Épületek/Örökség

Simontornyai vár, a történelem nyitott könyve

1/28

A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor

?>
A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor
?>
A város központjában álló vár mai képe. Az előtte elterülő széles, kövekel burkolt utcaszakasz koncertek, autós találkozók, hagyományőrző rendezvények helyszíne.
?>
Az északi homlokzat maradványa, az eredetitől jól különböző, piros téglából épült rekonstrukcióval, és az egykori zárt erkély eredeti kőkonzolos alátámasztásaival. Utóbbiak a várárok feltöltéséből kerültek vissza eredeti helyükre.
?>
A keleti palotaszárny, osztott reneszánsz ablakokkal. Mellette a teljesen elpusztult északi szárny helyén álló, 45 éves bemutató épület.
?>
Az egykori várárok fölött vasbeton lépcsőn érkezhetnek a látogatók a vár kapujához.
?>
A hatalmas bronz kapu 1970-re készült el, Péri József ötvösművész munkája. Rajta belépve, a kapuőri szobában hamar az ötven évvel ezelőtti rekonstrukció jegyeit találjuk.
?>
A kapuőri helység üvegajtaja. A törékeny nyílászárók épségben vészelték át az elmúlt fél évszázadot.
?>
Az udvar, a részlegesen helyreállított loggiával, modern kiegészítéssel, jobbra az egykori külső várfal visszaépített darabjával.
?>
A várudvar északi oldala, fél évezred építészeti emlékeivel: középen osztott reneszánsz ablakok és erkély, balra a magtár funkcióhoz a 18. században vágott kis méretű ablakok nyoma, és az 1976-ra elkészült kiállítótér.
?>
Az egykori lovagterem helye a vár talán leglátványosabb belső tere. Az építőköveket eredeti helyükre függesztve állították ki, megidézve az egykori pompás csarnok egy részét.
?>
A terem keleti oldalának kiállításán a vár 16. századi rekonstruált állapota látható.
?>
A terem másik szélének fontos kiállítási eleme a több száz tételt bemutató kőtár.
?>
A lovagterem mennyezete, az eredeti, középpillérre futó, gótikus keresztboltozat megidézésével.
?>
A kőtár épületének belső tere, ismét fél évezred építészeti megoldásaival.
?>
A palotaszárny élkeresztboltozatos földszinti terme, a vár középkori életét bemutató kiállítással. A falakról levett eredeti, 45 éves információs táblák helyére hamarosan újak kerülnek.
?>
Lépcsőházi részlet eredeti lépcsőfokokkal és egyedi korláttal.
?>
A képzőművészeti kiállításoknak otthont adó helységek az öregtorony és a kaputorony első emeletén, köztük reneszánsz ajtókeret, eredeti és rekonstruált kövekből.
?>
A palotaszárny mai legnagyobb belső tere az első emeleten, eredetileg három szomszédos helység területén jött létre, az 1960-as évek felújításakor.
?>
A mai napig funkcionáló, fél évszázados bútorok körül a Nemesi ősgalériák Tolna megyében című állandó kiállítás látható.
?>
A lépcsőház egyik ajtaja és a vár jellegzetes belső világítása.
?>
A második emeleti loggiára nyíló ajtó. Ez a szint a vár legmagasabb, eredetileg is fennmaradt, fedett tere.
?>
Kilátás a város központja felé. Jobb oldalt a palotaszárny, balra az eredeti belső várfal, és a vörös téglával rekonstruált külső fal alapjai.
?>
Az öregtorony második emeleti szobájában Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható.
?>
Egyedi részletek és vakolatlan vasbeton födém a lépcsőház legfelső, már nem látogatható fordulójában.
?>
A faragott téglából rekonstruált egykori kő ajtókeret az első emeleti loggia kijáratán.
?>
Az ásatásokon talált kövek egy része betonba ágyazva került vissza eredeti helyére. Hasonló megoldással készül jelenleg a nagyvázsonyi vár udvarának rekonstrukciója is.
?>
Udvari falrészlet. A vár hétfő kivételével 10-től 17 óráig tart nyitva, egyénileg és csoportos tárlatvezetéssel is bejárható.
?>
A vár megosztó hozzáépítéseinek sorsa, esetleges hosszú távú megőrzése a Nemzeti Várprogram következő ütemében dőlhet el.
1/28

A vár nyolcszáz éves története során sokszor cserélt gazdát, török és kuruc ostromok során is. Később a megmaradt épületeit magtárként hasznosították. Életkép az 1960-as években, felújítás közben. Forrás: Fortepan/ Bojár Sándor