Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Római útkereszteződés a bankfiók alatt

1/3

?>
?>
?>
1/3

Római útkereszteződés a bankfiók alatt
Épületek/Örökség

Római útkereszteződés a bankfiók alatt

2011.07.25. 09:00

A páratlan utcarészlet nem csupán a város kevéssé ismert látványossága, de a föld alatt választ kapunk arra a kérdésre is, hogy vajon tényleg földrengés semmisítette-e meg Savariát. Kovács Olivér írása.

1/3

„Ez a bemutatóhely elsősorban a szombathelyieknek szól, akik a pénzintézetbe betérve szembesülhetnek az üvegpadló alatt két és fél méter mélyen lévő romokkal, s így a városuk csaknem kétezer éves történelmével is" - mondta el a műemlékem.hu-nak a helyszínen Sosztarits Ottó régész. Hozzátette: az esetek többségében csak a bankfiókból szemrevételezhetők a római kori emlékek (fényképet készíteni biztonsági okokból nem szabad), azonban például a Kulturális Örökség Napjain megnyitják a másutt nyíló lejáratot és mindig rengeteg az érdeklődő.

A pénzintézetet több mint egy évtizede építették, azonban előtte 1992-ben feltárták a telket. Két és félméteres mélységben érték el a római kori járószintet, ahol épületek visszabontott alapjaira, a Borostyánkő-út egy szakaszára (az alatta húzódó embermagasságú csatornával) és egy bekötő útra bukkantak. Mivel nem voltak mozdíthatóak a leletek, rendhagyó módon őrizték meg azokat: az építészek szinte lábakra állította az épületet, a római kori szintet föld alatti emeletként kezelve, amelyet üveg járólap választ el a pénzintézet ügyfélterétől.

„Szombathely, az egykori Savaria alaposan kutatott, de kevéssé ismert város" - folytatta Sosztarits Ottó. „Sajnos a belvárosi beépítések miatt csak hézagosan és esetlegesen kutatható a korszak, a modern régészet eddig csupán a város területének mintegy négy százalékát érintette. Ezzel együtt szinte évről évre kerülnek elő újabb adatok, amelyek módosítják az egykori Savariáról alkotott képet."

 

2/3

 

 

A friss eredmények olykor ellentmondnak a tudományos dogmáknak, toposzoknak. Ilyen az a nézet is, amely szerint Savaria városát földrengés pusztította el 456. szeptember 9-én. „Ellenérvként elég, ha csak ezt, a borostyánkő-út alatt húzódó csatornát nézzük meg, amelyet annak idején 46 méter hosszan lehetett feltárni. Ha a hatását tekintve valóban olyan pusztító rengés lett volna, beomlik, s nem maradnak méteres álló házfalak sem. Az igazság az, hogy az ötödik század derekára már nem nagyon volt olyan a városban, amit egy földrengés elpusztíthatott volna. Savaria ekkorra a kapcsolatait, kultúráját tekintve beszűkült, a régi épületeket elhagyták, s azok helyett sokkal silányabbakat emeltek a szabad telkeken és az utakon. Elkezdődött a régi épületek tudatos bontása is: az Iseum feltárásánál például pontosan megfigyelhető volt, hogy a hatalmas szentélyt, illetve a környező épületeket tudatosan visszabontották az alapokig, vagyis a kőanyagukat lábon eladták és másutt használták fel."

A cikk folytatása és további fotók a föld alatti római maradványokról a műemlékem.hu magazinjában.

szöveg és fotó: Kovács Olivér

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk