Épülettervek/Hallgatói terv

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

1/29

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
?>
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
1/29

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

2021.10.02. 11:09
MÉD

Projektinfó

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban

Tervezés éve:
2020

Bruttó szintterület:
13000 m2

Stáblista

Vezető tervező:
Bárkányi Gellért

Intézmény:
BME Építészmérnöki Kar – Ipartanszék

Konzulens:
Terbe Rita DLA 

Dosszié:

MÉD:

Bárkányi Gellért diplomatervként egy igazán izgalmas feladatot választott, a földrengésektől súlytott Oxaca de Juárez mexikói város számára tervezett szeizmológiai kutatóintézetet. A koncepciót a tervező mutatja be. 

 

Helyszín és téma

Mexikó szeizmológiai szempontból a világ egyik legaktívabb területén fekszik, ezzel együtt az ország lakosságának legnagyobb része a déli, földrengésektől sújtott területen él. A legtöbb földrengés kisebb erősségű, de 5-10 évente 7-es, 8-as erősségű földmozgás rázza meg az államokat, több száz kilométeres körzetben okozva pusztítást. Mindezek miatt szükség van megelőző védelemre, a földrengést és annak ellenálló szerkezeteket kutató intézményekre. A tervezett komplexum 1:1 arányú épületek vizsgálatára alkalmas rázóasztalával a kutatási és ismeretterjesztő tevékenységek terén vállal nagyobb szerepet.

A legaktívabb zóna Oaxaca állam területe, így ennek fővárosa, az azonos nevű Oaxaca lett a tervezési helyszín. Oaxaca 1555 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Télen-nyáron meleg van, körülbelül 30 °C az éves átlagos maximális hőmérséklet, a napsütés egyenletes, és csapadék csak nyáron esik. A tengerszint feletti magasság miatt este 10-15 °C- ra tud lehűlni a levegő.

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
2/29
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Előkép

A funkció és technológia egyetlen megépült példája a japán E-Defense intézmény Hyogoban. A komplexum valós méretű épületeken szimulál földrengéseket, így a projekt fontos alapja ez az épület. Az E-Defense megismerése, elemzése nagyban segítette a diplomamunkát, az intézmény néhány részletesebb brosúrával támogatta a tervezést.

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
5/29
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Program

A japán példa és a célok alapján állt össze a tervezési program, ami 6 nagyobb egységre bontható:

1. Szimulációs csarnok: rázóasztal, 20 x 15 x 5,5 m méretekkel
2. Gépészeti csarnok: hidraulikus pumpák, gázmotorok, akkumulátorok
3. Előkészítő csarnok: szerkezetek építése a szimulációkhoz
4a. Elemző és irányító központ: adminisztráció, elemzés, üzemeltetés, kutatás
4b. Anyag- és kutatólabor: laborok, kis rázóasztal, szobaszimulátor, kutatás
4c. Oktatási, látogató központ: konferenciaterem, demonstrációs terem, előadók
 

Ezekből a diplomamunka során a második és harmadik egységet 1:500 szintig dolgozzuk ki, a többi egységet részleteiben. A 4a, 4b, 4c funkciók egy központi épületbe kerülnek, közvetlen kapcsolattal a szimulációs csarnokhoz.

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
28/29
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Beépítés

A funkció hatalmas, de a rendelkezésre álló terület még így is túl nagy, így egy sávot választunk le, a beépítetlen terület pedig helyet ad további fejlesztésekre, beépítésre. Ez a sáv a nyugati oldalon lévő főút melletti terület, a környező beépítésekhez illeszkedő raszterben.

Az épülettömegek a telek hossztengelyére kerülnek, a főúttól távolodva egyre inkább a speciális, privát funkciók következnek. A megérkezés felől az első tömeg a központi épület, ez fogadja a látogatókat és a legtöbb itt dolgozót. Ehhez kapcsolódik közvetlenül a szimulációs csarnok, majd az előkészítő és végül a gépészeti csarnok zárja a sort, amiben főként a rázóasztal gépészete foglal helyet.

A megközelítés két ponton történik: az északi oldalon a látogatók és itt dolgozók érkeznek, míg a déli oldalon található a gazdasági forgalom, ezzel a két forgalmat teljesen elválasztva.  A déli oldalon lévő ipari területet az északi magánházakkal ellentétben nem zavarja a gazdasági forgalom.

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
20/29
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Koncepció – Központi épület

A komplexum esetében a technológia és a működés nagyban meghatározó, a központi épület az, ahol más elvek is érvényesülhetnek.

Az éghajlatot figyelembe véve átriumok és árnyékolt, nyitható üvegfelületek biztosítják a megfelelő szellőzést és megvilágítást. Az átriumok alakítják ki a három szárnyat, ami a három funkciónak ad helyet. Az épület mindkét tengelyében hasonló koncepció érvényesül: a három épületszárny a szimulációs csarnok felé haladva egyre inkább a csarnokhoz, kutatáshoz tartozó funkciókat tartalmazza, az egyes szárnyakon belül pedig az érkezéstől délre haladva az adott egységhez tartozó speciálisabb funkciók következnek. A központi épület a nagy tömegekkel azonos megjelenésű, de belépve egy változatosabb, humánus környezetbe érkezünk.

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
22/29
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Alaprajzi szervezés, működés

A szimulációs csarnok az az egység, mely minden épülettel kapcsolatban kell legyen valamilyen módon, a gépészeti csarnok az egyetlen, mely távolabb kerülhetett.  Közvetlen vizuális kapcsolatot érdemes azonban kialakítani a szimulációs csarnok és a központi épület (irányító központ) között, így ez a két egység kívülről összefüggő tömeget alkot.

A központi épületben északon történik az érkezés. A legszélső, nyugati szárny a legnyilvánosabb rész, ez a látogatói/oktatási központ, a középső szárny az anyaglaborhoz tartozó funkciókat tartalmazza, a látogató csoportokat ide is be lehet hozni. A keleti szárny pedig az irányító központ irodákkal, ez kapcsolódik vizuálisan is a szimulációs csarnokhoz.

A szimulációs csarnok egy zsilipen keresztül közelíthető meg az északi összekötő épületsáv tengelyében. Itt több szinten járórácsos galériaszinteket alakítunk ki, melyek a megfigyeléshez és karbantartáshoz is elengedhetetlenek.

Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája
26/29
Szeizmológiai Központ és Kutatóintézet Mexikóban – Bárkányi Gellért diplomamunkája

Tömeg és homlokzat

Hatalmas tömegekről van szó (a szimulációs csarnok 35 méter magas) kevés nyílással, melyek nehezen illeszthetők az alacsony lakóházak mellé. Az épületek monolit, zárt megjelenésének feloldása homlokzati megoldásokkal történik, különböző alumínium perforált, illetve tömör lemezsávokkal. Lényege: alulról felfelé haladva egyre jobban visszaverődő felületet kapunk, így az épülettömeg fokozatosan feloldódik, eltűnik.

A központi épület az átriumoknak köszönhetően belső homlokzatokkal is rendelkezik, ezek színezett beton felületek a külső fémburkolattal megegyező színben.

Szerkezet

A csarnokszerkezetek acél vázas szerkezetből épülnek szem előtt tartva a fesztávokat és a funkcióból, helyszínből eredő fárasztó igénybevételeket. A központi épület esetében vasbeton szerkezetekre esett a választás, így könnyebben kielégíthetők a nagyobb komfortkövetelmények.

Források itt és itt találhatók. 

Bárkányi Gellért

 

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk