Épületek

Szobrok díszvilágítása

1/17

1. kép - Babits Mihály szobra

?>
1. kép - Babits Mihály szobra
?>
2. kép - Márton László: Kiskirálylány
?>
3. kép - Batthyány János szobra
?>
4. kép - Mansfeld Péter szobra
?>
5. kép - Hunyadi János szobra
?>
6. kép - Erzsébet királyné szobra
?>
7. kép - Antall József mellszobra
?>
8. kép - Nagy Imre szobra
?>
9. kép - Szent Imre szoborcsoport
?>
10. kép - II. Rákóczi Ferenc szobra
?>
11. kép - 56-os emlékmű
?>
12. kép - Szentháromság szobor (Veszprém)
?>
13. kép - Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (Esztergom)
?>
14. kép - Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (Esztergom)
?>
15. kép - Esztergomi bazilika
?>
16. kép -  Esztergomi bazilika
?>
1/17

1. kép - Babits Mihály szobra

Szobrok díszvilágítása
Épületek

Szobrok díszvilágítása

2008.12.09. 09:19

A köztéri szobrok világításának kialakítását "alapvetően meghatározza a kompozíció jellege, mérete, elhelyezkedése, szemlélhetőségének köre, iránya, a szobor színe, anyaga, környezete és még sorolhatnám. Nem is gondolnánk mi mindent kell figyelembe venni a világítás megalkotásánál. És akkor még nem esett szó arról, honnan lehet világítani?" - Deme László írása

Babits Mihály születésének november 26-i 125 éves évfordulója tiszteletére szobrot avattak a Vérmezőn (1. kép), a költő első budai otthonával, az Attila út 133-mal szemben.  Az I. kerületi önkormányzat ezzel a gesztussal a költő nagyrabecsülése mellett azt is jelezte, hogy büszkén emlékezik Babits kerületben töltött éveire (az említett épületen kívül az Attila út 103. és a Logodi u. 31. épületekben is lakott egy ideig a költő). A szoboravatót sajnos beárnyékolta a szobrászművész szeptemberi halála. Marton Lászlónak sok jeles szobra van Budapesten is, de talán a legismertebb a Kiskirálylány, mely 1989 óta a pesti Duna-korzó egyik legderűsebb színfoltja (2. kép).

1. kép - Babits Mihály szobra
1/17
1. kép - Babits Mihály szobra

2. kép - Márton László: Kiskirálylány
2/17
2. kép - Márton László: Kiskirálylány



A Budavári Önkormányzat a köztéri szobrok létrehozása, felújítása és – a mi témánk szempontjából is érdekes - megvilágítása terén élenjárónak mutatkozik. Elég csak a tavaly átadott Batthyány (3. kép) és Mansfeld (4. kép) és a korábbi, de ugyancsak megvilágított Kapisztrán, Hunyadi (5. kép), Erzsébet királyné (6. kép) vagy Antall József (7. kép) szobrokra hivatkozni.

3. kép - Batthyány János szobra
3/17
3. kép - Batthyány János szobra

4. kép - Mansfeld Péter szobra
4/17
4. kép - Mansfeld Péter szobra



Ha csak e felsorolást tekintjük két gondolat is felmerülhet bennünk. Kinek, minek a tiszteletére készülnek köztéri szobrok és miért éppen olyan kialakításúak, mint amilyeneknek látjuk őket?

Van itt politikus, történelmi személyiség, művész, mesefigura és nyilván sokunknak eszébe jut a vallásos szobrok sora is. Vagyis néha úgy érezzük, hogy maga a jelkép, amit a műalkotás megvalósít fontosabb, mint az, hogy hogyan is néz ki a szobor. Persze tudom, hogy például az 1996-ban felállított Nagy Imre szobrot  csak azért láthatjuk a már megszokott módon (8. kép), mert a szobrászművész Varga Tamás így akarta, hogy lássuk, vagyis egy egyedi, megismételhetetlen ötlet megvalósulásában gyönyörködhetünk.

5. kép - Hunyadi János szobra
5/17
5. kép - Hunyadi János szobra

6. kép - Erzsébet királyné szobra
6/17
6. kép - Erzsébet királyné szobra

7. kép - Antall József mellszobra
7/17
7. kép - Antall József mellszobra



És, hogy mitől lesz mellszobor (Antall), falra applikált, dombormű-szerű szobor (Mansfeld), csak egy irányból szemlélhető szobor (Hunyadi), körbejárható szobor (Babits), vagy egy természetes környezetbe illesztett szobor (Kiskirálylány), esetleg több alakos szobor, mint a 9. képen látható Szent Imre szoborcsoport, kicsit talány.

Mindenesetre a világítás kialakítását alapvetően meghatározza a kompozíció jellege, mérete, elhelyezkedése, szemlélhetőségének köre, iránya, a szobor színe, anyaga, környezete és még sorolhatnám. Nem is gondolnánk mi mindent kell figyelembe venni a világítás megalkotásánál. És akkor még nem esett szó arról, honnan lehet világítani?

8. kép - Nagy Imre szobra
8/17
8. kép - Nagy Imre szobra

9. kép - Szent Imre szoborcsoport
9/17
9. kép - Szent Imre szoborcsoport



A szobroknál igen fontos a figura általános teljes jól láthatóságán túl az arc, vagy arcok árnyék- és torzulásmentes megvilágítása. Az egyes díszvilágítások kialakításában résztvevő esztéták, városkép formáló illetékesek, jó ízlésű építészek általában azt hangsúlyozzák, hogy a természetes fény felülről jön. Ilyen körülmények között látunk mindent, és disszonáns hatást kelt az alulról történő megvilágítása egy épületnek. Még inkább egy szobornak, amikor kísértetiessé válhat egy arckifejezés, kellemetlen árnyékok jelenhetnek meg a figurán.

Miután gyakran lehetetlen magasabb pozícióban elhelyezett lámpatestekkel dolgozni, mégis földre kis tartóra lehelyezett vagy járószintbe süllyesztett lámpatestekkel világítják meg a szobrokat. Kérdés tehát mennyire természetellenes az ilyen világítási mód a nappal megszokott felülről jövő fénnyel szemben?

Ha kicsit jobban boncolgatjuk a kérdést rájöhetünk, hogy ez a teljesen világosnak tűnő állítás sem egyértelmű, hiszen nappal is többféle színű, irányú fényről beszélhetünk. Ha csak a nap járására gondolunk, máris eszünkbe jut, hogy milyen kellemetlen a reggeli lapos szögben erősen sugárzó napfénnyel szemben autót vezetni, és milyen narancssárgára, bíborszínűre tudja festeni egész környezetünket a lemenő nap alkonyat táján. És talán az is eszünkbe jut, hogy a forró nyári napokon milyen előszeretettel húzódunk dél tájban a felülről jövő forró, megmagyarázhatatlanul fehér és szikrázó napsugarak elől egy tenyérnyi árnyékba is. Aztán tapasztalhatjuk, hogy borús napokon színtelenné válnak a máskor ragyogó virágok, erdők, hegyek, épületek, az egész környezetünk, és a fény iránya meghatározhatatlan.

Ezek után mennyire igaz az, hogy felülről jön a fény, és vajon melyik irányból? Egyszer egy érdekes fejtegetést hallottam egy építész-festész barátomtól éppen a Szent Imre szobor megvilágítása kapcsán. Igazából a világítással szinte nem is foglalkozott, hanem azon bosszankodott, hogy miért a  mostani pozícióban áll a szoborcsoport. Korábban ugyanis erre merőlegesen a Móricz Zsigmond tér Szabadság-híd felőli oldalán állt, arccal a tér közepe felé fordulva. Ez azért volt szerencsés, mert már a reggeli napfény is szemből simogatta a műalkotást, egész nap napfényben fürdött, de még a lemenő nap sugarai is elölről érték. Most meg háttal áll a fénynek. Lehet, hogy a járószintbe süllyesztett világítással jobban láttatjuk a figurákat, mint ahogy nappal az árnyékban ki lehet venni őket?

Persze az ember igyekszik a világítással megfelelni az elvárásoknak, és a Szent Imre szobornál is felmerült más variáció is. Azonban nem volt a közelben megfelelő közvilágítási oszlop ahonnan magasabb pozícióból lehetett volna világítani, új oszlop vagy oszlopok állítását pedig kizárták, így maradt ez a megoldás.

Ha jobban figyeljük a képet észrevehetjük, hogy a világítás igazából jó megoldást eredményezett. A lámpatestek pozíciójukkal alkalmazkodtak a kompozíció összetettségéhez, a középső fő figurát nagyobb a szélső csoportokat kisebb teljesítményű lámpatestek derítik. A különféle optikák egyrészt lehetővé teszik a főalak még erőteljesebb kihangsúlyozását éppúgy, mint a különböző irányú fények összjátékának kialakulását. A díszvilágítás aranysárga színe „illik" a bronzfigurákhoz és másodlagos eredményeként a hercegi korona is „élethűen" jelenik meg. A világítási színválasztásnál nem volt közömbös a környezet nátriumlámpás közvilágításának beszűrődése sem.

Amíg nem álltak rendelkezésre járószintbe süllyeszthető lámpatestek a hasonló világítási problémákat aknákba telepített fényvetőkkel oldották meg. A II. világháborút követően megsokasodtak tereinken a politikai témájú szobrok, amiket erőteljes világítással próbáltak a sötétben is kihangsúlyozni. Ahol tehát nem volt oszlop, vagy valamilyen okból nem lehetett oszlopot állítani, ott a fényvetők számára aknákat készítettek. Ezek jóval távolabb kerültek a szobroktól, mint manapság a süllyesztett lámpatestek, mivel csak szimmetrikusan sugárzó fényvetők léteztek keskenyebben vagy szélesebben sugárzó kialakítással, melyekkel csak akkor lehetett hatásos világítást produkálni, ha teljes felületükkel a megvilágítandó objektum felé néztek. Ez viszont egy olyan aspektust feltételezett, ahonnan az egész figura teljes terjedelmével látszott. Innen viszont csak a föld fölé emelt lámpatestekkel lehetett a világítási feladatot elvégezni.

10. kép - II. Rákóczi Ferenc szobra
10/17
10. kép - II. Rákóczi Ferenc szobra

Az akkori szobrok zöme már a szoborparkban szemlélhető meg, de a történelmi korszakokat átélő politikusok, országvezetők emlékműveinek díszvilágítása megmaradt. A 10. képen II. Rákóczi Ferenc szobra látható. A felvételen az említett egyik világítási akna is jól kivehető. A díszvilágítás jellege megépülése óta változatlan, pusztán a lámpatesteket cserélték ki modernebb, kisebb teljesítményű nátriumlámpás fényvetőkre. Az ilyen jellegű szoborvilágítás kellemesebb a szemnek, hiszen a teljes figurát egészében, zavaró árnyékok nélkül mutatja. Ilyenkor senkinek nem jut eszébe, hogy miért nem felülről világították meg a szobrot.

Bármilyen jó világításnak tűnik is egy ilyen jellegű konstrukció, néhány feltételnek rendelkezésre kell állnia megépüléséhez. Az egyik a megfelelő méretű hely, hiszen viszonylag távolról világítunk.  A másik a szobor és a lámpatestek közötti területen ne nagyon sétálgassanak az érdeklődők, mert igen erős a kápráztató hatás. A harmadik biztonsági feltétel. A vandálok sajnos a földre telepített lámpatesteket találják meg legelőször. A képen ugyan látszik, hogy a lámpahelyet rács fedi, de ez csak a közvetlen eltulajdonítás ellen véd, a rongálás ellen nem hatékony. Itt a Kossuth téren védett helyen állnak a szobrok és így a díszvilágítási egységek is. Nem véletlenül látjuk még mindig a hajdani megoldást.

A járószintbe süllyesztett lámpatestek valamivel biztonságosabbak, hiszen a védőüvegüket úgy tervezik, hogy még egy személyautó súlyát is kibírják. Persze a rongálók előtt sokszor semmi sem lehetetlen.

Ugyancsak egyenletes, szép világítással rendelkezik Erzsébet királyné szobra is (6. kép), de itt a lámpatestek nem a földön, hanem oszlopon, méghozzá az oszlopcsúcsra szerelt Budavár Góliát kombinált közvilágítási-díszvilágítási lámpatestekben helyezkednek el. A korábbi, a budai vár díszvilágításáról szóló, cikkben bemutatott egység intim szimpatikus megoldást nyújt kultúrkörnyezetben kialakított díszvilágítások számára. Azonban itt is sokat számít, hogy a szobor csak egy oldalról szemlélhető, így nem kell körbevilágítani. Ha ugyanis a világítás körbevenné a szobrot óhatatlanul szembe néznénk valamelyik fényvetővel, vagyis bárhonnan közelítenénk az emlékműhöz valamelyik világítótest vakítana.

Ezt a kápráztató hatást próbálták elkerülni a cikk elején érintett Babits szobor világítás tervezői is, amikor ugyan a szobrot minden irányból megvilágították, de csak a fő nézési irányból helyezték el magasabb pozíciókban a fényvetőket, míg hátulról földbe süllyesztett lámpatestek derítik a szobrot. A figura így árnyékmentes, természetes fényben látszik, minden irányból derített és nincs zavaró fényhatás.

A Batthyány szobornál is magasabb pozícióból világítják meg a főfigurát. Mivel ennek a szobornak kitüntetett iránya van a világítás csak félkörben épült meg. A térbeliséget a hajó formájú talapzat átlós derítése adja járószintbe süllyesztett lámpatestek segítségével. A közelben álló magas közvilágítási kandeláberről fókuszált fénnyel emelik ki a hajdani miniszterelnök szobrát. A kiemelésnek itt még egy külön jelentősége is van, segítségével el lehet olvasni a Batthyány kezében tartott kiáltványt.
 

11. kép - 56-os emlékmű
11/17
11. kép - 56-os emlékmű

Októbert és novembert a szobrok hónapjainak is nevezhetnénk, hiszen az ötvenhatos események évfordulóin minden évben több helyen szoborállítással emlékeznek a történtekre. A számos helyszín közül azt választottam, ahonnan az akkori események elindultak.  A 11. képen a Műegyetem melletti emlékmű látható. A világítás rejtett lámpatestekkel készült, még inkább kidomborítva a hely   meghittségét.  

Az eddigi képeken hol fehér, hol sárga színű világítást láthattunk. Ha végigvesszük a sort, fehér színű világítást kapott Babits, Batthyány, Mansfeld, Erzsébet királyné, Antall és az ötvenhatosok szobra, sárga színben látjuk ugyanakkor a Kiskirálylány, Hunyadi, Nagy Imre, Szent Imre és II. Rákóczi Ferenc szobrát.

Milyen következtetést vonhatunk le ebből? Egyetemeset semmiképpen sem. Azt ugyan feltételezhetjük, hogy minél sötétebb egy szobor színe, ha például bronzból vagy fekete kőből készül, előnyösebb melegsárga színben láttatni, de ennek ellentmond a most felavatott szobor díszvilágítása is.

Aztán azt is leszűrhetjük, hogy a nátriumlámpás közvilágítási környezethez jobban illeszkedik az ugyanolyan tónusú díszvilágítás. Ezzel viszont ellentétes például a Batthyány szobor  fehér színben való megjelenítése.

Divatra is gyanakodhatunk. Volt egy időszak ugyanis, amikor energia megtakarítás miatt,  aztán a szemnek kellemesebb melegsárga szín kedvéért szinte mérlegelés nélkül minden berendezést nátriumlámpákkal építettek meg. Most az ellenkezője tapasztalható. Van egy olyan szemlélet, mely igyekszik a legjobb színvisszaadással idézni a nappali színérzetet. Ehhez pedig a jól megválasztott fémhalogénlámpák igen alkalmasak.

12. kép - Szentháromság szobor (Veszprém)
12/17
12. kép - Szentháromság szobor (Veszprém)

De arra is találunk egyre több példát, hogy a díszvilágítások színeit  környezetüktől eltérően választják meg, ezzel is hatásosabbá téve a kompozíciót. A veszprémi várban egyre több létesítmény kerül reflektorfénybe este is. A vár közvilágítása nátriumlámpás berendezés. Ehhez illeszkedve épült meg a ferenciek templomának díszvilágítása ugyancsak melegsárga színűre. Az előtte álló Szentháromság szobor azonban fehér színű fémhalogénlámpás díszvilágítást kapott (12. kép).  Úgy tűnik ez a színkülönbség hatásos, kedvelt és egyre gyakoribb.

Egy olyan szoborral fejezem be eszmefuttatásomat, melynek díszvilágítása annak idején több okból is vitatéma volt. A szobrászművész úgy gondolta, hogy az esztergomi vár északi bástyájára kerülő Szent István megkoronázása szobrát, az esemény intimitásához igazodva, helyi fényekkel, fény- árnyék hatások megjelenítésével kellene láttatni. A talapzatban ki is alakították az ennek megfelelő lámpahelyeket (13. kép). A bensőségességet általában a sárga színű világítás jobban erősíti, így a díszvilágítást is meleg színű fényforrásokkal tervezték meg.

Már az előzetes mérlegelésnél is felmerült, hogy a fehér emlékművet talán este is fehér színben kellene láttatni, ezért megvizsgálták fémhalogénlámpás verzióban is a világítást (14. kép). Ennek a dilemmának az eldöntését azonban nem csak a nappalival hasonló színhű láttatás igénye, hanem az akkor megépült vár díszvilágítása is befolyásolta. A vár ugyanis nátriumlámpás, sárga színű díszvilágítást kapott. Legyen-e a vár esti képébe belesimuló, vagy ebből színében kiemelkedő világítása a szobornak? Ha viszont kiemelkedik a távoli nézőpontokból is látni kell.

13. kép - Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (Esztergom)
13/17
13. kép - Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (Esztergom)

14. kép - Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (Esztergom)
14/17
14. kép - Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (Esztergom)



Melocco Miklós, akinek Mansfeld Péter szobra ugyancsak szerepel ez összeállításban, először nem támogatta, hogy az elképzelt világítást a körbástya falairól fényvetőkkel egészítsék ki. Később azonban olvastam tőle egy mondatot, amiben jólesően jegyezte meg, hogy a magyarság egyik jelképét megmintázó jelenet jól látszik messziről is, még a Duna túloldaláról is.

15. kép - Esztergomi bazilika
15/17
15. kép - Esztergomi bazilika

16. kép -  Esztergomi bazilika
16/17
16. kép - Esztergomi bazilika



Erről tanúskodik a 15. és a 16. felvétel, melyek alkonyatkor és teljes sötétben készültek. A felvételekről látszik, hogy 2001-ben még a bazilika új díszvilágítása nem épült meg, és a teljes feledhetetlen esti látványra, melynek egyik izgalmas alkotója a jeles szobor, még négy évet kellett várni. Ezt, a mai is élvezhető képet, az esztergomi bazilika díszvilágításáról szóló cikkben lehet megtekinteni.

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

(x)

 


Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk