Nézőpontok/Vélemény

Románia duplán: 1:1 és SUPERBIA projekt Velencében

1/12

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
?>
Arany cipők arany utakra - Radu Cioca, fotó:  Aldea Silviu
?>
Belső lejtő - Radu Cioca
?>
Belső lejtő - Radu Cioca
?>
1/12

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

Románia duplán: 1:1 és SUPERBIA projekt Velencében
Nézőpontok/Vélemény

Románia duplán: 1:1 és SUPERBIA projekt Velencében

2010.09.01. 09:46

Külső és belső, nyilvános és magán, szent és profán terek ellentéte és kapcsolata került a Román Pavilon koncepciójának középpontjába. A Giardini di Castellóban felállított installációt egy másik kiállítás egészíti ki, mely a román külvárosok szabályozatlan burjánzását, a jelenleg uralkodó életkörülményeket mutatja be.

A 12. Nemzetközi Építészeti Kiállításon Románia két projekttel vesz részt: az egyik a Giardini di Castellóban kialakított Román Pavilon, a másik a Román Kulturális és Humánkutatási Intézet „Új Galériájában" megrendezett Superbia kiállítás. Az elkülönített, mégis kapcsolódó projektekkel Románia két eltérő építészeti szemlélet közötti párbeszédnek nyújt teret: a köz- és magánterek, illetve a külső és belső terek kialakításának.

 

1:1

 

A Román Pavilonban „1:1" címen futó projekt helyszíne meglehetősen radikális: az építészet egy egyedülálló ötlet fordításaként végleg meghatározza és definiálja a teret, melyben élünk. A „tér" bemutatásának, ezzel együtt számtalan szempont feltárásának koncepciója 1:1-es léptékben ábrázolja az ember és az őt befogadó tér absztrakt, mégis alapvető viszonyát (Bukarest népsűrűsége 94,44 m2/fő, ami jól jellemzi Románia urbánus körülményeit). A megcsavart geometria dekonstruálja és dematerializálja az építészeti tárgyat, így teremt kapcsolatot az egyéni, belső, megszentelt, magán, absztrakt tér és a közös, külső, profán, nyilvános, valós tér között.

 

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
1/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
2/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
3/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
4/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
5/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
6/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
7/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

 

 

Építészek: Ciprian Raşoiu, Romina Grillo, Liviu Vasiu, Tudor Vlăsceanu, Matei Vlăsceanu
Kurátor: Tudor Vlăsceanu

 

SUPERBIA-projekt

 


A Román Kulturális és Humánkutatási Intézet „Új Galériájában" megrendezett kiállítás napjaink burjánzó lakóövezeteinek romániai folyamatát helyezte előtérbe. A probléma oka a terjeszkedő városi perifériák esetén a tervezés és infrastruktúra hiánya, nem megfelelő telekkiosztások és utcahálózat, ami az utóbbi években az ingatlanpiaci bummnak köszönhetően robbant. Ma ennek a jelenségnek a (szerencsés?) megtorpanása időt ad, hogy átgondoljuk a megoldást. A Superbia- projekt (=büszkeség latinul) az individualitás iránti igényről szól, illetve a kényelemről és magánszféráról, mely célok (nehéz) eléréséhez fel kell tenni a kérdést a külső és belső, magán- és közterek közötti viszonnyal kapcsolatosan Románia új építésű külvárosai esetén.

 

8/12

 

 

Koncepció
A Superbia olyan városi élettereket mutat be, ahol pont maga az "urbánus" karakter hiányzik. Feltételezve, hogy léteznek bizonyos egyéb értékek, melyek ezt a hiányt ellensúlyozhatják, például a spontaneitás és személyre szabottság lehetősége, a maximális beltéri kényelem kialakítása és saját építészeti elképzeléseik kihangsúlyozása, a kérdés mégis megválaszolatlan marad, hogy az új perifériák ezen elemei összességében valóban értéket képviselnek-e vagy sem.

A koherens városi szövet övezetén kívül elhelyezkedő területek másféle egységet jelenítenek meg: eltérő gesztusok, közöny a másik iránt, egyéni kialakítások azonos elvek és telkek mentén. Ez az esetlegesség találkozási pontot szül, melyben mindenki saját egyéni építészetével van jelen. Újabb mintákat keresünk, melyek segítenek a peremkerületek megértésében, mind szakmai, mind személyes szempontok szerint. Ha ezeket tisztázzuk, észrevesszük, hogy másfajta tudatosságra van itt szükség, és motiválva érezzük magunkat, hogy a problematikus témákat új lehetséges módszerekkel közelítsük meg.

 

Arany cipők arany utakra - Radu Cioca, fotó:  Aldea Silviu
9/12
Arany cipők arany utakra - Radu Cioca, fotó: Aldea Silviu

Belső lejtő - Radu Cioca
10/12
Belső lejtő - Radu Cioca

Belső lejtő - Radu Cioca
11/12
Belső lejtő - Radu Cioca

 

 

Kiállítás
Szimbolikus, de elég látványos - a kiállítás a koncepciót a kontrasztokon és szubjektív nézőpontokon alapuló installáció formájában jeleníti meg.  A föld képviseli az érzelmi tényezőt, mellyel szembe különböző identitású tárgyak sorát állítják: a purista építészeti hozzáállásra utaló szobrászati elemeket és a mindennapi élet egyszerű elemeit váratlan vagy abszurd tárgyakká növelve/hangsúlyozva. Így az installáció a tárgyak és azok virtuális kivetülései közötti párbeszédnek nyújt teret. Ezeken a különböző csatornákon keresztül az új román külvárosok életéről, az individualizmusról, materializmusról, értékről, erőfeszítésről, törekvésekről és státuszról beszél a kiállítás, a valóság és kivetülése közötti ellentétről, illetve a belső és külső terek kialakítása közötti különbségről. A külvárosok hangjait lehet a galériában hallani – melyeket Kolozsvár egyes perifériáin élő emberekkel készített interjúkból vágtak ki, és tanulmányuk alapját adják –, s ez fontos részleteket árul el, valamint szubjektív de életteli képet ad az itteni létről. Ezt egészíti ki a román külvárosok 2010-es életét bemutató média-projekt, mely különböző eszközökkel dolgozik a valóság megragadása érdekében, ideértve a rajzot, blogot, filmet, fényképet. A kollekció nyilvános gyűjtésekből származik, és a kiállítás során alakult ki.

Katalógus
Végül a kép a szellemi élet képviselőitől származó szövegek sorával lesz teljes. Ezek a téma szakmai olvasatát is adják, elméleteket, tanulmányokat, kutatásokat, véleményeket vagy egyéni hitet, felvetéseket, akár sztereotípiákat is idéznek, melyek Kolozsvár és Bukarest, esetleg egyéb városok tapasztalatáról szólnak.

Építészek: Silviu Aldea, Marius Cătălin Moga, Laura Panait, Camelia Sisak, Tamás Sisak, Areta Soare, Daniel Şerban
kurátorok: Silviu Aldea, Tamás Sisak
szervezők: Román Kulturális Intézet, Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Román Külügyminisztérium, Román Építészszövetség
szponzorok: Kolozsvári Egyetem Építész és Városépítész Kara, Terminus, Holver, Sildan, UniShowroom.

Nemzeti biztos: Monica Morariu
Nemzeti biztos helyettesek: Alexandru Damian, Ioan Lucăcel

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk