Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Százharminc éve született Lajta Béla

1/6

Vakok Intézete, Budapest

A Malonyai villa

Vas utcai iskola

Idegsebészeti Intézet Főépület

Idegsebészeti Intézet Főépület

Hirdetés
?>
Vakok Intézete, Budapest
?>
A Malonyai villa
?>
Vas utcai iskola
?>
Idegsebészeti Intézet Főépület
?>
Idegsebészeti Intézet Főépület
?>
1/6

Vakok Intézete, Budapest

A Malonyai villa

Vas utcai iskola

Idegsebészeti Intézet Főépület

Idegsebészeti Intézet Főépület

Százharminc éve született Lajta Béla
Közélet, hírek

Százharminc éve született Lajta Béla

2003.01.29. 12:16

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Lajta Béla

A modern magyar építészet úttörője


Százharminc éve, 1873. január 23-án született Budapesten Lajta Béla, a modern magyar építészet úttörője. Budapesti műegyetemi tanulmányok után elnyerte a Hauszmann-díjat, s egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd hosszú nyugat-európai tanulmányutat tett, másfél évet töltött Olaszországban, főleg Rómában. Itt festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben Alfred Messel német építésznél, majd R. N. Shaw londoni irodájában dolgozott. 1901-ben hazatért Budapestre, első műve a Bárd zeneműbolt berendezése volt a Kossuth Lajos utcában, majd a mai Honvéd térre tervezett zsinagóga pályázatán I. díjat nyert egy hatszögű alaprajzon tervezett centrális templommal. Korai művein az angol, svéd, belga építészet hatása is érzékelhető.

Első megvalósult alkotása, a Völgy utcai villa a finn Saarinnen, valamint Lechner Ödön népi-nemzeti elemekre támaszkodó stílusának hatását tükrözi. Lechnerrel együtt tervezték a Miskolc melletti Szirmán épült kastélyt (ez a II. világháborúban elpusztult), valamint a pozsonyi postaigazgatóság épületének első díjas pályaművét. A nemzeti ornamentikára Huszka József motívumgyűjteménye hívta fel a figyelmét, majd erdélyi és felvidéki útjain tanulmányozta azokat. E díszítések mértéktartó módon későbbi, modern épületein is megjelentek: a Mexikói úti Vakok Intézetén, a Népszínház utca 19. szám alatti bérházon, a Malonyai-villán, az Amerikai úti Szeretetházon. Ez utóbbi szecessziós vonásokat is mutat.



Egyházi alkotásain, pl. a Kerepesi úti (rákosi) zsidó temető főkapuján és szertartásházán, valamint a Schmidl-sírbolton keleti motívumokat is alkalmazott. 1902-ben Tóth István és Telcs Ede szobrászokkal második díjat nyert a Kossuth-mauzóleum tervpályázatán. Európai kortársaival egy időben, az elsők között jutott el a szecessziós népies stílustól a funkcionalizmus elvéhez. 1910-től mind jobban eltávolodott a lechneri formanyelvtől és modernebb megoldásokat keresett.

Fő művei: a Szervita téri Rózsavölgyi üzletház, az Erzsébetvárosi Bank (ma Gázművek) szék- és bérháza a Rákóczi út 18. alatt, a Vas utcai iskola, a Cházár András utcai Radnóti gimnázium. A Rózsavölgyi-házon a vízszintes és függőleges elemek egyensúlyát teremtette meg, a hátrahúzott felső emelet, a lábakra állítás, a belső tartalom megmutatása - a funkcionalitás - itt jelentkezik először Magyarországon. A nagy sima felületek mentén található keskeny pirogránit díszítősáv finom és szerény megjelenése ma is újszerűen hat. A homlokzat felfogása, a belső alaprajz jó oszthatósága ezt a házat Lajta fő művévé teszi.


 


1912-ben részt vett az akkori Nemzeti Színház-pályázaton. Legjelentősebb szakirodalmi munkája A modern magyar építőművészet alkotói című könyve, amely 1911-ben Bécsben jelent meg, németül. 1919-ben felajánlották neki a műegyetem egyik építészeti katedráját, betegsége miatt azonban nem vállalhatta el a feladatot. 1920. október 12-én halt meg Bécsben.

Valamennyi épülete az észszerűen elosztott tömegek, világos rajzolatú tartók és támaszok s a bontatlan homlokzati síkok harmonikus együttese. Műveit az anyag- és szerkezetszerűségre, a funkciók jó megoldására irányuló törekvés, a formálásban nagyvonalú egyszerűség jellemzi. Újításai - a mázas tégla, a pirogránit alkalmazása díszítőanyagként, vagy az épület lábakra állítása, az egyszerű, vízszintes tagolás - ma is modernül hatnak. Korszerűsége sajátosan magyar, a stilizált díszítményeket azonban mindig alárendelte az építészeti formáknak. A modernség és a népi-nemzeti ornamentika összehangolásának ő volt az első képviselője. (MTI)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.