Épülettervek/Középület

SE Egészségtudományi Kar ingatlanbővítés - Keller Ferenc és Láris Barnabás terve

1/9

Belső udvar - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Előadó melletti büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Előadó - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Főhomlokzat - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Slicc - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

?>
Belső udvar - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Előadó melletti büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Előadó - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Főhomlokzat - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
?>
Slicc - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
1/9

Belső udvar - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Előadó melletti büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Előadó - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Főhomlokzat - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Slicc - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

SE Egészségtudományi Kar ingatlanbővítés - Keller Ferenc és Láris Barnabás terve
Épülettervek/Középület

SE Egészségtudományi Kar ingatlanbővítés - Keller Ferenc és Láris Barnabás terve

2016.06.21. 10:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Keller Ferenc, Láris Barnabás

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar épületbővítése

Tervezés éve:
2016

Stáblista

építész tervezők: Keller Ferenc, Láris Barnabás   

munkatársak: Bors Eszter, Fodor Judit, Rónai Titusz, Vági Bence

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar a Szentkirályi u. 14. alatti oktatási épületeinek III. tömbjére írt ki pályázatot, amelyen Keller Ferenc és Láris Barnabás vezető tervezők koncepciója kiemelt megvételben részesült. 

A jelenleg parkolóként funkcionáló foghíj telken kerül elhelyezésre a tervezési program. Az épület tervezésekor nem egy önálló entitással bíró épületet, hanem egy épületbővítés karaktereit magán hordozó fejlesztést igyekeztek létrehozni. Az új épületszárny a lehető legtöbb szállal igyekszik a meglévő épületekhez és a helyszínhez kapcsolódni.

Helyszín

A belváros sűrűn beépített telkei között a jelenlegi parkoló térfal hiánya, a téri tágasság érzete helyett a befejezetlenség, a hiány képét sugározza. Ezt az érzetet a jelenlegi Szentkirályi utcai épületszárny asszimetrikus kapuzati megjelenése tovább erősíti. Az eklektikus homlokzat egységét a földszint horizontális, kváderekkel plasztikusan díszített része, és a vertikálisan tagolt felső szintek adják. Az épület jelenlegi kialakítása, valamint a bütühomlokzaton megjelenő folyosói ablakok is a befejezés igényét erősítik.

A tágabb területen található beépítések jellegzetes képe az utcafronton kifeszített zártsorú homlokzat, valamint a belső bevilágító udvarok, lichthofok, és folyosók kusza sorozata. A közvetlen, de a tágabb környezetben található épületek zárt, belső udvaraiban jelentős mennyiségű zöldterület, lombos fa található. A külső épített térfalak keménysége és a belső növényzet lágysága kontrasztos viszonyban áll egymással. A tervezési cél ennek a kettősségnek megőrzése, és továbbgondolása volt.

A meglévő épületrészekkel való kapcsolat

A bővítés az első és a második ütemet követően, harmadikként teszi teljessé az épületegyüttest. Olyan ház tervezését tartották szem előtt, amely kiegészíti és szolgálja a meglévő funkciókat, nem akar egyedi, önálló, független épületként megjelenni. Ennek érdekében az új épületrész az elliptikus, földszintes tömeg által két térrészre osztott belső kertnek térfalát képezi. A Szentkirályi utcai megjelenés tekintetében - elkerülendő a hierarchizálás, és az ismétlés veszélyét, - az akadálymentes bejáratot a meglévő épület kapuzatában tartottuk meg.

Főhomlokzat - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
5/9
Főhomlokzat - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Utca

Az egységes utcaképbe tervezett épületnek a Szentkirályi utca felől nincs főbejárata (hiszen az együttes főbejárata továbbra is a Vas utcára nyílik). A homlokzaton az utcaszinthez csupán egy módon, az utcával párhuzamos kültéri lépcsővel csatlakozik. Ez teremt lehetőséget az emelt földszint kültéri kapcsolhatóságára, miközben az utcai szinten a zárt térfal egységét nem rontja, a lépcső eközben segíti az épületkomplexum kiüríthetőségét is. Az emelt szinttől felfelé található térfal bevágás az utcára engedi láttatni a belső világok absztrakciója által életre hívott zöldfelületi homlokzati szakaszt. A kialakított „slicc" segíti az oktatási területek bevilágítását, valamint optikailag növeli a szorított belső területek volumenét.

Homlokzat

Az új épületrész homlokzatképzésében az volt az alapelv, hogy a rendelkezésre álló teljes telekrészt kihasználva, azon egy virtuális kubust képezzenek, amelynek határain külső homlokzatotokat alakítsanak ki (utcai és belső udvari felületek). Ezek a felületek finom, hártyaszerű megjelenésűek. A tömeg feldarabolásával, külső terek képzésével ebbe a kubusba „fűrészeltek bele", így alakult ki a már említett „slicc" is. Az így létrejövő belső homlokzatok viselkedése elkülönül a külsőktől, szerepe a belső tér fizikai lezárása, vizuálisan azonban lehetőséget ad a külső és belső tereket együttesen megélni.

A külső homlokzatok karakterét a matt, fényáteresztő, de hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező aerogéllel töltött üvegfelület adja. A struktúra szerkezetébe az utcai és udvari homlokzatokon víztiszta üvegezéssel ellátott nyílászárók adnak közvetlen kapcsolatot a külső-belső között, kiegészítve a matt felületek sejtelmes áttetszőségét. Az áttetsző felület segítségével a kint és bent határa mosódik el. Az „slicc" felé néző homlokzat bevilágító felületei transzparens üvegezést kaptak, maximalizálva ezzel a fénybeeresztést. Itt a határoló zöld felület a közlekedők és oktatási termek belső terét egészíti ki. A szomszédos tűzfal felfuttatott zöld felülete valamint az üvegfelület tükröződése növeli és teszi változatossá a teret. Az utcaszinten a homlokzatburkolat anyaga vakolt struktúrájú, illeszkedve az utcakép vakolt kváderes homlokzati felületeihez.

Előadó melletti büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
2/9
Előadó melletti büfé - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Funkcionális rendszer

Az épület legalsó szintjén mélygarázs és kerékpártároló található. A terület gépjárműves megközelítése autólifttel történik. Gyalogosan személylift és lépcső használatával lehet a szintet elhagyni. A mélygarázs felett a tornacsarnok, a szertár, és a konditerem kaptak helyet. Az utcaszint alatt közvetlenül a tornatermi öltözők találhatóak. Az új (III.) ütem szintben kapcsolódik a Szentkirályi utcai meglévő épületrészben kialakított, a bővítés felé erősen megnyitott előcsarnokhoz. A meglévő kapuzaton bejutva a lift és lépcsőblokk mellett a ruhatár területe, valamint központi vizesblokk kapott helyet, innen be lehet látni a tornaterembe, ezzel is tágítva a belső teret.

Az utcához képest megemelt szinten két nagyelőadó, valamint büféterület található. Innen közvetlen kültéri kapcsolat adódik a bevilágító, zöldfallal rendelkező „slicc" területre. A 2. emeleten a nagyelőadók kiszolgálói, valamint az irodaterület helyezkednek el. A 3. emeleten, s a felette található szinteken a tantermek, laboratóriumok kaptak helyet az építési ütemek figyelembe vételével. Az utcai épülettömeg, mely a meglévő homlokzat folytatásaként épül, a homlokzatmagassági kötelezettségek figyelembe vétele miatt csak 5 szintes (19,5 m). A belső, udvari épülettömegen e felett még három szint készül: a viszonylag nagy alapterületű fizioterápiás gyakorló terem szintje és a két szintet elfoglaló (harmadik) előadóterem a kiszolgáló helyiségeivel. A két eltérő szintszámú blokk önálló lifttel és lépcsőházzal rendelkezik. Az épülettümegek tetőszintjén extenzív zöldtető kapott helyet.

Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás
8/9
Makett - építész: Keller Ferenc, Láris Barnabás

Térstruktúra

A jelentős volumenű tervezési program és a rendelkezésre álló hely szűkössége miatt ahol csak lehetett a szintek között átlátást, téri kapcsolatot teremtettek. Ezen térkapcsolatok cizellálják, élhetővé és átláthatóvá teszik a belső területeket. A közönségforgalmi kiszolgáló funkciókat magába foglaló közlekedő területek tágassága igen változó az épületen belül vízszintes és függőleges értelemben is. Helyenként igen keskeny réseken láthatunk át egy nagyobb tér irányába. Ez a fajta pulzálás dinamikával tölti meg a tereket, a folyton változó fényviszonyok tovább erősítik az izgalmas belső világot. Természetesen ez a strukturális felépítés nem ér véget a belső tér fizikai határainál, a kapcsolódó (építési terület kubusán belüli) külső terekre éppúgy kihat, ezek vizuálisan elválaszthatatlan részei a belsőnek.

A belső tér szervezésének igen fontos eleme az is, hogy a teljes komplexum működésében is kerek egységet képezzen – így a lehető legtöbb szinten biztosítottak átjárást a meglévő épületszárnyak felé. Ezeket úgy alakítottuk ki, hogy a nagyobb tömegeket befogadó területeket minél több irányból lehessen megközelíteni a jó használhatóság érdekében. Ez a gondolat nem csak a kapcsolódási pontokon, de a harmadik ütemben önmagában is felfedezhető. Az együttes egységességét tovább hangsúlyozza, hogy az új épületrészen belül is megjelennek a régiekhez való kapcsolódásnál alkalmazott építészeti elemek (hídszerű összekötő elemek).

 


 

A Bíráló Bizottság értékelése

A terv az új épületszárny főbejáratának a meglévő épület Szentkirályi utcai kapuját tekinti , annak előterét elfogadható arányban megnyitja. Alternatív kapcsolatként az utcából nyílóan külső lépcső vezet az első emeleti külső előtérbe. Itt tárul fel az a hasíték, amely betekintést enged a tűzfal mellett az épület belsejébe is. A terv leghatározottabb állítása épp e tűzfal helyzetbe hozása, a pesti belvárosban máig megszokott látvány építészeti minőséggé emelése. Ezen az első emeleti szinten

kialakított kávézó terasz kellő kommunikációt biztosít az utcával a földszinti homlokzat relatív zártsága ellenére is.
Az épület közlekedési rendszere tiszta, könnyen áttekinthető . Az épületszárnyak közti átkötés a tűzfal és a belső udvar közti vizuális kapcsolatot ugyan megteremti , de a fizikai összeköttetés talán még izgalmasabb lehetőségeket rejtene. Az átlátások és a minőségi térkapcsolatok mégis kiemelik a tervet a pályázati átlagból. Viszont a tantermek egy részének lichthof méretű térre való megnyitása sem komfort sem bevilágítási szempontból nem megfelelő.

A szerkezeti rendszer meghatározása bizonytalan , a két torony kialakítása miatt szükséges liftduplázás költségnövekedést eredményezhet. Az újszerű homlokzatképzés elfogadható, a szomszédos épületektől mindenütt eltartott tömeg számos építészeti lehetőséget rejt. A terv grafikai minősége kiemelkedő.

A pályaművet az említett erényei elismeréseként a Bíráló Bizottság kiemelt megvételben részesíti.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.