Épületek/Középület

Új diagnosztikai tömb, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Új diagnosztikai tömb, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet
Épületek/Középület

Új diagnosztikai tömb, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet

2003.03.24. 11:37

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csikós Zoltán, Varga Levente

Elkészült a bővítés első üteme Budapest, Amerikai út 57. (Laky Adolf utca 48.) Építész: Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila és Simon Viktória, ATLANT Kft.

 

A Lajta Béla által tervezett főépület, mely 1910-11 között épült, műemléki védettség alatt áll. A megbízást Lajta Béla 1906-ban, a gyógyíthatatlan betegek számára építendő kórház tervezésére kiírt tervpályázaton nyerte el. A kivitelező a Block és Hollitscher cég volt.

Lajta Béla munkásságának egyik legvitatottabb darabja ez a ház, melynek főhomlokzatán az egyébként karakteres építészeti elemek nem tudtak harmonikus egésszé ötvöződni. Az épület alaprajza �E� alakú, ennek megfelelően a főhomlokzat öttengelyes, szimmetriatengelyében áll a főlépcsőház. Az északnyugati szárnyhoz a hatvanas években egy földszint+ötszintes, lapostetős laborépületet építettek. Az épülettel statikai és épületszerkezeti problémák vannak, ráadásul nem megfelelő közlekedő blokkjával és az átjárhatatlan földszinti funkciójával (proszektúra) útjában áll a fejlesztéseknek is.

A délkeleti szárnyhoz 1992-ben földszint+kétszintes+tetôteres új műtőblokkot toldottak, mely építészeti arculatával nem feszültséget teremteni, hanem inkább illeszkedni akar a főépülethez. A tervezési területen lévő további épületek építészetileg értéktelenek, ezért a kazánház és a gázmérő kivételével lebontandók. Az Intézet területének másik részén helyi védettségű villa áll, melyet Pacher József tervei alapján építettek 1880 körül. E telek csak az ide telepítendő egy sor parkoló erejéig volt érintett az itt ismertetett bővítésben.

Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet korábbi fejlesztései közül a legjelentősebb a műtő és intenzív épület megépítése, valamint a főépületben lévő betegosztályok szakaszos korszerűsítése volt, mely során a �B� osztály és a gyermekosztály készült el. Az önálló épületként megtervezett MR diagnosztikai épület nem valósult meg.



Az Intézet jelenlegi fejlesztési koncepciójának legfontosabb elemei:

  • a korszerű betegellátáshoz szükséges, de jelenleg még hiányzó részlegek kialakítása (MR diagnosztika, sugársebészet);
  • a szétdaraboltan, vagy nem megfelelő körülmények között működő egységek (pl- radiológia, izotóp diagnosztika) áthelyezése;
  • új neuro-onkológiai osztály létrehozása;
  • a meglévő főépületből az ambulanciák áttelepítése az új épületbe (az ambuláns és fekvőbeteg forgalom szétválasztása és a fekvőbeteg osztályok komfortosításához szükséges alapterületi többletek biztosítása céljából);
  • a szerkezeti problémákkal is küszködő laborépületben található funkciók áttelepítése új épületbe.

 



A bôvítésrôl

A két ütemben megvalósuló �L� alakú épület Laky úttal párhuzamos szárnya (I. ütem) kedvezően befolyásolja a hiányosan beépített utcaképet, ugyanakkor szabadon hagyja a főépület hátsó homlokzatát.

Az I. ütemben megvalósult épületbe került az MR, a CT és a sugársebészet, a főépületből az ambuláns helyiségek egy része és az izotóp laborok, a laborépületből a klinikai és a szövettani laborok, valamint az állatműtő. Az I. ütem megvalósítása után kerül sor a Gazdasági Igazgatóság épületének, a felvonulási épület (Munkaügyi Osztály), a fedett tárolók és a laborépület lebontására, mely helyén, kissé nagyobb alapterülettel, de eggyel kevesebb szinten épül meg a II. ütem. Ebben az épületben lehet kialakítani a Neuro-onkológiai Osztályt és ide lehet áttelepíteni a főépületből a további radiológiai és ambuláns helyiségeket is. A második ütem, a végleges környezetrendezéssel fejeződik be.

Az épület tervezésénél a legmeghatározóbb adottság a Lajta Béla féle főépület, melyhez alkalmazkodni igen nehéz, elsősorban a nagy belmagasságok, az igen meredek, kb. 60o-os hajlásszögű tető, továbbá a terméskő nem csak lábazatként való alkalmazása miatt. Ezért a tervezett épület mai hangvételével inkább a két építészeti kor közötti különbséget kívánja hangsúlyozni, mintsem az azonosságokat próbálná keresni. A lapostetős épület tetején egy kisebb alapterületű gépészeti szint található. Az egyes homlokzati felületek jellege a tájolás és az épített környezetben játszott szerepük függvényében változik. A kert felé néző délkeleti homlokzat, mely leginkább összenézhető a régi épülettel, páros ablakaival, ritmizálásával utal a főépület jellegére, míg a Laky Adolf utcai homlokzat egy fokkal visszafogottabb. A hátsó homlokzatok tovább egyszerűsödnek, ezek között a tájolási adottságokból eredő különböző árnyékolók tesznek különbséget.

A telekhatárra telepített kis épületek építészeti arculat és anyaghasználat tekintetében is az új épületekhez igazodnak.

Alapadatok:

helyrajzi szám: 31571/2 31567
telek területe: 11.253m2, 2.761m2
RRT száma 33525
építési övezet: 35 03
maximális beépítési százalék: 35,0% változatlan
minimális zöldterület: 30,0% változatlan
fa és cserjeborítás (a zöldfelület %-ában) 60,0%
maximális homlokzatmagasság: 18,5 m
minimális előkert: 10,0 m

Új épületek nettó össz-szintterülete:

I. ütem: 4.012,51m2
II. ütem: 2.663,35m2
összesen: 6.675,86m2

 width=

Új diagnosztikai tömb, Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet I. ütem
Budapest, Amerikai út 57. (Laky Adolf utca 48.)

Építész: Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila és Simon Viktória, ATLANT Kft.

Fővállalkozó: MÉ-KIP KKT. (Magyar Építô Rt. - KIPSZER Rt.)
Üzletvezető igazgatók: Veres László, Ilinszky István
Építésvezető: Zachar Ildikó
Belsőépítész tervezők: Geblusek Antal, Kéry Balázs

Lebonyolító: ÉPBER RT.
Létesítmény főmérnök: Kósi Zoltán

Statika: ATLANT Kft.
Szerkezettervező: Nagy András
Szerkezettervező munkatárs: Marót Balázs
Épületgépészet: CLIMASTER Gmk.
Épületgépész tervezők: Németh István, Virág János, Tóth Gyula
Nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos
Villamos berendezések: TETA Kft.
Villamos tervező: Oláh Andor
Orvostechnológia: KORTEX Kft.
Orvostechnológus tervező: Oláh Endre
Sugárvédelmi szakértő: Németh Zsuzsanna
Orvosi gáz tervező: Tallér András
Tűzvédelem: MÉB Art Bt.
Tűzvédelmi szakértő: Mészáros János
Talajmechanika: PETIK és Társai Kft.
Szakértő: Ament András
Környezetvédelem: TOPPEDION Kft.
Környezetvédelmi szakértő: Weiner László
Akusztika: KOTSCHY Bt.
Akusztikus tervező: Kotschy András
Környezetrendezés: BORBOLYA Bt.
Környezettervező: Szántó Eszter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk