Közélet, hírek

Szálloda a Prímás-szigeten – tervtanácsi vita

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Szálloda a Prímás-szigeten – tervtanácsi vita
Közélet, hírek

Szálloda a Prímás-szigeten – tervtanácsi vita

2007.11.30. 13:35

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter
Marinov Péter

Földrajzi hely:
Esztergom, Magyarország

Építészek, alkotók:
Finta József

Vélemények:
12

Szálloda épül az esztergomi Prímás-szigeten álló Aquasziget Élményfürdő szomszédságában Finta József és Z. Havas Anikó tervei szerint. Finta hangsúlyozta, hogy az épület kompozíciójának megalkotása nagy próbatétel volt: az épület nem lehet olyan jelszerű, egyetlen gesztussal megformált mű, mint amilyen a fürdő, ugyanakkor annak ellenpontját sem képezheti.

Szálloda épül az esztergomi Prímás-szigeten álló Aquasziget Élményfürdő szomszédságában. Finta József és Z. Havas Anikó tervei a sziget északkeleti végében, a Kis-Duna kanyarulata és a fürdőnek a Víziváros felé néző (északi) oldala közötti területre szólnak. A szigeten 2009-10-re felépül egy másik – jóval nagyobb – szálloda is a Vadász és Társai Építőművész Kft. tervei nyomán. A beruházások Esztergom turisztikai fejlesztésének legfontosabb projektjei közé tartoznak – a cél, hogy a város ne csak párórás-egynapos kirándulóhely legyen.

 

1/12

2/12

3/12


A terveket a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács november 29-i ülésén Finta József mutatta be. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló telek igen kis méretű – hozzávetőleg 90-100 szoba elhelyezésére van lehetőség. Hangsúlyozta, hogy az épület kompozíciójának megalkotása nagy próbatétel volt: munkatársával, Z. Havas Anikóval arra a következtetésre jutottak, hogy az épület nem lehet olyan jelszerű, egyetlen gesztussal megformált mű, mint amilyen a fürdő, ugyanakkor annak ellenpontját sem képezheti. Úgy gondolták, hogy kimódolt utalások helyett teljesen más szemléletmódra, minden tekintetben eltérő karakterre van szükség.

 

4/12

5/12

6/12


Számos kötöttséget kellett figyelembe venniük a tervezés folyamán – az árvízvédelmi szabályoktól a fürdő gépészeti berendezésein át a telek funkcionális szempontból meglehetősen előnytelen, két végén ívesen elkeskenyedő, nyújtott – alakjáig. Az épület két formailag markánsan eltérő tömbje között a közlekedőmag toronyszerűen felmagasodó tömege vertikális cezúrát képezne. A főbejáratot megdőlő üvegfal jelölné, mely az épület teljes magasságát átfogná. A mögötte elhelyezkedő nagyvonalú lobbiból ágaznak szét a földszinti közösségi terek (étterem, rendezvényterem, stb.) és a szobaszintekre vezető felvonó- és lépcsőblokk felé. A szobák többsége a Dunára illetve a városra néz. A dunai homlokzat síkja többszörösen megtörik: a kosáríves keresztmetszetű , a középtengelyhez képest átlós irányú, négyemeletes szakaszt alacsonyabb, négyzetes nyílásokkal áttört szárny követi. Az előbbit a fürdőn is alkalmazott előpatinázott rézlemez, az utóbbit fa, kő és rézlemez burkolja majd. A lobbit és a fürdő előcsarnokát az első emelet magasságában gyalogoshíd köti össze, melyet a közlekedőtorony homlokzatára erősített huzalos függesztőmű tart.

 

7/12

8/12

9/12

 

Az opponens Ferencz István szinte minden tekintetben kiválónak minősítette a tervet, csak kisebb részleteket kifogásolt (talán eltúlzott a híd függesztőrendszere; a pinceszinten kialakított parkoló lehajtóját zöld fallal lehetne kialakítani).

A Tervtanács soraiban kifogásolták, hogy az épület két részre esik szét, s az egyes részek nem alkotnak szerves egységet. Mikó László szerint kerülni kellene a fürdőt idéző rézlemez használatát – mivel a szálló erősen eltérő jellegű, az azonos anyaghasználat mindkét épületet gyengíti.

Fegyverneky Sándor a legnagyobb tisztelet hangján mondta el éles kritikáját. Véleménye szerint míg a fürdő egy igazi landmark, egy erős és határozott jel, addig ez a terv egy gyengén modellált épületet mutat, melynek formai excentrikusságát a túlzottan sokféle anyag alkalmazása (kő, réz, fa, üveg, egyéb színezett felületek) is fokozza. Más és más építészeti világot tükröz a bejárat üvegfala, a gyalogoshíd függesztőműve vagy a dunai homlokzat plaszticitása. Hovatovább a két épület együtt zárt térfalakkal határolt utcát fog képezni, amely teljesen idegen a Prímás-sziget világától.

 

10/12

11/12


Finta József válaszolt a felvetésekre. Véleménye szerint a fürdő emblematikussá vált összképe elsősorban a szigetre vezető híd irányából érvényesül igazán (a többi nézetből fasorok takarják az épületet), így az új épület annak erejéből semmit nem vesz majd el. A formai sokféleség, a gazdag tagolás tudatos volt, hogy ezzel egyértelműen jelezzék az épület önállóságát, a fürdőtől való elkülönülését. A ferde üvegfal éppen a szűk és hosszú szervizút fellazítását szolgálja – a vendég így transzparens, öbölszerű térbe érkezhet. Finta József az anyaghasználattal kapcsolatos kritikák jogosságát azonban nem tagadta.


A vita összefoglalójában Fegyverneky Sándor az opponenciában szereplő módosítási javaslatok mellett az anyaghasználatbeli megoldások újragondolásának szükségességét említette. A tervtanács – ezen ajánlásokon túl – javasolta a terv építési engedélyezését. A terv minőségével kapcsolatos komolyabb észrevételek végül nem kerültek bele a tervtanács hivatalos álláspontjába.

szöveg: Haba Péter
fotó: Marinov Péter

Vélemények (12)
kemtam
2007.12.01.
20:50

Finta és (Z.) Halmágyi külön-külön is megérdemelnének 10-10 év szigorítottat - építészeti hitvallás terén, valamint ízlés- és városrombolás tárgyában elkövetett bűnökért. Együtt akár 100-at is...

És ezek az emberek vannak ma (is) pozicióban, ők fúják a passzátszelet. Kikérem magamnak!

gramercy
2007.11.30.
17:51

ennek tükrében épüljön csak fel a Clark térre a savanyúcukor! bármi, csak lépjünk már ki a nyolcvanasévekfílingbőőőőőől

Tarjáni Dániel
2007.12.01.
18:32

@gramercy: "... A beruházás Esztergom turisztikai fejlesztésének legfontosabb projektjei közé tartozik.." Akkor miért nem tervpályázaton dőlt el a megbízás - még ha magánberuházás is. Tuti jobb lett volna ... a városnak, az országnak, nekünk! (A beruházónak is!)

Finta József - miután a Kossuth-díját átvette - azt nyilatkozta, hogy ő igazából már csak rajzolni szeretne. Azt is leginkább a Szent Márk téren. Ez a ház újra bizonyítja, hogy ő is, mi is boldogabbak lennénk, ha tényleg csak rajzolgatna... Abban legalább profi.

Juhász István
2007.12.03.
21:33

@Tarjáni Dániel: Előre elnézést kérek az érintettektől, ha nem tudok Fegyverneki S-hoz hasonlóan a legnagyobb tisztelettel szólni a tervekről. Ebben a kicsi országban én megengedtem magamnak, hogy mellőzzem a hízelgést, s kétségtelen szerencsés voltam, hogy életpályám során kisebb sérülésekkel megúsztam. (Számos felnőtt és mesteriskolás pályázat kiírásában, bírálatában vettem részt,...)

Amikor Finta J.lírai vallomásait idézem fel, legyen a Szt. Márk téri rajzolás, vagy a Matrgit-hídi Budapest látvány dícsérete,...nehezen tudom ezt a magatartást összeegyeztetni Esztergomhoz viszonyulásának érzéketlenségével. Talán a város vezetése is ludas abban, hogy "valami nagyot" kell csinálnia. Sajnos ez a hozzáállás nem sokkal jobb annál, mint egykor a lakótelepre kiéheztetett "klerikális város"rászabadulása a Vaskapui útra.

A fürdőegyüttest is több szempontból elhibázottnak tartom. Az adott hely nemcsak a Várhegy felől frekventált, de a Mária Valéria-híd felől is.A hídfeljáró ugyanis Esztergom egyik legforgalmasabb turisztikai területe.

A rendkívül dinamikus, hegyesszögbe összefutó térrendszer a Prímás-sziget természettől meghatározott környezetétől és a történelmi kisvárostól egyaránt idegen. A gyárfalszerűen hosszú, "hasfájószöldre" színezett (egykori, tisztelt festőművész tanárom definíciója) homlokzat kellemetlen, látványa növényzettel sem enyhíthető, mert a növények melegzöldjéhez diszharmonikus. A hozzázsúfolt szálloda sem javít a helyzeten.

Nem tudom miért érdektelenek Esztergom építészei, művészei, muzeológusai. Turányi G. máshol korábban idézett kijelentésével értek egyet, aki szerint "a megvalósult épület a fontos" (lírázhatnak a műleírásokban az építészideológusok bármiről, ha végeredmény mégsem jó). Annyit hozzátennék, hogy manapság a környezethez való alkalmazkodás legalább annyira progresszív, mint az "építészeti progresszív".

 

rokon
2007.12.04.
07:43
Juhász István
2007.12.06.
11:09

@rokon: Köszönöm az előzményekről szóló információt!

Egykor a Dunakanyar főmérnökeként (amikor a Dunakanyar névnek még márkaértéke volt, ma a szétzilált politikai környezetben eltűnt, mint "turisztikai desztináció")számos konfliktust éltem át az akkori szerény építési lehetőségek ostoba megoldásainak opponálása miatt.Főként az zavart, amikora kereskedelmi ágazat, a Dunakanyar Intéző Bizottság felügyeleti szerve környezetromboló beruházásokat finanszírozott.

Az élet úgy hozta, hogy közel negyvenéves pályám utolsó tizenöt évében -a mindenkori kormányzattól függő, változó politikai támogatottsággal- a turisztikát irányító kormányzat munkájában vehettem részt. Attól a rövid időtől eltekintve, amikor a fejlesztési osztály munkatársainak összeállításában aktívan résztvettem a Magyar Turisztikai Hivatal beruházáshoz értő, a kulturához is némi affinitást mutató szakemberrel nem rendelkezett. (Nem bántanám egykori munkatársaimat, de Vendéglátó Főiskola "gyorstalpalóján" végzett kollégák hasonló feladatra valljuk be őszintén kevésbé alkalmasak.

A jelentős turisztikai beruházások színvonala többnyire a tervező építész inteligenciáján múlik.Nagyon hiányzik a finanszírozó/támogató részéről a kulturált hozzáállás. Marad a szállodás/fürdős szakma bevált régi és új klientúrájának megbízása.

Az eredmény látható: sablon élményfürdők, giccsparádék(Rudasfürdő), környezethez alkalmazkodás képtelen "progresszív épületek" megdícsőülése (Honvéd Főparancsnokság, Primás-sziget,..).

hady
2007.11.30.
17:42

1. kemtam, zhavas nemegyenlő z( immár e nélküli) halmágyival. Elnézést.

2. A "nagy" építész a légycsapóval esetét látjuk itten. Köztudomású, hogy a nagy név mögött sok kis izmosabb-gyengébb néger húzza a biteket a monitorra. Ez a szálló láthatóan másik - gyengébb, fantáziátlanabb - törzs agyszüleménye. Emígyen közelebb áll a NAGY építész amúgy körvonalazhatatlan ízlésvilágához. Most Ő ezt vállalja, páréve még a fürdő tervei mellett feszített büszkén.

3. A fürdő - Dr.FJ életművében szokatlan - landmark, valóban. Először nem is hittem el, hogy az Ő neve "fémjelzi", sokkal erősebb a ház a névnél. Aztán persze bevillant, hogy miért is ne lehetne pár tehetség a NAGY csapatban. Ennyi. A fürdő "jóház".

 

4. A szállodát nem értem. Akarom, de mindig visszalök, azaz inkább taszít. Rossz arányok, fölös gesztuspuffogtatások, értelmetlen anyaghalmozás, attribútum-építés (attri-building). Olyan, mintha a szándékosan eltakart egylendületű fürdőt még agyon is akarná nyomni. És ott áll a paravánok előtt a NAGY építész, büszkén feszítve legújabb szörnyszülötte mellett, kezében a légycsapóval. Bármikor ütni kész, ha felbukkanna előző, immár mostohává érett gyermeke egy tervlap valamely sarkában.

kemtam
2007.11.30.
22:35

@hady: Mea Culpa  Z. Havas és Z. Halmányi összemosása miatt!

A többit vállalom! Akárki áll is a cégér mögött, gyenge alkotása ez őneki. Finta meg az ilyen műhöz ne adjon támaszt - bár egy Interrel meg egy Volgával a hátamögött érthető...

á.m
2007.12.01.
16:58

@kemtam: majd harmadjára... Z. Halmágyi J.

kemtam
2007.12.01.
20:51

@á.m: Javítva!

gramercy
2007.11.30.
16:40

na, ez kellet nekem egy ilyen pesszimista nap után

nekem semmi bajom személyesen fintával, de...

 

először mikor megláttam a tervet a címlapon: uramisten ez szörnyű; aztán láttam a képek között Őfelségét és...

aszongya: "az új épület annak [Fürdő] erejéből semmit nem vesz majd el"

hát valóban nem fog, mivel pont ugyanolyan semmitmondó ez is 

 

csak találgatni tudok, miért ilyenek Finta és (kor)társai épületei: semmitmondó, jellegtelen, sőt, igénytelen épületek ezek; de mi az oka?

nincs tehetségük ezeknek az embereknek; nem vár el többet a megbízó vagy csak egyszerűen kortársaihoz hasonlóan finta sem ért jobban a kompjúterhez mint a Wörd/Excel párosa?

 

annyi de annyi JÓ kortárs hotel épül manapság, kínától dubaion át hollandiáig; balitól dél-amerikáig; nálunk miért nem?

 

például a Bán féle "vulkán hotel" már-már túl modern épülete miért nem tud megépülni nyíregyházán?..

 

 

ez az épület fintától, ez.... ez olyan nyolcvanasévek 

gramercy
2007.11.30.
16:50

@gramercy: bocsánat, tehát Hotel Kráter / Bán Ferenc (Oktogon 51. 2006/6 p43)

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk