Emberek/Interjú

Szakrális művészet, kortárs templomépítészet - beszélgetés Schneller Istvánnal

1/5

A Pazár Béla által tervezett békásmegyeri evangélikus templom, forrás Galambos Ádám

Hirdetés
?>
A Pazár Béla által tervezett békásmegyeri evangélikus templom, forrás Galambos Ádám
?>
A Nagy Tamás által tervezett dunaújvárosi evangélikus templom, forrás: Galambos Ádám
?>
A Helsinkiben található csendkápolna belső tere, forrás: Galambos Ádám
?>
Czigány Tamás pannonhalmi erdei kápolnája, forrás: Galambos Ádám
?>
Schneller István, forrás: Galambos Ádám
1/5

A Pazár Béla által tervezett békásmegyeri evangélikus templom, forrás Galambos Ádám

Szakrális művészet, kortárs templomépítészet - beszélgetés Schneller Istvánnal
Emberek/Interjú

Szakrális művészet, kortárs templomépítészet - beszélgetés Schneller Istvánnal

2014.09.30. 07:22

Cikkinfó

Szerzők:
Galambos Ádám

Építészek, alkotók:
Schneller István dr.

Földrajzi hely:
Magyarország

A korábbi budapesti főépítész, a BCE Tájépítészeti Karának Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára Szakrális művészet, kortárs templomépítészet címmel tartott előadást a kelenföldi evangélikus gyülekezeti teremben a nyitott templomok napján. 2014. szeptember 29-én Fabiny Tamás püspök meghívására hasonló témáról a Budavári Szabadegyetemen is beszélni fog. Galambos Ádám interjúja.

Galambos Ádám: A hely szelleme a keresztény templomépítészetben címmel Frédéric Debuyst írt egy meghatározó művet. A mai magyar kortárs templomépítészetben Ön szerint mit jelent a hely szelleme?

Schneller István: Olyannyira inspirált engem is ez a mű, hogy jó pár templomot meg is néztem azok közül, amelyre Debuyst felhívja a figyelmet. Magyarországon ez bonyolult kérdés, ugyanis a rendszerváltást követően nagyon sok olyan templomépítés történt, ami azt a hiányt igyekezett pótolni, amit az előző rendszer nem engedett. Gondolok a volt szocialista lakótelepekre, például Káposztásmegyerre, Békásmegyerre, Újpalotára. Az ilyen helyeken a szakrális terek sokszor kényszerűségből származó helyszínre kerültek, azaz maradék telkekre. Ez nem azt jelenti, hogy a tervezők nem próbáltak megtenni mindent azért, hogy a helyhez igazodó templomot építsenek, vagy a helyet próbálják felemelni az épület segítségével, de ez nem mindig sikerült. Azoknak a telkeknek a nagy része, amiket az önkormányzatok odaítéltek, nem voltak elég inspiratívak ahhoz, hogy a hely szelleme valóban hatott volna a tervezett templomra.

Az evangélikus templomépítészetben azonban vannak nagyon jó példák is. Külföldi szakkönyvekben is szerepel Nagy Tamás építész dunaújvárosi temploma. Úgy érzem, hogy itt az építész sokkal inkább a protestantizmus történetéhez, mintsem a hely szelleméhez nyúlt vissza. Ennél a templomnál a szász erődtemplomok és a magyarországi téglaépítészet vonulatának egyesítése érvényesül. Ez tulajdonképpen teljesen elkülönül attól, ahova épült. Tudni kell, hogy Dunaújváros nagyon összetett, hiszen egy viszonylag új város, mely a második világháborút követő szocialista építészet különböző lenyomatait és a rendszerváltást követő posztmodern építészet összevisszaságát egyaránt ötvözi. Így nem a hely szelleme, hanem az építészeti minőség volt ennél a templomnál a mérvadó.

A Pazár Béla által tervezett békásmegyeri evangélikus templom, forrás Galambos Ádám
1/5
A Pazár Béla által tervezett békásmegyeri evangélikus templom, forrás Galambos Ádám

G.Á.: A Pazár Béla által Békásmegyerre tervezett templomnál is hasonlót érezhetünk mind a környezet tekintetében, mind a protestantizmus történetiségéhez való visszanyúlásban...

Sch.I.: Ott is szigetként jelenik meg a templom, vagyis kevésbé a hely szelleme volt az inspiráló, mintsem a protestáns történetiség, a magtárra való visszautalás. A „sziget" megoldásra korábban is volt példa. Pápán és Győrött is Insula Lutherana, azaz evangélikus sziget keletkezett. A hely szellemét legerősebben a szentendrei templomunknál érzem. Ennél lehet arról beszélni, hogy a szentendreiség inspirálóan hatott a tervezőre.

G.Á.: Mit jelent az, hogy kortárs templomépítészet?

Sch.I.: Én kortársnak az 1914 és a 2014 közötti időszakot tekintem. 1914-ben volt egy radikális szakítás a történeti építészet vonulatával, addig nagyon sokszor visszanyúltak a neogótikához, neorománhoz stb. Az első világháborút követően kezdtek megjelenni azok a templomok, amik már vasbetont, vagy vasat használtak, azaz eltérnek az elődöktől.

G.Á.: A kortárs templomépítészet nagyon sokszínű. Ön hogyan csoportosítaná ezeket?

Sch.I.: Az egyik kategória a hagyományos plébániatemplomok. A másik a speciális célú zarándoktemplomok, temetőkápolnák, egyetemi- vagy diákkápolnák. Ezek sokkal nagyobb szabadságfokkal rendelkeznek, mint a gyülekezeti templomok. Az utolsó kategória most kezd igazából divatba jönni, az ökumenikus csendkápolnák. Ilyen például a finn fővárosban, annak is a legforgalmasabb részén épült, kehely formájú kápolna, ahová bárki bemehet, aki akar. Jó példa még az UNESCO párizsi épületében, több vallást is kiszolgáló csendkápolna, vagy a Czigány Tamás által Pannonhalmára, az erdő közepére tervezett zarándokkápolna. Ezeknél már olyan különleges megoldásokat is alkalmaznak, amiket nagyon nehéz rendszerbe foglalni.

A Nagy Tamás által tervezett dunaújvárosi evangélikus templom, forrás: Galambos Ádám
2/5
A Nagy Tamás által tervezett dunaújvárosi evangélikus templom, forrás: Galambos Ádám

G.Á.: A meglévő sokszínűség mellett milyen hasonlóságot lehet felfedezni?

Sch.I.: A mai templomépítészetnek talán legmeghatározóbb szempontja a csendesség. A korábbi, „hagyományos" templomnál - a díszítettség, a szobrok, a tagolás által - számos szimbólumot alkalmaztak elődeink. A mai építészetben ezek hiányaként, a fal tagolása, vagy akár még a templomtorony is átalakultak egy nagyon lecsendesített, minimalista formává. Bár eltűnik a díszítettség, de megmarad a fény alkalmazása. Ez lehet egy hasadékon keresztül megjelenő fény, vagy a természeti környezetből beáradó fény, súrolt fény, vagy zárt térben a mennyezet-közeli fényforrásból megjelenő ragyogás egyaránt. Emellett katolikus részről is az új liturgia szerinti építészet kezd dominálni, ami azt jelenti, hogy communio terek jönnek létre, azaz a papok nem válnak el a hívektől, így eltűnik a szószék, helyére ambó kerül. A templomépítészetnél egyre inkább egy ökumenikus építészet kezd kialakulni, azaz elsőre sok templomnál nem tudjuk megmondani, hogy az adott Isten háza melyik felekezethez tartozik.

G.Á.: Mennyire tekinthető ma a templom önálló egységnek?

Sch.I.: A gyülekezeti templomok már nem a tér közepén álló önálló egységet képeznek, hanem egy olyan együttes részét alkotják, ahol a paplak, a hittanterem, tanácsterem, óvoda vagy idősek otthona is megtalálható. A templom ezen belül szerepel, ebből emelkedik ki és magassága által egy felszívó térélményt ad. A térszervezéssel, a tér kifeszítésével, a fénnyel és a minél egyszerűbb falfelület megjelenítésével, a sokszor homogén anyaghasználattal válik építészetileg is egységben lévő, de önálló szakrális térré. Például Pazár Béla templomainál a téglarakás sokszínűsége alakít ki díszítettséget, míg a skandináv templomoknál a fa erőt képező használata alkotja a díszítettséget.

Czigány Tamás pannonhalmi erdei kápolnája, forrás: Galambos Ádám
4/5
Czigány Tamás pannonhalmi erdei kápolnája, forrás: Galambos Ádám

G.Á.: A kelenföldi templom és a hozzá tartozó kiszolgálóhelységek nagyon izgalmas szerkezetet jelenítenek meg. Ön szerint az, hogy a templom különböző funkciójú épületekbe ágyazódik pozitív iránynak tekinthető?

Sch.I.: A kelenföldi templom, ha stílusában nem is volt úttörő, de térszervezésében korát megelőző építészeti megoldással bír. Ez nemcsak építészeti, hanem hitéleti értelemben is nagyon pozitív irány, hiszen a gyülekezet sokféle, mégis egybefonódó helyen tud találkozni vagy éppen elkülönülni. Az ifjúsági alkalmaknak, az időseknek szóló bibliaóráknak, a ruhaosztásoknak, a gyülekezeti élet különböző eseményeinek jó, ha megfelelő tere van. A budahegyvidéki templomnál is az tapasztalható, hogy számos funkciót kielégít, így azt is példának hoznám.

G.Á.: Egy templom tervezői szándékától az utódok sok esetben eltérnek, a letisztult formákra számos alkotás, díszítés kerül. Hogy lehet ezt egészségesen kezelni?

Sch.I.: Az egyik legnehezebbet kérdezte meg. Jártam egy olyan, Rudolf Schwarz által tervezett templomban, ahol a már meghalt építész helyett felesége fejezte be a kivitelezést. A templom üvegfelületei a tervek szerint csupa fehér-üvegből készültek volna. A gyülekezet azonban színes üvegeket akart. Az özvegy ragaszkodott az eredeti tervekhez, amikor a plébános azt mondta neki: „Értse meg, hogy ez nem egy építész mauzóleuma, hanem egy gyülekezet otthona." Pannonhalmán évszázadok díszítettségétől szabadították meg a templomot és tértek vissza az eredetihez, úgy, hogy a lehető legminimalistább mai díszítést alkalmazzák. Természetesen előfordulhat, hogy ott is jönnek majd olyan időszakok, amikor egy-egy műtárgy bekerül...

Schneller István, forrás: Galambos Ádám
5/5
Schneller István, forrás: Galambos Ádám

Érdemes megtalálni annak az arányát, hogyan lehet egy templomot a későbbiekben alakítani. Sokszor sok felesleges dolog kerül a templomba, de azt is gondolom, hogy - akár egyeztetés által - a templom kaphat új tárgyakat, képeket. Azt nem lehet megtiltani, hogy a gyülekezet saját igényeinek megfelelően díszítse az épületet, de ennek ízléses aránya nagyon fontos. Ezeket egyedi esetben kell vizsgálni.

G.Á.: Városépítészeti szempontból a templom ma mennyire találkozási pont?

Sch.I.: Megjelenésében már nem olyan szerepük van a mai templomoknak, mint egy középkori városok katedrálisainak. Méretében és jelentőségében is fokozatosan nő a világi épületek aránya. Nagyon sok templom eltűnik az irodaházak tövében, míg számos templomot könyvtárrá vagy más közösségi hellyé alakítanak. A város terében főterek, agórák jönnek létre. Azt hiszem, hogy a templomok mára sokkal inkább egy-egy kisebb közösség találkozási pontjai.

Galambos Ádám

Forrás: evangelikus.hu

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk