| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Spekulatív valóságok – spekulatív építészeti bevezető

1/4

grafika: Takács Anna

Plug-In_City, Archigram – forrás: Archigram Archives

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

Így már szép? – Kovács Laura pályaműve a Megfagyott Muzsikus 'Je Suis Teherelosztó' pályázatán – forrás: Megfagyott Muzsikus Facebook oldala

?>
grafika: Takács Anna
?>
Plug-In_City, Archigram – forrás: Archigram Archives
?>
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
?>
Így már szép? – Kovács Laura pályaműve a Megfagyott Muzsikus
1/4

grafika: Takács Anna

Plug-In_City, Archigram – forrás: Archigram Archives

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

Így már szép? – Kovács Laura pályaműve a Megfagyott Muzsikus 'Je Suis Teherelosztó' pályázatán – forrás: Megfagyott Muzsikus Facebook oldala

Spekulatív valóságok – spekulatív építészeti bevezető
Nézőpontok/Vélemény

Spekulatív valóságok – spekulatív építészeti bevezető

2022.01.13. 18:49

Az építészet célja és feladata nem kizárólag konkrét épületek megvalósítása kell, hogy legyen. Új cikksorozatunk a spekulatív építészet témakörét körbejárva arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet építészeti eszközökkel alternatívákat felvázolni a jelen problémáira és a jövő kihívásaira.

Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Az épp e cikk megjelenése napján öt éve elhunyt Mark Fisher által Fredric Jamesonnak és Slavoj Žižeknek tulajdonított megállapítás remekül magába sűríti az alternatívák nélküli kort, amelyben élünk.[1] Az egyre nyilvánvalóbb társadalmi és ökológiai válságok időszakában ez a gondolat is egyre aktuálisabbá válik. Marisol de la Cadena és Mario Blaser antropológusok megfogalmazása szerint "szinte lehetetlennek tűnik elképzelni egy olyan választ az ökológiai válságra, amely nem azt a világot tekinti a bolygó jelenlegi állapotáról szóló beszélgetés kizárólagos kiindulópontjának, amely felelős a bolygó valószínűsíthető elpusztulásáért." Ezt a helyzetet a két antropológus "egyvilágú világként" definiálja, olyan világként, amely minden más világot magába olvasztott, és ezzel megszünteti a lehetőségét minden ezen egyedüli világon túlmutató alternatívának. Ezzel az önmagát kizárólagosnak mutató világgal a "sok világok világát" helyezik szembe, amely lehetőséget biztosít a heterogenitásnak, különböző világképek párbeszédének – és ezzel a krízishelyzetekre adott válaszok spektrumát is szélesíti.[2] Az építészet egy lehetséges eszköz e "sokvilágú világ" megteremtésére.

Az építészek elsősorban nem épületeket hoznak létre, hanem reprezentációkat: terveket, modelleket, melyek alapján megvalósíthatók az épületek. Az építészet tehát reprezentációkon keresztül formálja a valóságot. Ez a megvalósuló épületek esetén egyértelmű: létrejön egy új ház, ami onnantól kezdve hatással van a környezetére – ökológiai, esztétikai és társadalmi értelemben egyaránt. De mi a helyzet a meg nem valósuló tervekkel? Ezek is képesek befolyásolni a valóságot?

Plug-In_City, Archigram – forrás: Archigram Archives
2/4
Plug-In_City, Archigram – forrás: Archigram Archives

Henri Lefebvre francia filozófus térelméleti alapművében a tér totalitását egy hármas dialektika eredményeként határozza meg: a tér reprezentációi (kigondolt/mentális terek), a reprezentáció terei (megélt/szociális terek) és a térbeli gyakorlatok (érzékelt/fizikai terek) egymásra hatása hozza létre a tér teljességét.[3] Lefebvre ezen gondolataiból számos következtetés levonható – nem véletlen, hogy nagy hatást gyakoroltak a szociológiára, az urbanisztikára, az építészetre, az antropológiára, a társadalomföldrajzra és sok más tudományterületre – jelen kontextusban azonban egy bizonyos aspektusát érdemes kiemelni mindennek: Lefebvre elmélete alapján elmondható, hogy az építészeti tervek (mint a tér reprezentációi) hatással vannak társadalmi és fizikai valóságunkra egyaránt. Vagyis nem csak a megvalósult épületek formálják a teret és azon keresztül a valóságot, hanem azok a meg nem valósuló – és akár nem is megvalósításra szánt – építészeti elképzelések is, amelyek egyfajta alternatívát próbálnak meg felvázolni a konvencionálisan elfogadott megoldások helyett. Más szóval ezek az építészeti spekulációk olyan alternatív világok reprezentációi, melyek "katalizátorként működhetnek a valósághoz való viszonyunk kollektív újradefiniálásában."[4]

Bizonyos szempontból minden építészeti terv spekuláció, amíg meg nem valósul, hiszen egy elképzelt valóságdarabot vázol fel. Az építészet célja alapvetően, hogy ez az elképzelt valóságdarab létrejöjjön, vagyis – ha sokszor csak igen kis léptékben is, de – megváltozzon a valóság. Erre az eszköze pedig nem az épület – ahogy azt elsőre gondolhatnánk – hanem az épület reprezentációja – Lefebvriánus szóhasználattal: nem az építés, mint térbeli gyakorlat, hanem a tervezés, mint a tér reprezentációja.[5] Vannak olyan építészeti praxisok, amelyek – tudatosan vagy sem, de – felismerik ezt, és elsődlegesen nem (vagy nem kizárólag) megvalósuló funkcionális épületekkel igyekeznek hatást gyakorolni saját valóságukra – értve ezalatt a szűkebb szakmai közeget és a tágabb társadalmi kontextust egyaránt – hanem olyan, különféle reprezentációs eszközök segítségével megvalósuló projektekkel, amelyek a valóság egy alternatív megközelítését vázolják fel. Ez nem újkeletű, különböző formában és megnevezéssel mindig is része volt az építészetnek – csak hogy néhány példát említsünk a kontextusukból kiragadva: El Liszickij művészete, Constant Nieuwenhuis New Babylon projektje, az Archigram vagy a Superstudio koncepciói is ide sorolhatóak. A legújabb hullámát ennek a tendenciának ma spekulatív építészetnek vagy spekulatív designnak nevezi a nemzetközi szakirodalom.

GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw
3/4
GUBAHÁMORI + Filip + Demeter László: The Sacred Species illusztrációs anyaga © Zachęta — National Gallery of Art, Warsaw

A spekulatív építészet módszere, hogy kilép a megszokott keretek közül, és építészeti eszközök segítségével felvázol más lehetséges világokat. Mi lenne, ha a föld teljes lakossága egyetlen városba tömörülne, visszaadva a bolygó 99,98%-át a természetnek? Mi történne, ha a fákat szent és sérthetetlen élőlényeknek tekintenénk, amikhez alkalmazkodnunk kell, amikor megváltoztatjuk a tájat; vagy ha egy ház geometriája nem az emberhez, hanem magához a tájhoz igazodna? Az ezekhez hasonló építészeti projektek önmagukon túlmutatva igyekeznek új perspektívába helyezni egy-egy problémát: nem a megoldást keresik, a céljuk elsősorban az, hogy rámutassanak arra, máshogy is lehet. James Auger designer megfogalmazásában:

A spekulatív tervek alapvetően a megkérdőjelezés eszközei. Céljuk nem az, hogy megvalósítható megoldásokat javasoljanak, és nem is az, hogy válaszokat adjanak a feltett kérdésekre, hanem az, hogy tükröt állítsanak annak, amilyen szerepet egy adott technológia játszik vagy játszhat mindannyiunk életében, elmélkedésre és vitára ösztönözve.[6]

Meglátásom szerint két nagy csoportra bonthatóak az ilyen jellegű kezdeményezések – mely csoportok között a határok sokszor elmosódnak, e felosztás mégis jó kiindulópont lehet a projektek értelmezésében. Az első, általánosabb csoportba olyan művek tartoznak, amelyek egy szélesebb társadalmi csoportot érintő problémára reflektálnak. Ilyen lehet például a klímaváltozás és ennek legkülönfélébb aspektusai, vagy a mesterséges intelligencia elterjedése. E témakörök nemzetközi szinten számos építészt és designert foglalkoztatnak, gyakorta szerepelnek a különböző biennálék és más építészeti fesztiválok programjaiban.

Van ugyanakkor egy másik irány, ami elsősorban nem a nagy társadalmi kérdésekkel, hanem az építészet helyzetével és szerepével foglalkozik, így sokkal inkább befelé, a szakma felé fordul – mindamellett, hogy természetesen e kérdéseknek is van társadalmi jelentősége. Hazai kontextusban azt gondolom, ez utóbbi kategóriának van nagyobb hagyománya; ebbe a kategóriába sorolhatóak többek között az olyan jellegű építészeti ötletpályázatok, melyeknek célja elsősorban egyfajta figyelemfelhívás (mint például az azóta lebontott Teherelosztó lehetséges utóéletére javaslatokat kereső pályázat), vagy egy-egy tervpályázat kapcsán született „anti-pályamű" (mint a Paradigma Ariadné Gellérthegy-terve), de sok szempontból ide sorolhatóak az Othernity keretében bemutatott alkotások is – hogy az utóbbi évekből említsünk néhány példát.

Így már szép? – Kovács Laura pályaműve a Megfagyott Muzsikus 'Je Suis Teherelosztó' pályázatán – forrás: Megfagyott Muzsikus Facebook oldala
4/4
Így már szép? – Kovács Laura pályaműve a Megfagyott Muzsikus 'Je Suis Teherelosztó' pályázatán – forrás: Megfagyott Muzsikus Facebook oldala

E két fő irányon belül számos különböző indíttatású és szemléletmódú projekt fellelhető, melyek közül vannak, amik tudatosan vállalják spekulatív mivoltukat, míg mások tudtukon kívül követik ezt a tendenciát. A most induló sorozat célja, hogy a szakma és a tágabb nyilvánosság előtt is bemutassa a spekulatív építészet validitását, feltárva a benne rejlő lehetőségeket és limitációkat egyaránt. A következő hónapokban hazai és nemzetközi példákon, gyakorló (spekulatív) építészek, alkotók és elméleti szakemberek segítségével merülünk el a spekulatív valóságok változatos világában, eddig talán ismeretlen – vagy kevéssé ismert – tájakra kalauzolva olvasóinkat. Tartsanak velünk!

Hulesch Máté

 

[1] Mark Fisher, Kapitalista realizmus – Nincs alternatíva?, Napvilág Kiadó, 2020.

[2] Marisol de la Cadena & Mario Blaser, ´Pluriverse: Proposals for a World of Many Worlds´, in: Marisol de la Cadena & Mario Blaser (szerk.) A World of Many Worlds, Duke University Press, 2018, p. 3.

[3] Henri Lefebvre, The Production of Space, Wiley-Blackwell, 1992.

[4] Anthony Dunne & Fiona Raby, Speculative Everything: Design, Fiction, and Social Dreaming, The MIT Press, 2013, p. 2.

[5] Hogy bonyolítsuk a dolgot, egy épület is tekinthető a (társadalmi) tér reprezentációjának, hiszen az térstruktúrájában többek között azokat a társadalmi normákat reprezentálja, melyek kontextusában megvalósul.

[6] Ivica Mitrović et al., Beyond Speculative Design: Past – Present – Future, SpeculativeEdu, 2021, p. 73.

 

A nyitókép Takács Anna grafikus alkotása.

A cikk Spekulatív valóságok című sorozatunk első része. A sorozat további részei itt érhetőek el. A cikksorozat támogatója az NKA. Sorozatszerkesztő: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.