Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Egyéb cikkek

Szentendre Dunakorzó környezetalakítás

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Szentendre Dunakorzó környezetalakítás
Egyéb cikkek

Szentendre Dunakorzó környezetalakítás

2007.06.14. 10:50

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Kovács-Andor Krisztián

II. díjban részesült 5. bírálati sorszámú pályamű: Kovács-Andor Krisztián

II. díjban részesült 5. bírálati sorszámú pályamű: Kovács-Andor Krisztián
társtervező: Tamás Anna Mária

1/13

2/13

3/13

4/13

5/13

6/13

7/13

13/13

9/13

10/13

11/13

12/13


Részletes bírálat

A pályázat kormányzó gondolata tiszta, világos: Szentendre városa, a város-sziluettje, parti házsora, becsatlakozó utcák ritmusa adja az attraktivitást, amelyhez a „korzó" csak mint podeszt szolgál, nem mint önmagában való attrakció jelenik meg.

Visszafogottan, következetesen formálja a korzó felületét, egy nagy egységként kezelve, mégis törekszik az egyes szakaszok megkülönböztetésére. Megfelelő javaslat a korzónak északi és déli kiterjesztése, a „fehérházi"indítása és kikötői befejezése. (a korzó nem torzó).

Hátránya, hogy raszter-rendszerének foglyává válik: a sétány longitudinális rendszerét tagolni hivatott vízparti „bástyák"a választott koordinátarendszerből következnek, nem pedig a háttérváros raszteréből, a térsorozat funkciójából. Végül valódi ötvöződés, összeolvadás hiányában a raszter-rendszer önmagán eluralkodik és a merev, „száraz"marad.

Törekszik a városi kapcsolat kialakítására, a keleti-vízparti „városszegély"és korzó ötvözésére. A gát utcaszinten túlemelkedő részét „középen" megbontja, és süllyesztett (elegáns praktikus, jól üzemeltethető ám drága) mobil gáttal védi. (Ami a vízszintemelkedés viszonylag „korai" szakaszában, azaz relatív gyakori használatot igényel). Ugyanakkor a fő, kormányzó gondolatát nem dolgozta ki részleteiben, mikro-léptékben. Így nem tudni, hogy van-e többlettartalom a makro-gondolaton túl is. (A látványrajzok nem adnak kellőorientációt erre vonatkozóan)

A Lázár-cár tér formálását, kisvároshoz illő térképzését nem oldotta meg, amint a Művelődési Ház „kapujába" helyezett színpad előnytelen, nem teszi lehetővé a Duna parttal való összekapcsolást, egy „sűrűsödési" pont kialakulását e kitüntetett helyen. A vízi-színpad elhelyezése helyes gondolat, de az úszó móló túlméretezett. (lásd még más bírálatok ide vonatkozó részét is) A színpad túlságosan merev struktúrájú, ezzel lemerevíti, beszűkíti a színjátszási lehetőségeket.

A javasolt elrendezés-kialakítás kereskedelmi szempontból jól hasznosítható területeket teremt, kellően rugalmas elrendezésre ad lehetőséget. Kár, hogy a több mint fél kilométeres tér nem kellően „lüktet", azaz nem tudott eltérőtér-sorozatot kialakítani, amely kellőlüktetést, sűrűsödést-ritkulást eredményezett volna, ami egyben eltérő funkcionális használatra adna alkalmat, lehetőséget.

A Művelődési Ház kialakításában szimpatikus az alapszándék: minimális beavatkozás történjen. Az épület terei is a meglévőrendre alapozva kerülnek gyakorlatiasan átszervezésre. Jó gondolat a Péter-Pál utcai fogadó-előtér kialakítása, lifttel. Talán az egyik legjobban megoldott a tetőtér használata. Támogatható, hogy a földszinten a Vajda-Stúdió további tereket kap..

Nem jó gondolat azonban a kávézónak az emeletre helyezése, így nincs az udvarral közvetlen kapcsolata. Nem jó, hogy nem tesz javaslatot a területen meglévő másik pince használatára. Túlságosan direkt módon „játszik rá" az alkalmi színpad kiképzésére. Az öltözőterek értékes helyeket emésztenek fel.

A déli parkoló-lemez kialakítása nem „telitalálat": egyrészt hiba, hogy szerviz - épületet / látogató-központot (helyiséget) nem tervez, de a különválasztott bejutás, a felsőszintre vezetőbejáratok különválasztása is zavaros, nem megnyugtató.

A tervjavaslat az ökológiai szempontoknak eleget tesz, nem veszélyezteti a Natura 2000 besorolást. Nem igényel nagyléptékű beavatkozást (sarkantyú építést, Bükkös patak torkolatvidékének kotrását nem teszi szükségessé.)

Tájépítészeti értékei: a meglévőnövényzet megtartása mellett új fákat telepít, figyelembe véve a Duna felé lefutó kelet-nyugati utcák vizuális kapcsolatának megtartását a Dunával, vízparttal. A frekventáltabb szakaszokra virágfelületeket tervez. Azonban mindezekkel együtt sem tudja megnyugtatóan biztosítani a téralakítást, alternatív térhasználatot. Így túl nagy, „heroikus", Szentendre kisvárosi léptéket túllépő terek is (pl. Lázár-cár plusz) létrejönnek, megoldatlanul maradnak. Nem sikerült a jó „nagy gondolatot"következetesen mikro-szinten is kidolgozni.

Kiemelten nem foglalkozik a városi közösségi közlekedést biztosító kisbusszal, de a leírás szerint a gáton belüli burkolt felületen haladna, a mai nyomvonala közelében.

A kerékpárút a Duna menti sétány mellett húzódik közösen a gyalogos sávval, ami nem biztonságos .A hajóállomás északra helyezésével a vízi közlekedés bevonja a mindennapok forgalmába. Közlekedési szempontból továbbtervezéssel javasolható pályázat.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk