Épülettervek/Tervpályázat

SE Egészségtudományi Kar Ingatlanfejlesztés III. ütem - eredmények

1/1

Hirdetés
?>
1/1

SE Egészségtudományi Kar Ingatlanfejlesztés III. ütem - eredmények
Épülettervek/Tervpályázat

SE Egészségtudományi Kar Ingatlanfejlesztés III. ütem - eredmények

2016.06.15. 13:04

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara tervpályázatot hirdetett ki a Szentkirályi utca 14. szám alatti ingatlanon megvalósítandó épületbővítésre. Az első helyezett a Studio Fragment, a második az Építész Stúdió, a harmadik a Minusplus terve lett. 

Zárójelentés a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 1088 Budapest, Szentkirályi utca 14. sz. alatti ingatlanon megvalósítandó épületbővítés tárgyú nyílt, titkos tervpályázatához

A jelen zárójelentés a Semmelweis Egyetem által kiírt, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara Budapest, Szentkirályi utca 14. sz. alatti ingatlanon megvalósítandó épületbővítés tárgyú tervpályázat pályázati kiírás előírásai szerinti zárójelentése , mely a Bírálóbizottság pályázattal kapcsolatos összegezését tartalmazza a Kiíró számára az alábbiak szerint

1. A tervpályázat pontos címe, célja és jellege:

1.1. A tervpályázat kiírója és lebonyolítója

Semmelweis Egyetem

1.2. A tervpályázat célja, tárgya:

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Budapest, VIII. ker. Vas u. 17. sz.- Szentkirályi u. 14. sz. alatti oktatási épületeinek III. tömbje a Budapest, Szentkirályi u. 12. sz. alatti (Hrsz. 36514.) beépítetlen terület. Az akkreditált képzési és az alternatív gyógyászatfejlesztés képzési tevékenységnek helyet adó, tervezendő épület a beruházási erőforrások miatt két ütemben épül meg. A beépíthető bruttó maximális szintterület: 860 m2. Az Egészségtudományi Kar fejlesztési programja az akkreditált képzés és az alternatív gyógyászat fejlesztését tűzte ki célul képzési tevékenységekkel , amelyet a beépítetlen telekrész beépítésével valósít meg. A területre korábban készült engedélyezési tervre a Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2000 júniusában építési engedélyt adott, amely mára hatályát vesztette. A mai igényeknek és előírásoknak megfelelő épület tervét nyílt, titkos tervpályázat útján kívánja a Semmelweis Egyetem kiválasztani.

1.3. A tervpályázat helyszíne:

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Budapest , VIII. ker. Vas u. 17. sz.- Szentkirályi u. 14. sz. alatti oktatási épületeinek III. tömbje a Budapest, Szentkirályi u. 12. sz. alatti (Hrsz. 36514.) beépítetlen terület.

1.4. A tervpályázat eljárásának típusa, formája

A tervpályázat eljárásának típusa: NYÍLT A tervpályázat: TITKOS
A tervpál yázat lebonyolítása: a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik.

1.5. A Bírálóbizottság összetétele

Szavazásra jogosultak:
Elnök: Dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

Társelnök: Femezelyi Gergely Sándor DLA építész, mb. főépítész Budapest Vili. kerület

Tagok:
Zsuffa Zsolt DLA építész, MÉK képviselője, szakmai titkár
Sáros László György DLA. építész, MÉSZ képviselője, tag
Marián Balázs DLA építész, MOME oktatója, tag

Szavazásra nem jogosultak:
Jogi szakértő: Dr. Fülöp Dezső közbeszerzési jogász , SE Beszerzési Igazgatóság

Szakértők: 
Demeter Zsuzsanna főmérnök, SE Egészségtudományi Kar
Szula István közbeszerzési referens, SE Beszerzési Igazgatóság

2. A tervpályázat lebonyolításának rövid ismertetése, a beérkezett pályaművek száma és állapota

A tervpályázat lebonyolítására a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 1088 Budapest, Szentkirályi utca 14. sz. alatti ingatlanon megvalósítandó épületbővítés tárgyú tervpályázati kiírás 2016. március 18-án meghirdetésre került dokumentációjának előírásai alapján került sor.

A Bírálóbizottság megállapította, hogy a pályázat sikeres és nagyon eredményes volt, igen nagyszámú, színvonalas pályamű érkezett.

A tervpályázati kiírás és a hozzá tartozó mellékletek a Magyar Építész Kamara saját honlapján váltak elérhetővé.

A tervpályázat 2016. március 18-án került meghirdetésre. A pályaművek - kiegészítő tájékoztatás megadása kapcsán -módosított postára adási határidő 2016. május 30. 16:00 óra volt.

A tervpályázati felhívásra a beérkező pályaművek bontásáig 15 pályamű került benyújtásra.

A pályaművek 2016. június 6-án kerültek felbontásra, amikor a Bírálóbizottság jelenlévő tagjai megállapították, hogy a pályaművek mindegyikének csomagolása sértetlen volt és a pályaműveket bírálati kódszámmal látták el.

Az első plenárisülésre 2016. JUmus 7-én került sor, amikor a Bírálóbizottság a bontási jegyzőkön yvet elfogadta. A pályaművek mindegyike szabályos volt, megfelelt az alaki és formai követelményeknek , és kielégítette a kiírás összes követelményét , ezért a Bírálóbizottság mind a 15 pályaművet bírálta a továbbiakban.

A Bírálóbizottság a terveket áttekintette és előzetesen 6 pályaművet nem támogat.

A második, egyben záró plenáris ülés 2016. június 8-án volt. Az ülésen a Bírálóbizottság a versenyben lévő pályaműveket újra áttekintette, egyesével megvitatta , majd egyesével szavazásra bocsátotta , döntött a díjazásban és a megvételben részesülő pályaművekről , a díjak és megvételek összegéről.

A döntés végeztével a nyertes pályaművek szerzőire vonatkozó adatokat tartalmazó zárt, anonim, borítékok 2016.06.13-án kerültek felbontásra.

2.1. A Bírálóbizottság munkája

A Bírálóbizottság a kiírásban foglaltak, valamint az Elnök, illetve Társelnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint, a bírálati szempontok alapjá n végezte munkáját 2016. június 7. és június 8. között, 2 plenáris ülésen. Az ülések között a Bírálóbizottság tagjai és szakértői egyedi bírálatot folytattak.

A Bírálóbizottság tagjai tanácsadási- és szavazati joggal , szakértői tanácskozási joggal rendelkeztek.

A Bírálóbizottság döntéseit többségi szavazással hozta, munkájáról a jogi szakértő folyamatos nem szó szerinti jegyzőkönyvet vezetett.

A Bírálóbizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait jelen zárójelentésben teszi közzé.

A Bírálóbizottság munkája nem volt nyilvános.

A Bírálóbizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet.

3. A pályaművek értékelésének szempontjai

A Bírálóbizottság a tervpályázati kiírás részletes programjában megfogalmazott célok és szempontok alapján értékeli az egyes pályaműveket, különös tekintettel az alábbiak szerint:

  • A programnak és a funkcionális követelményeknek való megfelelés,
  • településrendezési, építési előírások betartása a kiírással összhangban,
  • az új épületszárny környezetének és közlekedési kapcsolatainak alakítása, a meglévő épületszámyakhoz csatlakozással létrejövő térkapcsolatok használati értéke
  • az építészeti kialakítás minősége,
  • a környezetbe illesztés, a Szentkirályi utca utcaképének megoldása,
  • gazdaságos üzemeltetés, energiatakarékosság ,
  • bekerülési költség nagysága,
  • tervpályázati mű kidolgozottsága, amelyen belül különösen fontos: a műszaki tartalom pontos megfogalmazása.

A pályamunkák értékelése során figyelembe venni javasolt további szempontok a következők:

  • telepítés,
  • szomszédos épületekkel kapcsolat,
  • meglévő egyetemi épületekkel kapcsolat,
  • bejárat, közterületi kapcsolat kialakításának minősége
  • közlekedési rendszer, (elegancia, praktikum , bevilágítottság, komfortérzet)
  • funkció,
  • tantermek megközelítése, bevilágítottsága,
  • szerkezeti rendszer, gazdasági megvalósíthatóság,
  • fenntarthatóság,
  • homlokzatképzés.

4. A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése

Már-már közhely, hogy a zsűrinek nehéz dolga volt. Ritkábban je lenik meg az a kitétel , hogy a pályázóknak nehéz dolga volt. Ám itt mindkét dolog tetten érhető. De hát egy pályázat általában erről szól. A kiírók és a zsűri által kiadott „Zárójelentés " 5. pontja összefoglalja a pályaművek értékelésének szempontjait, melyeket a Bírálóbizottság kiegészített finombírálatra is módot adóakkal. Ezeket a szempontokat első áttekintésül végigfuttatva alakult ki az a három kategória, amit a zsűri tagjai konszenzussal elfogadtak, s ami szerint végezték munkájukat, választották ki a nyerteseket és a kiemelt, avagy a „normál" megvételt elnyert pályázatokat , illetve a most nem támogathatóakat.

Ezek élén a telepítés áll. A zsűri egyik alapvető szempontja volt a tervezési program be- és elfogadása, integrálása a meglévő egyetemi épületszövetbe, illetve a környezet házaihoz való, túlzottan alázatos hasonulása. (Ez a hármas szempont meghatározó volt a zsűri számára.)

Erős elvárás jellemezte a bejáratok közterületi megjelenését , kapcsolatait. Az „olyan mintha" megoldásokat erősebb bírálat érte, mint a „nyílt vállalásúakat" . Ez a homlokzatképzések megítélését is erősen determinálta.

A bírálati szempontok első csoportjában jóllehet már említettük a kialakuló épületegyüttes teljes közlekedés rendszerének alapvető fontosságát, ám a zsűri a részletek szintjén is kíváncsi volt azok értékeire, különös tekintettel egy esetleges folytatás esetén az azokból történő részletes kibontás eredményeire.
Különböző rendszereket láttunk a tantermek megközelítésére. Ezek között volt a kedvezőtlen, sötét középfolyosótól kezdve a léptéktelenül nagy aulaterekig sok minden. Volt olyan, ahol a pályázót nem érintette meg a ki- és átláthatóság lehetősége. Mindezeken belül további fontos bírálati szempont volt a természetes bevilágítottság megteremtése.

Az eleddig felsoroltakból még hiányzik, mint bírálati szempont az új épületszárny szerkezeti rendszerének megfogalmazása , illetve a meglévőek figyelembe vétele. Ebben a „műfajban" is találtunk megoldásnak szánt, ám vállalhatatlan javaslatokat. Értelemszerű, hogy ezek megvalósításának gazdasági kérdései sem voltak elhanyagolhatóak.

Napjaink egyik (s nem csak műszaki) közhelyének tartom a fenntarthatóság kérdését. Ettől függetlenül azonban egy ilyen intézmény üzemeltetőjének, "fenntartójának" ez az egyik, ha nem "A" legfontosabb szempontja. Már csak ezért is nagyon komolyan kell venni ezt a vizsgálati kérdést.

A Zsűri vizsgálta a parkolók megoldását , azonban egyetlen terv sem oldja meg maradéktalanul az Egyetem elvárásainak megfelelően - ár-érték arányait tekintve - a kérdést. A Bírálóbizottság a díjazott tervekben is a parkoló áttervezését javasolja.

Végezetül - mint az a felsorolásban is szerepel - a homlokzatképzésről, mint az egyik legelemibb építészeti megnyilvánulásról elöljáróban azért kijelenthetjük , hogy az eleddig felsorolt szempontok számosságának kielégítése igencsak próbára tette a pályázókat. A tervek között van több környezethez illeszkedő, építészetileg igényes, innovatív homlokzati megoldás is, azonban egyik sem elégíti ki az összes elvárható szempontot. Így minden pályázat továbbgondolást igényel.

A zsűri javasolja a folytatás esetére a fenti szempontok figyelembe vételét, mindezekkel kapcsolatban nyomatékkal megi smétlem a talán legfontosabbat: a Zsűri véleményét teljes konszenzussal hozta meg.

A díjazott pályaművek rangsorolása

Az 5. fejezetben ismertetett értékelések alapján a Bírálóbizottság az alábbi sorrendet állítja fel a pályaművek között:


6. A díjak és megyételek elosztása és ennek rövid indoklása

A Bírálóbizottság a díjazottak részére kifi zetendő összegeket az alábbiak szerint állapította meg:

  • 1. helyezett: 6. számú pályamunka -2.100.000 Ft
  • 2. helyezett: 4. számú pályamunka - 1.600.000 Ft
  • 3. helyezett: 7. számú pályamunka - 1.200.000 Ft

A Bírálóbizottság a megvételben részesített pályaművek részére fizetendő megvételi összegeket az alábbiak szerint állapította meg:

kiemelten megvételre ajánlott: 9. és 15. számú pályamunkák - egyenként 600.000 Ft megvételre ajánlott: 14. számú pályamunka - 500.000 Ft


7. A tervpályázat hasznosításának mód jára és lehetőségeire tett a jánlások:

A tervpályázat Bírálóbizottsága javasolja a kiírónak a pályaművek által felvetett kérdések és ötletek rendezését , gyűjtését és további elemzését annak érdekében , hogy a végleges koncepció a lehetőség szerinti legjobb megoldásokat tartalmazza.

A Bírálóbizottság a beérkezett pályaművek értékelése alapján a tervpályázatot eredményesnek és sikeresnek nyilvánítja.

8. A tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlattételre felhívásra vonatkozó ajánlások:

A tervpályázati kiírás "1.14 A továbbtervezésre vonatkozó feltételek" pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati eljárást követően lefolytatandó, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást az I. díjasnak ítélt pál yamű szerzőjével folytatja le.

Fentiekre való tekintettel a Bírálóbizottság javasolja , hogy a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő az 1. helyre rangsorolt pályaművet benyújtó pályázót hívja fel ajánlattételre.

Budapest, 2016. június 13.


Bírálóbizottság
  

Dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán -Elnök
Zsuffa Zsolt DLA - építész, MÉK képviselője, szakmai titkár Bírálóbizottsági tag
Marián Balázs DLA építész, MOME oktatója, Bírálóbizottsági tag
Demeter Zsuzsanna főmérnök Szakértő
Femezelyi Gergely, építész, mb. főépítész Budapest VIII. kerület, Társelnök
Sáros László György DLA, építész, MÉSZ képviselője Bírálóbizottsági tag
Dr. Fülöp Dezső közbeszerzési jogász, Jogi szakértő
Szula István közbeszerzési referens, Szakértő




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk