) készítették.Nemrég épült egy új híd Krakkóban (Kotlarski), és már kicsit régebben egy Csehországban Usti nad Labenben (Mariansky). Érdemes rákeresni, mit műveltek az építészek ezekkel a hidakkal. Ettől függetlenül a pályazat természetesen mehet, ha jó a zsűri remélhetőleg kiszórja a  tisztán "formai leleményeket".

kemtam
2008.04.11.
06:24

@Balázs Attila: De azért az esztétikumot nem zárod ki a csomagból, ugye?

gramercy
2008.04.11.
08:09

@Balázs Attila: Calatravanak elmondtad már?

Hadidnak is meg kéne már valaki mondja hogy az a transzformált szinuszritmus nem lesz jó oda, dubaiba..... 

Balázs Attila
2008.04.11.
08:58

@kemtam: Nem, szó sincs róla, épp ezt féltem magunktól :)

Balázs Attila
2008.04.11.
09:07

@gramercy: Gyenge a spanyolom:)

Nem akartam konkrétabban a nevén nevezni, de igen, ezekre a fából vaskarika szerkezetekre gondoltam.

Olvastam hogy ma lesz a szolnoki gyaloghíd tervbemutatója. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre. Ekkora gyaloghíd azt hiszem még nem épült Magyarországon.

gramercy
2008.04.11.
09:38

@Balázs Attila: kéne már valami ami megmozgatja ezt a pocsolyát

de úgy rendesen, legalább egy kisebb meteorit.....

 

a komáromi (fél)autópálya híd tervei tetszenek, a makói autópálya híd is szép lesz, az M0 észak se rossz, az egomi tervek is szépek

még szerencse hogy az erővonalak dinamikus matematikai formulákat követnek/leírhatók :)

 

a viccet félre téve, lágymányosi híd szvsz a város szégyene, m0 dél vagy épp a szekszárdi m9 se egy vasziszdasz

 

azt a hármat ami még bp-ről min. hiányzik (aq., é-csepel, d-csepel-buda) tényleg meg kéne pályáztatni és valami elegánsat / híreset kihozni

 

egyébként nemrég gondolkoztam ezen, a kisebb vidéki városoknak lehetne kitörési pontja, egy Hadid-híd a Tiszán pl. a Tokajt elkerülő úton...

csak a dunán-tiszán több tucat hídra van még szükség, szóval én szeretném ha nem vacak beton-acél gerendahidak lennének:

- győri kikötő - szlovákia,

- komárom elkerülő,

- aztán egy kisebb valahol lábatlan-nyergesújfalu között,

- M10 egomnál (egyébként ezt vasúttal kéne.....),

- aztán egom-m0 között egy valahol vác környékén,

- után min. 3 budapesten belül

- M0 dél

- százhalombatta-tököl

- adonynál 2sávos vasúti (szfvár-cegléd vasút) + 2x2 sáv úttal együtt

- Paks

- M9 második hídja

- Mohács

ezek csak a dunán..... 

Balázs Attila
2008.04.11.
10:04

@gramercy: Szép-szép, de erről hídépítési programról nekem inkább az M4 értelmetlen pénzköltése jut eszembe, mint a reális célok. Addig nyújtózkodjunk amíg a takarónk ér. Amikor 2 ezermilliárddal többet költünk jelenleg a költségvetéseben, akkor nagyon meg kell gondolnunk hogy mi az ami jogos szükséglet.

Egyébként kevés dologra lehetünk büszkék az elmúlt 10 évben, de a hídépítési és autópályaépítési programra, legalábbis ami a számokat illeti mindenképp.

1997, Lágymányosi híd, 2001 Esztergom, 2002 Szekszárd, 2002 M3 Polgár, 2007 Dunaújváros, 2008 M0 észak, 2010 Komárom, 2010 M0 dél bővítése, 2012 M43 algyői tiszahíd, közben még ott lesz majd a szolnoki gyaloghíd is, és a köröshegyi viaduktot nem is említettük.

Szóval ne legyünk telhetetlenek... 

 

gramercy
2008.04.11.
10:14

@Balázs Attila: nem telhetetlenség, ez így kb. 2030-ig megvalósítandó

a büdzséről meg annyit, hogy egy 12.000 milliárdos kiadási oldalba szerintem bele kéne hogy férjen mondjuk évente 1-1 40-60 milliárdos hídprojekt a dunán/tiszán

2030-ig min. 20 hidat kellene építeni, a dunán már felsoroltam, a tiszán is kell legalább az M43 (avagy M9), aztán az M4-es szolnoknál, Tokaj elkerülő sem ártana ha 2x2 sávos lenne, M44 valahol a kunságban, meg ezeken kívül még 4-5 egysávos

ennyinek bele kell férnie sztem

Balázs Attila
2008.04.11.
10:53

@gramercy: 2030-ig ki lehetne tűzni egy ilyen programot célként, de a 2x2-t Tokajnál és Adonynál túlzásnak érzem. 

gramercy
2008.04.11.
13:16

@Balázs Attila: lehet

egyébként tokajnál arról lenne szó, hogy hosszabb távon lenne egy autópálya szakasz ami Nyíregyháza-Tokaj-Miskolc-ot kötné össze, rengeteg ugyanis a kamionforgalom É-Románia és DK-Szlovákia, Dél-Lengyelország között és ezek (most úgy napi 5000 kamion) Tokaj közepén halad át....

aztán ez távlatilag még kiegészülhet a nyírség illetve Ózd felé egy-egy szakasszal

--

a fennmaradó 3 budapesti hídra meg mindenféleképp kell villamos! 

sityu
2008.04.14.
14:42

@gramercy: Elég nagy butaság, amit írsz. Mármint nem a hidak szükségszerűsége, hanem a 'szerintem a büdzsébe bele kéne férnie' gondolatmenet. Megkísérlem elmondani, hogy miért (bár nem vagyok makroközgazdász, de asszem Te sem):

Egy ország költségvetése nem úgy képzelendő el, mint egy fölpumpált családi költségvetés. Ahol is könnyen megoldható a 12000 forintból a nyamvadt 60 peták megspórolása - elég csak egy kicsivel kevesebb parízert venni, vagy a családtagokkal kiegyezni, hogy most nem veszünk kolalokát. Egy állami költségvetésnél viszont egyrészt rengeteg érdekcsoporttal kell kiegyezni. Akik viszont nagyon gyorsan elő tudnak állni további olyan 60 milliárdos költségsorok tucatjával, amik mind hasznosak lennének (én magam is föl tudnék vázolni vagy 20-at - és abban még nem is biztos hogy rákos gyerekek szerepelnének) - s 200 db ilyen pimf 60 milliárddal már rögtön mégegy költségvetést el is lehetne költeni.

S a félreértések elkerülése végett: véletlenül sem mondanám, hogy kormányaink hibátlanul végezték dolgukat, de arra szoktam ügyelni, hogy (bár hihetetlen polihisztor vagyok) ne ártsam bele magam az állami költségvetés kérdéseibe (mint ahogy a rákgyógyászatiakba, pénzügypolitikaiakba sem - pedig ezekről is szoktam olvasni), mert nem értek hozzá. Annak ellenére (vagy éppen azért), hogy a költségvetésekről viszont van némi tapasztalatom: egy ~20 milliós kivitelezési költségvetés sorainak jelentős többsége pár 10ezer forintos tételből jön össze, amikből elég nehéz megtalálni, hogy mivel lehetne jelentős összegeket megtakarítani (nehéz észrevenni, hogy a 3500 forintos csaptelep drága-e), illetve marha gyorsan lehet 50%-kal fölhízlalni egy költségvetést (pusztán apró, de egyenként indokolt drágább tételekkel).

Na szóval: szerintem az ilyesfajta "büdzséről meg annyit" gondolatok meglehetősen fölöslegesek, s eléggé károsak is (elhitetik az emberekkel, hogy ezek ilyen egyszerű, 'én-így-érzem' tipusú kérdések, illetve, hogy a szakmai hozzáértés csak elhomályosítja a tisztánlátást). S nem azért nem szerencsés ilyen fórumokon a költségvetés részleteiről vitatkozni, mert nincs közünk hozzá (dehogyis nincs), hanem mert parttalan, szakmaiatlan és nem utolsó sorban nem ilyen egyszerű.

Mint ahogyan az építészeti tervek kritikáinál is zavaró a partvonalon túlról jövő, a szituáció ismerete nélküli belekotyogás (merthogy egy terv általában erős kompromisszumok eredménye, sokszor a legkevésbé rossz megoldás); s ezzel a legkevésbé sem szeretném azt mondani, hogy a kritika rossz (magam is élek vele), hanem csak annyit, hogy a jó kritika kemény (szakmai-, kutató- stb.) munka eredménye... (no de ez már egy más téma)

gramercy
2008.04.14.
18:06

@sityu: a közgázon végeztem pénzügy szakon, pénzügy szakirányon....

szóval csak annyit, hogy ha belefér 2000 milliárdnyi nyugdíj, 500 milliárdnyi gyógyszerártámogatás évente, akkor...

nem a partvonalról kiabálok, elég sokszor végiggondoltam már / írtam pl. arról hogy az egész közlekedési szektornak, infrastrukturális beruházásoknak milyen időtávokon, milyen szerkezetben -komparatíve(EU)- mekkora a forrásigénye

 

az állami költségvetésről meg annyit, hogy vannak emberek (moi) akik tényleg végignyálazzák az egészet, mert a munkájuk része.. 

 

például miért van az, hogy senki nem beszél nálunk arról hogy a korábbi 3 évtized felelőtlen gazdálkodása miatt ma magyarországon többet költünk évente az államadósság törlesztésére mint amit oktatásra és infrastruktúrára EGYÜTTvéve.......... 

sityu
2008.04.14.
20:01

@gramercy: Na ez már kezd erősen off lenni, de nem állom meg, hogy ne válaszoljak:

A végéről kezdem: miért van...? Hát például azért, mert a hozzáértők (tisztelet a kivételnek) nem tartják érettnek a nem közgazdász plebset érdemesnek arra, hogy érthetően, de szakmailag korrekten elmagyarázzák azt. Illetve, ha néha megteszik, azt is meglehetősen tendenciózus, prekoncepcionális hozzáállással. Illetve felhívnám a figyelmedet egy kis önellentmondásodra: az általad helyesen kritizált 3 évtized felelőtlen gazdálkodása jórészt az általad javasolt 'nehogy mán ne lehessen még elkölteni plusz fél százaléknyi pézt? mi az a kiadási oldal fél százaléka? egy fél évvel tovább kell törleszteni? vigyekánya! (merthogy ez a hozzáállás sosem arról volt híres, hogy érdemben foglalkozott volna a kiadások csökkentésének macerájával, hanem hozzácsapta a hiányhoz)

S mostmár maradnék is a fordított sorrendnél: "az állami költségvetésről meg annyit, hogy vannak emberek (moi) akik tényleg végignyálazzák az egészet, mert a munkájuk része.. " Ez Rólad szólna? Akkor viszont elegáns lenne, ha a föntebb jelzett gondolataidat/írásaidat valahol publikálnád (legalább kivonatosan, amennyiben lehetséges; s azokat hivatkoznád) - szerintem volnának akiket érdekelne.

Nagyon dícséretes, hogy végiggondoltad a teljes közlekedési szektor forrásigényét. Akkor viszont elegáns lenne, ha a szektoron belüli (átcsoportosítási, megtakarítási) lehetőségekről is írnál. Nehezen hiszem, hogy ne lenne kis hazánkban egy jópár mélyépítő cég, aki nem venné örömmel, ha valaki bebizonyítaná, hogy van még a költségvetésben stabil évi plusz 40-60 Mrd HUF elköltésére lehetőség.

És akkor az EU-s támogatási forrásokról még nem is esett szó. Meg az NFT-ről sem (ami azért attól függetlenül, hogy esetleg korántsem tökéletes, de azért mégiscsak a fejlesztések egyik alapdokumentuma).

Meghogy nem az a fő kérdés (szerintem), hogy mennyiért és mit; hanem, hogy mit milyen sorrendben, hogy mit miért nem (vagy miért csak később), illetve, hogy ezekhez a döntésekhez milyen érdekek fűződnek; s ez már vastagon politika (ha szeretjük, ha nem). Lehet szapulni a politikát, illetve azt, hogy nem szakmai érdekek alapján dőlnek el a politikai döntések, de nem figyelembe venni legalábbis naivitás, de méginkább hiba (a célok szempontjából majdnem nagyobb, mintha a számításod valamely tételét elszámolod egy nagyságrenddel).

A nyugdíj- és gyógyszerkasszában túrkálni meg csak azért nem demagógia, mert nem igazán volna népszerű; de eszközét tekintve hasonlóan leegyszerűsítő.

Összességében: a kérdéskör tárgyalása során a politikát és a (gazdasági-, politikai-) érdekeket kihagyni olyan, mint az ősrégi anekdótában, az elhalálozó beteg szemtelenségén kesergő orvos, aki szerint a betegnek meg kellett volna gyógyulnia...

Végezetül: attól, hogy "a közgázon végeztem pénzügy szakon, pénzügy szakirányon...", még vagy értesz az államháztartás kérdéséhez, vagy nem. Én pl. a BME építészkarán végeztem, leszigorlatoztam (ha jól emlékszem, de legalábbis komoly vizsgákat tettem) vasbetonból is, a jegyzeteimet előkotorva még meg is tudnék egy-két számítást csinálni, az elvekkel tisztában vagyok még mindig, de mégsem mondom magam statikusnak (mert soha nem gyakoroltam érdemben a szakmám ezen szegmensét)... Ergo: ez az érv, így ebben a formában nem igazán több, mint pufogtatós nagyzolás...

üdvözlettel: sityu

u.i.: Bocs a hosszadalmas offolásért! S a félreértések elkerülése végett nincs énnékem semmi bajom a személyeddel, a látható hozzáértéseddel a közlekedési témákban (sőt az éf blogdra felkerülő, jórészt svájci képeket nagyon kedvelem is), pusztán ez a fajta érveléstechnika és a szakmapolitikai kérdések ilyetén leegyszerűsítése zavar. Zavar, ha egy nem teljesen laikus szétfogácsolja szakmai tekintélyét az ilyesfajta kocsmai 'én pontosan tudom a teljes magyar közlekedési (tetszőleges behelyettesíthető) szektor összes problémáját és azok megoldását is' és 'hajlandó is vagyok azt 2-3 sms-nyi kiméretben meg is osztani veletek'-hozzáállással (olyan ez, mint a perpetuum mobilés feltalálók esete).

Javaslom, ha szükségét érzed, folytassuk ezt a vitát máshol (ne offoljuk szanaszét ezt)!

gramercy
2008.04.14.
21:23

@sityu: jó, ne offoljuk szét, amúgy is sokban egyetértünk; 

amiben viszont szerintem nincs igazad az a nyugdíj/gyógyszerkasszás megjegyzésed

tényleg nem akarom hosszasan ecsetelni, hogy miért jutottam arra a következtetésre amire jutottam, és nem vagyok egy texasi neokonzervatív, aki még a retardedokat is az utcára lökné csak mer' govt spending

egy szó mint száz, ma a költségvetéssel (tehát a gazdaság-politika egészével, dinamikájával most nem foglalkozom...) két nagy probléma van: a hangsúly el van tolódva a nem-produktív kiadások felé; a) kamatszinttől függően 1000-1500 milliárdnyi törlesztés és b) tb 4000 + nydíj 2000 + gyógyszer 500 + egyéb jóléti kiadások xxx (a jóég tudja összeszámolni) = min. 7000 milliárd amit jóléti kiadásokra költünk

ez innentől kezdve nem a nyuggerek zsebében való turkálás hanem ferrarival tükörjégen 240-nel gázt adni a betonfal előtt.....

 

na befejeztem az offolást 

sityu
2008.04.15.
00:23

@gramercy: további offolás helyett

(vigyázat! napi politikával kapcsolatos gondolatok is vannak benne)

Mócsi Gábor
2008.04.15.
05:37

@gramercy: Az ilyen közgazdász okoskodástól bennem mindig felmegy a pumpa. Egyszerűen nincsenek tisztában (tisztelet a kivételnek) a szavak mögötti tartalommal. JÓLÉTI kiadásnak nevezni a nyugdíjat vagy a gyógyszertámogatást, az ostobaság már bocsánat. Ha egy fél másodperccel továb gondolkodik valaki, nem ír le ilyet. Az amúgy igen alacsony nyugdíj (70-80 ezer Ft) mögött ugyanis 40-45 ledolgozott év van, amelyből piaci áron lehetetlen lenne megvenni még a havi algopiryn adagot sem. Lehet, hogy ezeket csökkenteni kell. Csak tudomásul kellene már venni, hogy a milliárdok mögött, mindig milliók vannak.

Hát akkor ennyit Rajk tervéről...

gramercy
2008.04.15.
09:02

@Mócsi Gábor: az ilyen mismásolástól, a valódi problémákat felvetőket azonnal lehurrogó, a fejünket a homokba dugó, pató pálos magyar tömegpszichózistól meg nekem megy fel a pumpám

tudod mennyit költ az állam össz-vissz felsőokatatásra? kb. 180 milliárdot! kevesebb mint a felét a gyógyszerekre

szóval tessék mondani, kik lesznek azok a világszinten versenyképes gyógyszerészek, közgazdászok, mérnökök, orvosok, nanotechnikusok, mezőgazdászok stb. akik eltartják 20 év múlva a 2x ennyi nyugdíjast?

tényleg legitim dolog 13. havi nyugdíjat fizetni? én azt a kb. 200 milliárdot 1:1-ben betenném a felsőoktatásba pl.

 

na vége az offolásnak 

gramercy
2008.04.10.
17:01

a Lehel piac szerintem remek

ez viszont horribilis :(

rob
2008.04.10.
13:34

Én csak azt nem értem, hogy miért ő csinál minden beavatkozást Aquincum környékén...Megnyert erre valaha valamilyen pályázatot? Mert a tervtanács értékelése nagyon diplomatikus, de amit a képeken látni, az egy iszonyatos építészeti kavalkád, zavaró, és öncélú. A Lehel tér környékén lakom, és minden nap el kell mennem a Lehel téri piac rettenet mellett, és nem értem, ezt hogy engedhette bárki. Mi jogosítja fel, hogy Rajk László az érzékeinkre ismét ekkora csapást mérjen, ráadásul egy turisztikailag ennyire kiemelt fontosságú helyen? Szóljon már neki valaki...

haba.peter
2008.04.10.
13:47

@rob: Kedves rob, igen, Rajk László egy 1996-ban kiírt meghívásos tervpályázatot nyert meg az egész szóban forgó (a romkerttől délre fekvő) terület hasznosítására. Üdv

bardóczi
2008.04.10.
14:03

@rob: Ízlések és pofonok. A Lehel téri piacot az egyik legeredetibb kortárs építészeti alkotásnak tartom. A kínai gagyi és a sufni-tunning találkozása a magyar piacos kofa boncasztalá, hogy némi ferdítéssel Kassák Lajost idézzem. Szándékolt tulzások, az önmagát nem komolyan vevő görbe tükör rólunk: ezért üzenet értékű építészet ez, amit kedves rob, meglásd, hamarosan védendő építészeti értékként fognak kezelni, és ekkor a West-End már sehol nem lesz...

kemtam
2008.04.10.
14:46

@haba.peter: Jajj, emberek, hát már megint nem értitek, hogy nem nektek tervez a mester? Tanulatlan kispolgár ne akarjon okosabb lenni az ősellenzéki tervrajz-zsonglőrnél... A házai direkt elavulnak már a tervasztalon, hogy így öregedhessenek méltósággal a való világ színpadán.

Aki Rajkot kritizálja, a szabadságba vetett bizalmat, és az érte folytatott harcot köpi szemen.  

:D

rob
2008.04.10.
15:20

@bardóczi: Kedves Bardóczi,

Ízlések és pofonok, ezzel nem vitatkozhatom. De sajnos úgy érzem, hogy az általad felsorolt érvek is túlságosan elvontak ahhoz, hogy azt az átlagos szemlélő belelássa a házba. Azt gondolom, hogy müalkotásként, építészeti jelként valóban megállná a helyét, de egy görbe tükör ilyen léptéküre nagyítva szerintem már túlzás. Ha egy kortárs galériában látnám 1:50-es makettként, talán tetszene. Így nekem túl erős, egy ilyen építészeti fricskát nézni évtizedekig, az azért egy idő után nem vicces. Úgy hiszem, hogy ha már közpénzből épület, akkor talán mégis a köz szempontjai érvényesüljenek elsősorban, ne pedig az egyéné. Ez így szerintem duplán felelőtlenség. Mert egy magánmegrendelőnek, vagy önmagának olyan házat tervez, amilyet csak akar. De ezek nem azok az esetek. Az aquincumi beavatkozásoknál pedig túl konkrétnak érzem Rajk szimbólumait, a leszakadt timpanonokat, rusztikus kőburkolatot...Nekem ez így túl otromba. De ez az én ízlésem:) És külön köszönet Haba Péternek a háttérinfóért, nem tudtam róla.

üdv

bardóczi
2008.04.10.
15:44

@rob: aqunicum kapcsán teljes respekt, de azért visszatérve a lehelre: az 40%-ban nem közpénz volt, hanem a kereskedők adták össze. A köz szempontjai szvsz eléggé érvényesütek, amikor egy lepukkantott szabad téri bódésor helyett kapott a köz egy vásárcsarnokot. Innentől kedve ez már csak minőségi ugrást jelenthet, bármennyire is nem vagyunk egy esztétikai platformon. A ház műalkotás jellegéről meg szerintem nem mi fogjuk a végső szót kimondani, hanem az utókor.

csoszka
2008.04.10.
15:56

@kemtam: Nemcsak Rajk "ősellenzéki", hanem Budapest vezetése is az. Ezért Ő épít, és ezért Ő nyeri meg a pályázatot.

Feld István Márton
2008.04.10.
15:56

@bardóczi: Hát végülis minden rossz épületnek van üzenete, ez tény. Sőt talán az még sokkal markánsabb is, mint egy jó épület tanulsága. A Nemzeti Színház pl. nagyszerűen hirdeti a rendszerváltás utáni magyar társadalom bizonytalanságát, a maradiság (neoeklektika) és a modernizmus közötti hezitálást. Egy anómiás, nehéz korszak szomorú emléke; de ettől, hogy üzenetet közvetít, szerintem még nem lesz jó épület. Inkább azt a politikai társadalmi környezetet minősíti, amelyben létrejött.

Aquincumhoz visszatérve. A tervtanácson, mint láttam többeknek tetszett a trafóház hirtelen feltárulása. Engem ez nem fog meg, sőt. Régebben, mikor még sokat jártam arra, valahogy mindig izgatott ez az épület: már szinte vártam, hogy feltűnjön, és sokáig követtem a szememmel. A Rajk-féle etvasz ezt az élményt jelentősen lerövidíti. Az az ellentét is zavar, amely az egykori római porták és a tervezett épület között feszül: az egyik totál fegyelmezett, szabályos volt, a másik meg inkább spontán. A városfal vonalának felhasználása jó ötlet, de itt inkább a "falmaradvány" kellene, hogy a jelszó legyen, és nem a "kapu". Utóbbi ugyanis nem igazán valósítható meg az út mérete miatt (másrészt nem is volna értelme, mert a romterület súlypontja nem a kapu tengelyében van), a félmegoldásokról (konzol) pedig lerí, hogy önmagukért vannak. Nem véletlen, hogy ilyen idétlen funkciót tudtak csak ráerőlteni, mint a hirdetőtábla. Én annak a veszélyét érzem, hogy ez az épület túlságosan domináns lesz. Ez persze önmagában nem volna baj, csak ha egy együttesben a nyitóelem ilyen domináns, akkor elvárható, hogy utána valami nagy durranás következzen. Sem a trafóház, sem a romterület nem az. Ez persze nem csökkenti az értéküket, de ami tény, az tény.

Rajknál is azt látom, hogy belekerült a saját karakterének a csapdájába, ahonnan most már képtelen lesz szabadulni, mindig ilyen épületeket fog tervezni.

bardóczi
2008.04.10.
17:48

@kemtam: Bocs kemtam, de ezt méltánytalannak és övön alulinak gondolom Rajkkal szemben. Én nem láttam őt ebben az ügyben egyszer sem a mellét verni, és úgy gondolom elég nagy kereszt valakinek a vállán, ha az apja élő történelem, nota bene egy országot józanított ki a koncepciós pere és egy forradalmat robbantottak ki az újratemetésén. Ettől függetlenül lehet őt kritizálni, ez az aquincumi dolog első ránézésre nekem is félresikerültnek tűnik, de a látott képek alapján még érzem úgy, hogy korrekt véleményt tudnék róla adni...megjegyzem, hogy az a kétszer három sáv és az circus-t keresztbevágó HÉV vonal, amit voltak szívesek odabiggyeszteni az elődeink, azért még kevésbé tetszik...

kemtam
2008.04.10.
18:09

@bardóczi: Ez is egy vélemény.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk