Közélet, hírek

Százharminc éve született Lajta Béla

1/6

Vakok Intézete, Budapest

?>
Vakok Intézete, Budapest
?>
A Malonyai villa
?>
Vas utcai iskola
?>
Idegsebészeti Intézet Főépület
?>
Idegsebészeti Intézet Főépület
?>
1/6

Vakok Intézete, Budapest

Százharminc éve született Lajta Béla
Közélet, hírek

Százharminc éve született Lajta Béla

2003.01.29. 12:16

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Lajta Béla

A modern magyar építészet úttörője


Százharminc éve, 1873. január 23-án született Budapesten Lajta Béla, a modern magyar építészet úttörője. Budapesti műegyetemi tanulmányok után elnyerte a Hauszmann-díjat, s egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd hosszú nyugat-európai tanulmányutat tett, másfél évet töltött Olaszországban, főleg Rómában. Itt festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben Alfred Messel német építésznél, majd R. N. Shaw londoni irodájában dolgozott. 1901-ben hazatért Budapestre, első műve a Bárd zeneműbolt berendezése volt a Kossuth Lajos utcában, majd a mai Honvéd térre tervezett zsinagóga pályázatán I. díjat nyert egy hatszögű alaprajzon tervezett centrális templommal. Korai művein az angol, svéd, belga építészet hatása is érzékelhető.

Első megvalósult alkotása, a Völgy utcai villa a finn Saarinnen, valamint Lechner Ödön népi-nemzeti elemekre támaszkodó stílusának hatását tükrözi. Lechnerrel együtt tervezték a Miskolc melletti Szirmán épült kastélyt (ez a II. világháborúban elpusztult), valamint a pozsonyi postaigazgatóság épületének első díjas pályaművét. A nemzeti ornamentikára Huszka József motívumgyűjteménye hívta fel a figyelmét, majd erdélyi és felvidéki útjain tanulmányozta azokat. E díszítések mértéktartó módon későbbi, modern épületein is megjelentek: a Mexikói úti Vakok Intézetén, a Népszínház utca 19. szám alatti bérházon, a Malonyai-villán, az Amerikai úti Szeretetházon. Ez utóbbi szecessziós vonásokat is mutat.



Egyházi alkotásain, pl. a Kerepesi úti (rákosi) zsidó temető főkapuján és szertartásházán, valamint a Schmidl-sírbolton keleti motívumokat is alkalmazott. 1902-ben Tóth István és Telcs Ede szobrászokkal második díjat nyert a Kossuth-mauzóleum tervpályázatán. Európai kortársaival egy időben, az elsők között jutott el a szecessziós népies stílustól a funkcionalizmus elvéhez. 1910-től mind jobban eltávolodott a lechneri formanyelvtől és modernebb megoldásokat keresett.

Fő művei: a Szervita téri Rózsavölgyi üzletház, az Erzsébetvárosi Bank (ma Gázművek) szék- és bérháza a Rákóczi út 18. alatt, a Vas utcai iskola, a Cházár András utcai Radnóti gimnázium. A Rózsavölgyi-házon a vízszintes és függőleges elemek egyensúlyát teremtette meg, a hátrahúzott felső emelet, a lábakra állítás, a belső tartalom megmutatása - a funkcionalitás - itt jelentkezik először Magyarországon. A nagy sima felületek mentén található keskeny pirogránit díszítősáv finom és szerény megjelenése ma is újszerűen hat. A homlokzat felfogása, a belső alaprajz jó oszthatósága ezt a házat Lajta fő művévé teszi.


 


1912-ben részt vett az akkori Nemzeti Színház-pályázaton. Legjelentősebb szakirodalmi munkája A modern magyar építőművészet alkotói című könyve, amely 1911-ben Bécsben jelent meg, németül. 1919-ben felajánlották neki a műegyetem egyik építészeti katedráját, betegsége miatt azonban nem vállalhatta el a feladatot. 1920. október 12-én halt meg Bécsben.

Valamennyi épülete az észszerűen elosztott tömegek, világos rajzolatú tartók és támaszok s a bontatlan homlokzati síkok harmonikus együttese. Műveit az anyag- és szerkezetszerűségre, a funkciók jó megoldására irányuló törekvés, a formálásban nagyvonalú egyszerűség jellemzi. Újításai - a mázas tégla, a pirogránit alkalmazása díszítőanyagként, vagy az épület lábakra állítása, az egyszerű, vízszintes tagolás - ma is modernül hatnak. Korszerűsége sajátosan magyar, a stilizált díszítményeket azonban mindig alárendelte az építészeti formáknak. A modernség és a népi-nemzeti ornamentika összehangolásának ő volt az első képviselője. (MTI)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk