Nézőpontok/Vélemény

Románia duplán: 1:1 és SUPERBIA projekt Velencében

1/12

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
?>
?>
Arany cipők arany utakra - Radu Cioca, fotó:  Aldea Silviu
?>
Belső lejtő - Radu Cioca
?>
Belső lejtő - Radu Cioca
?>
1/12

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

Románia duplán: 1:1 és SUPERBIA projekt Velencében
Nézőpontok/Vélemény

Románia duplán: 1:1 és SUPERBIA projekt Velencében

2010.09.01. 09:46

Külső és belső, nyilvános és magán, szent és profán terek ellentéte és kapcsolata került a Román Pavilon koncepciójának középpontjába. A Giardini di Castellóban felállított installációt egy másik kiállítás egészíti ki, mely a román külvárosok szabályozatlan burjánzását, a jelenleg uralkodó életkörülményeket mutatja be.

A 12. Nemzetközi Építészeti Kiállításon Románia két projekttel vesz részt: az egyik a Giardini di Castellóban kialakított Román Pavilon, a másik a Román Kulturális és Humánkutatási Intézet „Új Galériájában" megrendezett Superbia kiállítás. Az elkülönített, mégis kapcsolódó projektekkel Románia két eltérő építészeti szemlélet közötti párbeszédnek nyújt teret: a köz- és magánterek, illetve a külső és belső terek kialakításának.

 

1:1

 

A Román Pavilonban „1:1" címen futó projekt helyszíne meglehetősen radikális: az építészet egy egyedülálló ötlet fordításaként végleg meghatározza és definiálja a teret, melyben élünk. A „tér" bemutatásának, ezzel együtt számtalan szempont feltárásának koncepciója 1:1-es léptékben ábrázolja az ember és az őt befogadó tér absztrakt, mégis alapvető viszonyát (Bukarest népsűrűsége 94,44 m2/fő, ami jól jellemzi Románia urbánus körülményeit). A megcsavart geometria dekonstruálja és dematerializálja az építészeti tárgyat, így teremt kapcsolatot az egyéni, belső, megszentelt, magán, absztrakt tér és a közös, külső, profán, nyilvános, valós tér között.

 

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
1/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
2/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén
3/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
4/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
5/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
6/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József
7/12
1:1 - Románia pavilonja a Velencei Biennálén, fotó: Martinkó József

 

 

Építészek: Ciprian Raşoiu, Romina Grillo, Liviu Vasiu, Tudor Vlăsceanu, Matei Vlăsceanu
Kurátor: Tudor Vlăsceanu

 

SUPERBIA-projekt

 


A Román Kulturális és Humánkutatási Intézet „Új Galériájában" megrendezett kiállítás napjaink burjánzó lakóövezeteinek romániai folyamatát helyezte előtérbe. A probléma oka a terjeszkedő városi perifériák esetén a tervezés és infrastruktúra hiánya, nem megfelelő telekkiosztások és utcahálózat, ami az utóbbi években az ingatlanpiaci bummnak köszönhetően robbant. Ma ennek a jelenségnek a (szerencsés?) megtorpanása időt ad, hogy átgondoljuk a megoldást. A Superbia- projekt (=büszkeség latinul) az individualitás iránti igényről szól, illetve a kényelemről és magánszféráról, mely célok (nehéz) eléréséhez fel kell tenni a kérdést a külső és belső, magán- és közterek közötti viszonnyal kapcsolatosan Románia új építésű külvárosai esetén.

 

8/12

 

 

Koncepció
A Superbia olyan városi élettereket mutat be, ahol pont maga az "urbánus" karakter hiányzik. Feltételezve, hogy léteznek bizonyos egyéb értékek, melyek ezt a hiányt ellensúlyozhatják, például a spontaneitás és személyre szabottság lehetősége, a maximális beltéri kényelem kialakítása és saját építészeti elképzeléseik kihangsúlyozása, a kérdés mégis megválaszolatlan marad, hogy az új perifériák ezen elemei összességében valóban értéket képviselnek-e vagy sem.

A koherens városi szövet övezetén kívül elhelyezkedő területek másféle egységet jelenítenek meg: eltérő gesztusok, közöny a másik iránt, egyéni kialakítások azonos elvek és telkek mentén. Ez az esetlegesség találkozási pontot szül, melyben mindenki saját egyéni építészetével van jelen. Újabb mintákat keresünk, melyek segítenek a peremkerületek megértésében, mind szakmai, mind személyes szempontok szerint. Ha ezeket tisztázzuk, észrevesszük, hogy másfajta tudatosságra van itt szükség, és motiválva érezzük magunkat, hogy a problematikus témákat új lehetséges módszerekkel közelítsük meg.

 

Arany cipők arany utakra - Radu Cioca, fotó:  Aldea Silviu
9/12
Arany cipők arany utakra - Radu Cioca, fotó: Aldea Silviu

Belső lejtő - Radu Cioca
10/12
Belső lejtő - Radu Cioca

Belső lejtő - Radu Cioca
11/12
Belső lejtő - Radu Cioca

 

 

Kiállítás
Szimbolikus, de elég látványos - a kiállítás a koncepciót a kontrasztokon és szubjektív nézőpontokon alapuló installáció formájában jeleníti meg.  A föld képviseli az érzelmi tényezőt, mellyel szembe különböző identitású tárgyak sorát állítják: a purista építészeti hozzáállásra utaló szobrászati elemeket és a mindennapi élet egyszerű elemeit váratlan vagy abszurd tárgyakká növelve/hangsúlyozva. Így az installáció a tárgyak és azok virtuális kivetülései közötti párbeszédnek nyújt teret. Ezeken a különböző csatornákon keresztül az új román külvárosok életéről, az individualizmusról, materializmusról, értékről, erőfeszítésről, törekvésekről és státuszról beszél a kiállítás, a valóság és kivetülése közötti ellentétről, illetve a belső és külső terek kialakítása közötti különbségről. A külvárosok hangjait lehet a galériában hallani – melyeket Kolozsvár egyes perifériáin élő emberekkel készített interjúkból vágtak ki, és tanulmányuk alapját adják –, s ez fontos részleteket árul el, valamint szubjektív de életteli képet ad az itteni létről. Ezt egészíti ki a román külvárosok 2010-es életét bemutató média-projekt, mely különböző eszközökkel dolgozik a valóság megragadása érdekében, ideértve a rajzot, blogot, filmet, fényképet. A kollekció nyilvános gyűjtésekből származik, és a kiállítás során alakult ki.

Katalógus
Végül a kép a szellemi élet képviselőitől származó szövegek sorával lesz teljes. Ezek a téma szakmai olvasatát is adják, elméleteket, tanulmányokat, kutatásokat, véleményeket vagy egyéni hitet, felvetéseket, akár sztereotípiákat is idéznek, melyek Kolozsvár és Bukarest, esetleg egyéb városok tapasztalatáról szólnak.

Építészek: Silviu Aldea, Marius Cătălin Moga, Laura Panait, Camelia Sisak, Tamás Sisak, Areta Soare, Daniel Şerban
kurátorok: Silviu Aldea, Tamás Sisak
szervezők: Román Kulturális Intézet, Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Román Külügyminisztérium, Román Építészszövetség
szponzorok: Kolozsvári Egyetem Építész és Városépítész Kara, Terminus, Holver, Sildan, UniShowroom.

Nemzeti biztos: Monica Morariu
Nemzeti biztos helyettesek: Alexandru Damian, Ioan Lucăcel

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk