Nézőpontok/Vélemény

Roth János DLA nyílt levele a Múzeumi Negyed ötletpályázat kapcsán

1/1

fotó: perika

?>
fotó: perika
1/1

fotó: perika

Roth János DLA nyílt levele a Múzeumi Negyed ötletpályázat kapcsán
Nézőpontok/Vélemény

Roth János DLA nyílt levele a Múzeumi Negyed ötletpályázat kapcsán

2013.10.09. 07:01

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Roth János

Vélemények:
6

Dosszié:

Roth János nyílt levelében a nagy építészeti és társadalmi érdeklődésre számot tartó pályázat kapcsán a teljes pályázati anyag kiállítása és nyilvános megvitatása mellett érvel.

Nyílt levél

 

Sáros László György Dla

MÉSZ elnök úr

 

Bálint Imre Dla

BÉK elnök úr

 

Tisztelt Elnök urak!

Önök mindketten tagjai voltak az „Új Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes környezetalakítási, urbanisztikai és elhelyezési ötletpályázat" zsűrijének. Tapasztalhatták az október 3-i eredményhirdetés méltatlan körülményeit, nevezetesen azt a tényt, hogy nem volt az összes terv megtekinthető és nem kaptak kézhez a résztvevők részletes Bírálati jegyzőkönyvet. A bírálatok csak utólag kerültek fel az internetre, csakis a pályázók kódjának felhasználásával olvashatóak.

Ebben az ügyben fordulok Önökhöz, kérve közreműködésüket, hogy a nagy építészeti és társadalmi érdeklődésre számot tartó pályázat kapcsán felmerült rengeteg gondolat ne hulljon ki az adminisztratív ügyintézés fogaskerekei között.

Önök mindketten MÉSZ tagok, jól ismerik azt a régi hagyományt, hogy az országos pályázatok zsűrijébe delegált tagjai mindenkor beszámoltak, széles nyilvánosság előtt, kiállítás megszervezése mellett az összes pályázatról és a zsűrizés tapasztalatairól.

Ezt most is elvárnánk Önöktől, különösen a mai helyzetben, amikor megfelelő feladat nélkül maradt kollégáink tucatjai próbálkoznak pályázati eredményt elérni. Többes számban fogalmazok, de egyenlőre csak a magam nevében!

Kérem, hogy következetesen képviseljék a teljes anyag kiállítására és nyilvános megvitatására vonatkozó szakmai igényt .Ez annál is indokoltabb mert idáig nem derült ki, hogy a rangsorolás nélkül díjazott – heterogén - tervekből hogyan állhat össze egy beépítési koncepció, mely az ezt követő – ígéretek szerinti nemzetközi -építészeti tervpályázat kiírásának alapjául szolgálna.

Jelenleg ezek a beszámolók, még a nagy érdeklődést kiváltó pályázatok esetében is rendre elmaradnak. Hasonló kérelmet a Ludovika megújítása kapcsán lebonyolított két pályázattal kapcsolatban tavaly decemberben már intéztem a MÉSZ elnökéhez., de csak egy Fugán belüli, érdektelen rendezvény lett az eredménye.

Tisztelt Elnök urak kérem ismerjék el, hogy akár a MÉSZ, akár BÉK tagsága ( a tagozati véleményekre is tekintettel ) részéről indokolt kérés a lehető legnagyobb szakmai nyilvánosság biztosítása, amire a kiállítás megfelelő alkalmat teremthet.

Üdvözlettel:


Roth János Dla habil
Építész

 

Budapest, 2013-10-08

 

Vélemények (6)
kronosz
2013.10.12.
13:06

Engem még mindig a Királyi Palota sorsa aggaszt. Ha kikerülnek onnan az intézmények, ami valljuk be, nem épp a jelenlegi funkciójára lett tervezve, akkor mi lesz a sorsa? Üresen mégsem kellene állnia szvsz...

Egy hónapja voltam a Várban, nagyon kíváncsi voltam a jelenlegi állapotokra. Nem mint építész, sem mint más, egyszerűen csak egy olyan emberként, aki kicsit jártas az építőiparban, és megérti teljesen a műemlékvédelem fontosságát. Kapásból észrevettem, hogy az ablakok "teatyúristenezmiez", közelről megnéztem, szabályosan rohadnak azok a ronda ablakok, a rívás kerülgetett mikor megláttam.

Másik dolog, hogy pont eső után értünk oda, és az ereszcsatornák orrán-száján folyott a víz, áztatva a homlokzatot. Itt már agyérgörcs kerülgetett, mert valószínű (bár fel kéne menni a tetőre) csak ki kellene pucolni az ereszcsatornát, vagy csak pár elemet kicserélni, nagyon magasan volt nem láttam hol jön a víz. Maga a homlokzat ennek ellenére egész jó állapotba van, bár lényegesen puritánabb, mint az eredeti. Ugynakkor láttam, hogy a volt Hovéd Parancsnokság épületét, és a Várkertbazárt újítják rendesen.

Tudom csak közvetve csatlakozik a témához, de fontosnak tartottam megosztani, hisz gyakorlatilag csak külföldi turistákkal találkoztam fent, és csak angolul tudtam ott akárkivel is kommunikálni, és sült az orcámon a bőr, mikor a fent említett ablakokat fényképezte egy bizonyos kínai túrista csoport... Mióta kijött a pályázat eredménye, azóta gondolkozom, hogy milyen funkciót is lehetne adni a Várnak (tudom már értekeztünk egyszer itt a fórumon), ami minden félnek megfelelő, de tudom a jelenlegi ferdítő politika miatt szinte lehetelenség lesz dűlőre jutni, mert senki nem mer belevágni, pedig én nagyon szeretném, ha az én adóforintjaimat viszont látnám a Váron...

Hartmann György Sándor
2013.10.09.
18:11

Kedves Roth úr!

Rossz helyen tetszik kopogtatni.

Ezek a szervek eddig sem tudtak (vagy egyeses etekben nem is akartak, vagy ha lesajnálják a véleményüket, akkor meg hallgatnak …)  hatni a jogszabály alkotóra, aki így fogalmazott:

3. A titkosság

5. § (1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni.

(2) A titkosság biztosítása érdekében

a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet;

b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a kiírásban kért egyéb adatait, valamint digitális adathordozót a pályaműhöz lezártan kell csatolni;

c) a díjazásban vagy megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat és a zárójelentés lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra;

d) a díjazásban, megvételben vagy költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bírálóbizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

 

Tehát a nem nyertes pályázatok nem nyilvánosak!

Vagy azt kellett volna kérni, hogy minden pályázó önként és dalolva adja hozzájárulását a pályaművének szabad bemutatásához.

Tehát előbb illene a szakmában egységet teremteni, mert többen vannak úgy, ha nem nyertek nem engedik nyilvánosságra hozni a neveiket (no, nem biztos, hogy azért, mert akkor újjal mutogathatnának rájuk, be-be-be).

Ryhe

Azt pedig minden pályázó tudja, hogy melyik az Ő feladási ragszáma!

Pákozdi Imre
2013.10.09.
20:58

@Hartmann György Sándor: Le a kalappal, Roth úr.

rojan
2013.10.11.
16:08

@Pákozdi Imre: Elnök úrak magánlevélben válaszoltak nekem, pedig én a felhívást közérdekűnek szántam. Hogy pontosítsam az összes pályaterv nyilvános bemutatásának a lehetőségét, idézem a Kiírás 7.oldaláról, hogy a pályázó a műleíráshoz csatolt nyilatkozatában "a díjazásban vagy megvételben nem részesült pályaterv bemutatását megtilthatja" Éppen fordítottja annak, hogy a bemutathatóságról kellene nyilatkoznia.

Roth János

Hartmann György Sándor
2013.10.09.
18:11

Kedves Roth úr!

Rossz helyen tetszik kopogtatni.

Ezek a szervek eddig sem tudtak (vagy egyeses etekben nem is akartak, vagy ha lesajnálják a véleményüket, akkor meg hallgatnak …)  hatni a jogszabály alkotóra, aki így fogalmazott:

3. A titkosság

5. § (1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni.

(2) A titkosság biztosítása érdekében

a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet;

b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a kiírásban kért egyéb adatait, valamint digitális adathordozót a pályaműhöz lezártan kell csatolni;

c) a díjazásban vagy megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat és a zárójelentés lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra;

d) a díjazásban, megvételben vagy költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bírálóbizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

 

Tehát a nem nyertes pályázatok nem nyilvánosak!

Vagy azt kellett volna kérni, hogy minden pályázó önként és dalolva adja hozzájárulását a pályaművének szabad bemutatásához.

Tehát előbb illene a szakmában egységet teremteni, mert többen vannak úgy, ha nem nyertek nem engedik nyilvánosságra hozni a neveiket (no, nem biztos, hogy azért, mert akkor újjal mutogathatnának rájuk, be-be-be).

Ryhe

Azt pedig minden pályázó tudja, hogy melyik az Ő feladási ragszáma!

Garay Klára
2013.10.09.
15:10

Az ötlettől a pályázatig minden a nyílvánosság kizárával történt. Miből gondolták, hogy pont most fog megfordulni ez a trend? Mindenesetre feltettem a blogomra, és köszönöm, hogy olvashattam a levelét, köszönöm, hogy nem nyeli be mindenki, hogy ez így van jól.

http://www.felsofokon.hu/varosligeti-hirmondo/2013/10/09/a-szabalyosan-lebonyolitott-palyazati-eljarasrol

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk