Épületek/Örökség

Simontornyai vár, a történelem nyitott könyve

1/28

A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor

A város központjában álló vár mai képe. Az előtte elterülő széles, kövekel burkolt utcaszakasz koncertek, autós találkozók, hagyományőrző rendezvények helyszíne.

Az északi homlokzat maradványa, az eredetitől jól különböző, piros téglából épült rekonstrukcióval, és az egykori zárt erkély eredeti kőkonzolos alátámasztásaival. Utóbbiak a várárok feltöltéséből kerültek vissza eredeti helyükre.

A keleti palotaszárny, osztott reneszánsz ablakokkal. Mellette a teljesen elpusztult északi szárny helyén álló, 45 éves bemutató épület.

Az egykori várárok fölött vasbeton lépcsőn érkezhetnek a látogatók a vár kapujához.

A hatalmas bronz kapu 1970-re készült el, Péri József ötvösművész munkája. Rajta belépve, a kapuőri szobában hamar az ötven évvel ezelőtti rekonstrukció jegyeit találjuk.

A kapuőri helység üvegajtaja. A törékeny nyílászárók épségben vészelték át az elmúlt fél évszázadot.

Az udvar, a részlegesen helyreállított loggiával, modern kiegészítéssel, jobbra az egykori külső várfal visszaépített darabjával.

A várudvar északi oldala, fél évezred építészeti emlékeivel: középen osztott reneszánsz ablakok és erkély, balra a magtár funkcióhoz a 18. században vágott kis méretű ablakok nyoma, és az 1976-ra elkészült kiállítótér.

Az egykori lovagterem helye a vár talán leglátványosabb belső tere. Az építőköveket eredeti helyükre függesztve állították ki, megidézve az egykori pompás csarnok egy részét.

A terem keleti oldalának kiállításán a vár 16. századi rekonstruált állapota látható.

A terem másik szélének fontos kiállítási eleme a több száz tételt bemutató kőtár.

A lovagterem mennyezete, az eredeti, középpillérre futó, gótikus keresztboltozat megidézésével.

A kőtár épületének belső tere, ismét fél évezred építészeti megoldásaival.

A palotaszárny élkeresztboltozatos földszinti terme, a vár középkori életét bemutató kiállítással. A falakról levett eredeti, 45 éves információs táblák helyére hamarosan újak kerülnek.

Lépcsőházi részlet eredeti lépcsőfokokkal és egyedi korláttal.

A képzőművészeti kiállításoknak otthont adó helységek az öregtorony és a kaputorony első emeletén, köztük reneszánsz ajtókeret, eredeti és rekonstruált kövekből.

A palotaszárny mai legnagyobb belső tere az első emeleten, eredetileg három szomszédos helység területén jött létre, az 1960-as évek felújításakor.

A mai napig funkcionáló, fél évszázados bútorok körül a Nemesi ősgalériák Tolna megyében című állandó kiállítás látható.

A lépcsőház egyik ajtaja és a vár jellegzetes belső világítása.

A második emeleti loggiára nyíló ajtó. Ez a szint a vár legmagasabb, eredetileg is fennmaradt, fedett tere.

Kilátás a város központja felé. Jobb oldalt a palotaszárny, balra az eredeti belső várfal, és a vörös téglával rekonstruált külső fal alapjai.

Az öregtorony második emeleti szobájában Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható.

Egyedi részletek és vakolatlan vasbeton födém a lépcsőház legfelső, már nem látogatható fordulójában.

A faragott téglából rekonstruált egykori kő ajtókeret az első emeleti loggia kijáratán.

Az ásatásokon talált kövek egy része betonba ágyazva került vissza eredeti helyére. Hasonló megoldással készül jelenleg a nagyvázsonyi vár udvarának rekonstrukciója is.

Udvari falrészlet. A vár hétfő kivételével 10-től 17 óráig tart nyitva, egyénileg és csoportos tárlatvezetéssel is bejárható.

A vár megosztó hozzáépítéseinek sorsa, esetleges hosszú távú megőrzése a Nemzeti Várprogram következő ütemében dőlhet el.

?>
A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor
?>
A város központjában álló vár mai képe. Az előtte elterülő széles, kövekel burkolt utcaszakasz koncertek, autós találkozók, hagyományőrző rendezvények helyszíne.
?>
Az északi homlokzat maradványa, az eredetitől jól különböző, piros téglából épült rekonstrukcióval, és az egykori zárt erkély eredeti kőkonzolos alátámasztásaival. Utóbbiak a várárok feltöltéséből kerültek vissza eredeti helyükre.
?>
A keleti palotaszárny, osztott reneszánsz ablakokkal. Mellette a teljesen elpusztult északi szárny helyén álló, 45 éves bemutató épület.
?>
Az egykori várárok fölött vasbeton lépcsőn érkezhetnek a látogatók a vár kapujához.
?>
A hatalmas bronz kapu 1970-re készült el, Péri József ötvösművész munkája. Rajta belépve, a kapuőri szobában hamar az ötven évvel ezelőtti rekonstrukció jegyeit találjuk.
?>
A kapuőri helység üvegajtaja. A törékeny nyílászárók épségben vészelték át az elmúlt fél évszázadot.
?>
Az udvar, a részlegesen helyreállított loggiával, modern kiegészítéssel, jobbra az egykori külső várfal visszaépített darabjával.
?>
A várudvar északi oldala, fél évezred építészeti emlékeivel: középen osztott reneszánsz ablakok és erkély, balra a magtár funkcióhoz a 18. században vágott kis méretű ablakok nyoma, és az 1976-ra elkészült kiállítótér.
?>
Az egykori lovagterem helye a vár talán leglátványosabb belső tere. Az építőköveket eredeti helyükre függesztve állították ki, megidézve az egykori pompás csarnok egy részét.
?>
A terem keleti oldalának kiállításán a vár 16. századi rekonstruált állapota látható.
?>
A terem másik szélének fontos kiállítási eleme a több száz tételt bemutató kőtár.
?>
A lovagterem mennyezete, az eredeti, középpillérre futó, gótikus keresztboltozat megidézésével.
?>
A kőtár épületének belső tere, ismét fél évezred építészeti megoldásaival.
?>
A palotaszárny élkeresztboltozatos földszinti terme, a vár középkori életét bemutató kiállítással. A falakról levett eredeti, 45 éves információs táblák helyére hamarosan újak kerülnek.
?>
Lépcsőházi részlet eredeti lépcsőfokokkal és egyedi korláttal.
?>
A képzőművészeti kiállításoknak otthont adó helységek az öregtorony és a kaputorony első emeletén, köztük reneszánsz ajtókeret, eredeti és rekonstruált kövekből.
?>
A palotaszárny mai legnagyobb belső tere az első emeleten, eredetileg három szomszédos helység területén jött létre, az 1960-as évek felújításakor.
?>
A mai napig funkcionáló, fél évszázados bútorok körül a Nemesi ősgalériák Tolna megyében című állandó kiállítás látható.
?>
A lépcsőház egyik ajtaja és a vár jellegzetes belső világítása.
?>
A második emeleti loggiára nyíló ajtó. Ez a szint a vár legmagasabb, eredetileg is fennmaradt, fedett tere.
?>
Kilátás a város központja felé. Jobb oldalt a palotaszárny, balra az eredeti belső várfal, és a vörös téglával rekonstruált külső fal alapjai.
?>
Az öregtorony második emeleti szobájában Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható.
?>
Egyedi részletek és vakolatlan vasbeton födém a lépcsőház legfelső, már nem látogatható fordulójában.
?>
A faragott téglából rekonstruált egykori kő ajtókeret az első emeleti loggia kijáratán.
?>
Az ásatásokon talált kövek egy része betonba ágyazva került vissza eredeti helyére. Hasonló megoldással készül jelenleg a nagyvázsonyi vár udvarának rekonstrukciója is.
?>
Udvari falrészlet. A vár hétfő kivételével 10-től 17 óráig tart nyitva, egyénileg és csoportos tárlatvezetéssel is bejárható.
?>
A vár megosztó hozzáépítéseinek sorsa, esetleges hosszú távú megőrzése a Nemzeti Várprogram következő ütemében dőlhet el.
1/28

A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor

A város központjában álló vár mai képe. Az előtte elterülő széles, kövekel burkolt utcaszakasz koncertek, autós találkozók, hagyományőrző rendezvények helyszíne.

Az északi homlokzat maradványa, az eredetitől jól különböző, piros téglából épült rekonstrukcióval, és az egykori zárt erkély eredeti kőkonzolos alátámasztásaival. Utóbbiak a várárok feltöltéséből kerültek vissza eredeti helyükre.

A keleti palotaszárny, osztott reneszánsz ablakokkal. Mellette a teljesen elpusztult északi szárny helyén álló, 45 éves bemutató épület.

Az egykori várárok fölött vasbeton lépcsőn érkezhetnek a látogatók a vár kapujához.

A hatalmas bronz kapu 1970-re készült el, Péri József ötvösművész munkája. Rajta belépve, a kapuőri szobában hamar az ötven évvel ezelőtti rekonstrukció jegyeit találjuk.

A kapuőri helység üvegajtaja. A törékeny nyílászárók épségben vészelték át az elmúlt fél évszázadot.

Az udvar, a részlegesen helyreállított loggiával, modern kiegészítéssel, jobbra az egykori külső várfal visszaépített darabjával.

A várudvar északi oldala, fél évezred építészeti emlékeivel: középen osztott reneszánsz ablakok és erkély, balra a magtár funkcióhoz a 18. században vágott kis méretű ablakok nyoma, és az 1976-ra elkészült kiállítótér.

Az egykori lovagterem helye a vár talán leglátványosabb belső tere. Az építőköveket eredeti helyükre függesztve állították ki, megidézve az egykori pompás csarnok egy részét.

A terem keleti oldalának kiállításán a vár 16. századi rekonstruált állapota látható.

A terem másik szélének fontos kiállítási eleme a több száz tételt bemutató kőtár.

A lovagterem mennyezete, az eredeti, középpillérre futó, gótikus keresztboltozat megidézésével.

A kőtár épületének belső tere, ismét fél évezred építészeti megoldásaival.

A palotaszárny élkeresztboltozatos földszinti terme, a vár középkori életét bemutató kiállítással. A falakról levett eredeti, 45 éves információs táblák helyére hamarosan újak kerülnek.

Lépcsőházi részlet eredeti lépcsőfokokkal és egyedi korláttal.

A képzőművészeti kiállításoknak otthont adó helységek az öregtorony és a kaputorony első emeletén, köztük reneszánsz ajtókeret, eredeti és rekonstruált kövekből.

A palotaszárny mai legnagyobb belső tere az első emeleten, eredetileg három szomszédos helység területén jött létre, az 1960-as évek felújításakor.

A mai napig funkcionáló, fél évszázados bútorok körül a Nemesi ősgalériák Tolna megyében című állandó kiállítás látható.

A lépcsőház egyik ajtaja és a vár jellegzetes belső világítása.

A második emeleti loggiára nyíló ajtó. Ez a szint a vár legmagasabb, eredetileg is fennmaradt, fedett tere.

Kilátás a város központja felé. Jobb oldalt a palotaszárny, balra az eredeti belső várfal, és a vörös téglával rekonstruált külső fal alapjai.

Az öregtorony második emeleti szobájában Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható.

Egyedi részletek és vakolatlan vasbeton födém a lépcsőház legfelső, már nem látogatható fordulójában.

A faragott téglából rekonstruált egykori kő ajtókeret az első emeleti loggia kijáratán.

Az ásatásokon talált kövek egy része betonba ágyazva került vissza eredeti helyére. Hasonló megoldással készül jelenleg a nagyvázsonyi vár udvarának rekonstrukciója is.

Udvari falrészlet. A vár hétfő kivételével 10-től 17 óráig tart nyitva, egyénileg és csoportos tárlatvezetéssel is bejárható.

A vár megosztó hozzáépítéseinek sorsa, esetleges hosszú távú megőrzése a Nemzeti Várprogram következő ütemében dőlhet el.

Épületek/Örökség

Simontornyai vár, a történelem nyitott könyve

2021.06.05. 10:16
1/28

A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor

A város központjában álló vár mai képe. Az előtte elterülő széles, kövekel burkolt utcaszakasz koncertek, autós találkozók, hagyományőrző rendezvények helyszíne.

Az északi homlokzat maradványa, az eredetitől jól különböző, piros téglából épült rekonstrukcióval, és az egykori zárt erkély eredeti kőkonzolos alátámasztásaival. Utóbbiak a várárok feltöltéséből kerültek vissza eredeti helyükre.

A keleti palotaszárny, osztott reneszánsz ablakokkal. Mellette a teljesen elpusztult északi szárny helyén álló, 45 éves bemutató épület.

Az egykori várárok fölött vasbeton lépcsőn érkezhetnek a látogatók a vár kapujához.

A hatalmas bronz kapu 1970-re készült el, Péri József ötvösművész munkája. Rajta belépve, a kapuőri szobában hamar az ötven évvel ezelőtti rekonstrukció jegyeit találjuk.

A kapuőri helység üvegajtaja. A törékeny nyílászárók épségben vészelték át az elmúlt fél évszázadot.

Az udvar, a részlegesen helyreállított loggiával, modern kiegészítéssel, jobbra az egykori külső várfal visszaépített darabjával.

A várudvar északi oldala, fél évezred építészeti emlékeivel: középen osztott reneszánsz ablakok és erkély, balra a magtár funkcióhoz a 18. században vágott kis méretű ablakok nyoma, és az 1976-ra elkészült kiállítótér.

Az egykori lovagterem helye a vár talán leglátványosabb belső tere. Az építőköveket eredeti helyükre függesztve állították ki, megidézve az egykori pompás csarnok egy részét.

A terem keleti oldalának kiállításán a vár 16. századi rekonstruált állapota látható.

A terem másik szélének fontos kiállítási eleme a több száz tételt bemutató kőtár.

A lovagterem mennyezete, az eredeti, középpillérre futó, gótikus keresztboltozat megidézésével.

A kőtár épületének belső tere, ismét fél évezred építészeti megoldásaival.

A palotaszárny élkeresztboltozatos földszinti terme, a vár középkori életét bemutató kiállítással. A falakról levett eredeti, 45 éves információs táblák helyére hamarosan újak kerülnek.

Lépcsőházi részlet eredeti lépcsőfokokkal és egyedi korláttal.

A képzőművészeti kiállításoknak otthont adó helységek az öregtorony és a kaputorony első emeletén, köztük reneszánsz ajtókeret, eredeti és rekonstruált kövekből.

A palotaszárny mai legnagyobb belső tere az első emeleten, eredetileg három szomszédos helység területén jött létre, az 1960-as évek felújításakor.

A mai napig funkcionáló, fél évszázados bútorok körül a Nemesi ősgalériák Tolna megyében című állandó kiállítás látható.

A lépcsőház egyik ajtaja és a vár jellegzetes belső világítása.

A második emeleti loggiára nyíló ajtó. Ez a szint a vár legmagasabb, eredetileg is fennmaradt, fedett tere.

Kilátás a város központja felé. Jobb oldalt a palotaszárny, balra az eredeti belső várfal, és a vörös téglával rekonstruált külső fal alapjai.

Az öregtorony második emeleti szobájában Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható.

Egyedi részletek és vakolatlan vasbeton födém a lépcsőház legfelső, már nem látogatható fordulójában.

A faragott téglából rekonstruált egykori kő ajtókeret az első emeleti loggia kijáratán.

Az ásatásokon talált kövek egy része betonba ágyazva került vissza eredeti helyére. Hasonló megoldással készül jelenleg a nagyvázsonyi vár udvarának rekonstrukciója is.

Udvari falrészlet. A vár hétfő kivételével 10-től 17 óráig tart nyitva, egyénileg és csoportos tárlatvezetéssel is bejárható.

A vár megosztó hozzáépítéseinek sorsa, esetleges hosszú távú megőrzése a Nemzeti Várprogram következő ütemében dőlhet el.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Simontornya

Építészek, alkotók:
Horler Miklós, Mendele Ferenc

Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.