Épületek/Középület

Építészeti tükörkép

1/30

Helyszínrajz

?>
Helyszínrajz
?>
pince
?>
földszint
?>
1. emelet
?>
2. emelet
?>
3. emelet
?>
4. emelet
?>
gépszint
?>
tető
?>
metszetek
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/30

Helyszínrajz

Építészeti tükörkép
Épületek/Középület

Építészeti tükörkép

2006.10.09. 11:55

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csikós Zoltán, Varga Levente, Simon Viktória, Peity Attila

Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Rekonstrukció I.-II. ütem Építész: Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila, Simon Viktória (ATLANT Épülettervező Kft.)Haba Péter írása

Ahány homlokzat, annyi hangvétel, annyiféle ritmus, annyiféle plasztikai karakter. Mégis: az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila, Simon Viktória és munkatársaik tervei szerint két ütemben felépült új diagnosztikai tömbjének formavilágát valami sajátos belső erő olvasztja szerves egységgé – úgy képes mozgalmasságot sugározni, hogy közben olyan, mintha egyetlen kőtömbből faragták volna. Az épület minden nézetéből új aspektusát mutatja, attól függően, hogy a Lajta Béla alkotta főépület, a belső park vagy az utca határozza-e meg közvetlen környezetét. Az L-alakú épület még 2003-ban elkészült szárnya a Laky Adolf utcára néz – ez az oldal tekinthető a főhomlokzatnak. A látvány kontrasztokra épülő dinamikája az utca sodró perspektívájához igazodik: hosszú szalagablakok vonnak rá horizontális csíkokat, melyeket a fémkeretek túlfutó, sínszerű elemeinek sora és a negyedik emeleten húzódó előtető erősít. A vízszintes „erővonalak" útját az a négy szintet átfogó, fémburkolatos felület rekeszti el, mely függőleges téglalapot rajzol a homlokzatra. Aztán az oldás következik: az épület tömege szelíden visszalép, s teljes magaságban üvegfallal nyílik meg, feltárva a mögötte futó lépcsőház könnyed szerkezetét. A teljes nyugalmat a bütühomlokzat adja meg szinte töretlen falfelületével, melyen a szellőzőnyílások keskeny vonalai a bejárati oldal kompozícióját távoli emlékképként idézik fel.


 

Az első ütemben elkészült szárnyat egy tavaly elkészült tömb köti össze a régi épülettel, és ennek parkra néző homlokzatát ugyanaz a fémburkolatos, függélyes elem hangsúlyozza, mint amely az utcai oldal horizontális lendületét zárja le. Maga a homlokzat az épület többi nézetéhez képest kevésbé lakonikus; az álló és fekvő formátumú kettős ablakok váltakozása és a minden szinte jelenlevő párkánylemezek jellemzik. A hagyományos – értsd: modern előtti – homlokzatszerkesztésre utaló fogások, a nyíláskiosztás sajátosságai nem közvetlenül Lajta Béla épületének formai megoldásaira, inkább annak a modernizmustól való különbözőségére reflektálnak. Erre céloz az építészek által kiadott műleírás is: „az új épület nem vállalja a műemlék igényes egyedi architektúrájához, nagy szintmagasságaihoz, meredek 60o hajlásszögű magastetőjéhez való alkalmazkodást, inkább a két kor építészeti felfogása, lehetősége közötti különbséget kívánja hangsúlyozni." A tervezők tehát ügyesen „kivágták" magukat: nem szolgai illeszkedésre, sokkal inkább az építészettörténeti korok közötti stiláris-szemléletbeli eltérések és hasonlóságok közös nevezőjét keresték.


A hátsó homlokzatok – elhelyezkedésüknek, tájolásuknak megfelelően – tovább már nem redukálható raszterbe rendeződnek, az egyszerű sávablakok sorait csak árnyékolók élénkítik.
Az egymástól formai értelemben határozottan elkülönülő homlokzatokat tehát – különös módon – éppen a közöttük feszülő kontrasztokból összeálló, az egész épületen átvonuló ritmus fogja át, fűzi mozgalmas láncolattá, mely egyszersmind egyfajta építészeti tükörképe, reflexiója a házat körbeölelő külvilágnak – az utca, a park, a Lajta-féle régi épület és a hátsó udvar sorozatának.
Az épület sokféle funkciót fogad magába: az utcai szárnyban elsősorban laboratóriumok, illetve kezelők, az újabb részben kórtermek és ambulanciák helyezkednek el. Mindkét egység térsorai szintenként egy-egy középfolyósó mentén húzódnak, az L szárainak csatlakozásánál nagyobb közösségi terekkel és a lépcsőházzal. A levegős, tágas terek, a tiszta funkcionális logika, a kiegyensúlyozott színösszeállítások humánus hangulatot teremtenek a belsőben. Az épület egésze rámutat: a kórháznak mint épülettípusnak is „magasépítészeti" feladatnak kell lennie.


 


szöveg: Haba Péter, képek: Atlant

 

Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet Rekonstrukció I.-II. ütem

Tervezők
Generáltervező: ATLANT Épülettervező Kft.
Építésztervezők: Csikós Zoltán, Varga Levente, Peity Attila, Simon Viktória
Építész munkatársak: Szente Zoltán, Turai Anett
Belsőépítész tervezők: Geblusek Antal, Kéry Balázs
Épületszerkezetek: Becker Gábor, Dobszay Gergely
Tartószerkezetek: Nagy András, Kisbán Sándor, Marót Balázs
Talajmechanika: Ament András
Épületgépészet: Németh István, Virág János, Tóth Gyula
Villamos tervező: Oláh Andor
Tűzjelző rendszer: Rónai Gyula
Épületfelügyelet: Harmath László
Orvostechnológia: Oláh Endre, Németh Zsuzsanna
Orvosi gáz: Tallér András
Környezetrendezés: Szántó Eszter
Tűzvédelem: Mészáros János
Környezetvédelem: Weiner László
Akusztika: Kotschy András

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk