Nézőpontok/Vélemény
Szűnjön meg az aláígérgetés, csatlakozzunk Európához
2014.10.14. 14:25
A Magyar Mérnöki Kamara a szentesi kórházbővítés tervezésének közbeszerzése kapcsán idén áprilisban hivatalos közleményben tiltakozását fejezte ki, mert az értékelési szempont kizárólagosan a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás"; egyúttal felhívta a figyelmet a 2004/18 EU direktívára. A Csongrád Megyei Építész Kamara javaslattevőinek felhívása.
Az ajánlás szerint: "annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy megtiltsák vagy korlátozzák a kizárólag az ár vagy a költség értékelésén alapuló elbírálást".
Ennek ismeretében, a szegedi TET ülésen elhangzottak alapján a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöksége létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata volt, hogy a BAZ Megyei Építész Kamarához csatlakozva, előzetes javaslatként munkaanyagot állítson össze egy legnagyobb szellemi hozzáadott értéket biztosító beruházási eljárásrendhez, ill. egy szakma-specifikus közbeszerzési törvényjavaslat kidolgozásához. Amely a MÉK vezetése elé terjesztendő, hogy ez alapján dolgozzon ki egy szakmai állásfoglalást, és képviselje azt megfelelő fórumokon.
Az új beruházási eljárásrendre vonatkozó javaslatcsomagot közreadjuk, itt olvasható.
Az ÉVOSZ - szintén az EU direktívára hivatkozva - most közleményt adott ki, ami konkrétumokat is tartalmaz.
A MÉK-nek lépnie kell!
Az 1731/2013 kormányhatározat az EU beruházások új eljárásrendjének kialakítását célozza, lényegében a racionálisabb pénzlehívás érdekében.
Szakmánk számára nincs más út, mint az uniós fejlesztések folyamatát áttekinteni, és a MÉK-MMK érdekeit összehangolni a Kormány racionalizálási törekvéseivel. Feltétlenül újra kell gondolni helyzetünket a változó jogszabályi környezetben. Nekünk, építészeknek, mérnököknek együtt kell működnünk, és a jogalkotóktól konstruktív együttműködést kérnünk.
Ehhez adalék egy szakmaspecifikus (azaz a mérnöki- ill. építész szakma felől nézve optimális) beruházási eljárásrendre vonatkozó javaslat megfogalmazása, amely a szegedi TET ülésen vetődött fel.
A végső cél az lenne, hogy a teljes beruházási folyamatra jöjjön létre egy olyan eljárásrend, módszer, vagy algoritmus, mely maximálisan biztosítja, hogy a folyamat végén a legnagyobb szellemi hozzáadott érték jöjjön létre az egységnyi beruházási tőkére.
Ez a politika, a kormány, a társadalom és a szakma közös érdeke, azaz általános közérdek, s mint ilyen egyben közös tárgyalási alap. Mert pld. hogyan szolgálja a legnagyobb szellemi hozzáadott érték megszületését a legalacsonyabb tervezési díj? Sehogy! Kifejezetten ellene hat.
Az átfogó „célzatos" feladat maga az eljárásrend létrehozása lenne, s ezen belül egy szakma specifikusabb közbeszerzési jogszabály. Vagyis mutassuk fel asszisztálás, véleményezés helyett, hogy a szakma ezt hogy látná ideálisnak. Ennek a közbeszerzési törvénynek ugyanis úgy kellene kezdődnie, hogy a lezajlott koncepció-kiválasztó tervpályázat alapján, stb.
A német gyakorlatban pld. a legmagasabb és legalacsonyabb ajánlatot kiejtik. Ezzel megszűnik a résztvevők számára az a motiváció, hogy lehetőleg ők legyenek a legalacsonyabbak, vagyis a gyakorlatunkból ismert „kollegiális alávágás".
A mérnöki-, és építészeti szakma megfelelő pozicionálása az új eljárásrendben elengedhetetlen. Megállapítható ugyanis e szakmák háttérbe szorulása, térvesztése és ennek jogszabályok általi determináltsága. Ez a körülmény kimutatható versenyhátrányt jelent a nemzetgazdaság számára.
Magyarország történelmi hagyományai alapján magas szellemi értékek létrehozásával büszkélkedhetett eddigis. Ez a tény a Kárpát-medence arculatát, egyedi kultúráját évszázadokra meghatározta. Ennek a folyamatnak az elkövetkező nagymértékű beruházási hullám során is érezhetőnek kell lennie.
A szakmaspecifikus beruházási eljárásrendhez kiindulópontunk a közbeszerzésről szóló törvény bevezető két paragrafusa, melyek szerint a törvény célja „a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, (…) a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének (…) elősegítése ( …);" Illetve „Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára."
Ezen – társadalmi hasznosságot szolgáló – alapelvek a mérnöki építészeti szakmákra nézve bizonyos jogi hiányosságok, anomáliák miatt ma nem érvényesülnek, ezért a javaslatcsomagban ennek kiigazítására teszünk kísérletet.
A következő oldalakon a javasolt eljárásrend áttekintő táblázata, majd az egyes fázisokban indokolt jogszabályi változtatások, és azok indoklása szerepel. A függelékben néhány fontos háttéranyag szerepel.
Ajánljuk a MÉK vezetősége részére, hogy - elfogadás esetén - képviseljék ezen dokumentumban foglaltakat a megfelelő fórumokon.
Szeged, 2014. október
Hajós Tibor, Nagy Imre, Palánkai Tibor, Schulcz Péter, dr. Szöllössi Béla, és Bodonyi Csaba
javaslattevők
08:31
Én nem tudom, hányan beszélnek olyan szinten német nyelvet, hogy a német nyelvű anyagot megértsék, arról érdemben vitát folytathasson, avagy alkalmazhassa; én nem tudok németül.
Jó lenne, ha a Kamara közzétenné ennek a "szabályozásank" a magyar nyelvű fordítását, gondolom van hivatalos fordításuk, élnek nemzetközi kapcsolatok...
Szlovákul jól értőknek: http://www.honorar.sk/
07:25
@gertan: Magam is régóta hangoztatom, hogy mielőtt bármiért is harcolni kezdünk, mi építészek, először körbe kellene nézni Európában, hogy hol, miért, mennyit kérhet egy építész.
Szeretünk hivatkozni a németek 10%-os tervezési díjára, de hogy azért milyen munkát végez el ott egy építész, arról nem sok fogalmam van nekem személy szerint.
Azt hiszem, hogy ezt mindenképpen fel kellene vállalnia a Kamarának, hogy ezeket a szakmagyakorlási és tervezési díj számítási gyakorlatokat összegyűjti az európai országokból és összefoglalja a magyar építészek számára.
Ezután egy konzultációt kellene megkezdeni a (tervszállítás/számlázás centrikus) magyar építész társadalommal, hogy milyen tervezési modell irányába kellene a magyar építész praxisokat elvinni.
Én személy szerint a tervezési és építési folyamat végigkísérésének híve vagyok. A tervezés folyamata sosem ér véget a kiviteli tervek leszállításánál, hanem az építést egy olyan organikus folyamatnak látom (különösen értékes, régi épületek felújításánal), ahol majdnem annyi minden történhet, mint a tervezés során. Erre az elektronikus napló különösen nehezen kezelhető választ ad, a maga rugalmatlanságával.
Ezzel párhuzamosan van értelme a tervezői felelősségről beszélni. Ma annak vagyunk tanúi, hogy a jogszabályok részletesen leírják a kötelezettségeinket és felelősségünket. Az ezeknek való megfeleléshez jól meghatározható időmennyiséget kell fordítani egy-egy épület tervezéséhez, ami jól meghatározhatóvá teszi a minimális tervezési díjakat.
Ma arra kényszerülünk, hogy minél kevessebbért vállajuk el az esetek többségében problémás tervezési feladatokat (rövid tervezési határidő, meglévő épület felújítása, eu-s forrás megcélzása, stb.) és ezzel párhuzamosan minél kevesebb időt töltsünk vele, hogy gazdaságos legyen a munka. Az időráfordítással fordítottan arányos a hibázás esélye, így arra is jelentős erőfeszítéseket kell fordítanunk, hogy levédjük magunkat az ebben a konstrukcióban törvényszerűen becsúszó hibák következményei ellen. Építészként jogászkodni vagyunk kéánytelenek.
A fenti gondolatokat rendszeresen papírra veti egy-egy építész kollégánk, meg is jelennek ezen írások itt-ott, talán valami visszhanguk is van, de komolyabb előrelépés semmi. Pedig kellene...
15:38
Rendíthetetlenül iXelgetik továbbra is a közbeszerzők egyetlen értékelési szempontként a legalacsonyabb tervszolgáltatási összeget (csak meg kell nézni a Közbeszerzési Értesítőt), az egyik legfrissebb a bpesti Clark Ádám tér áttervezésére vonatkozik). Ez náluk már egyfajta automatizmus; hiába tudják, hogy a Kbt. szerint másképp is lehet, hiába adott ki az ilyen gyakorlat ellen közleményt a MÉK, és most az ÉVOSZ.
16:57
@reliefplan: Mert, senki sem olvassa az EU-s új közbeszerzési irányelveit, amelyben a márnöki szolgálatások tekintetében kifejezetten tiltják a legalacsobb ár alkalmazást, mint a kiválasztás egyetlen kritériumát.
És sajnos a malmok lassan őrölnek, ezenek a magyar jogrendbe állításig még várni kell.
Ryhe
Bár mind a mérnöki kamara, mind az ÉVOSZ már megjelentett ezzel kapcsolatos koncepcionális irányelveket, de megint az a baj, hogy ezek tele vannak tárgyi tévdésekkel, így simán lesöpörhetőek az asztalról. A legszebb példa, hogy 2013. január 1-től a kivitelezésre kiadott pályáaztokhok KIVITELI TERVET kell csatolni és nem tendertevet! (Lásd a csatolt javaslati dokumentumban is mellébeszélnek.)
Mert a kivteli tervek tartalma meghatározott azzal, hogy immár évek óta mind a MÉK, mind az MMK adós azzal a tartalmi meghatározással, amire a rendelet a tobábbi pontsításért feljogosítja! Ezzel foglakozzanak a fiúk, ez csak rajtuk múlik!
És még egy amit mellé tennék. Éppen a napokban került a kezembe egy kivteli terv, ahol a "mennyiségkimutás" helyett kimásolták a költségvetési tételeket. Igaz én régi iskola tagja vagyok, nálunk ezt úgy hívták, hogy méretkimutatás! Ha ezt készítenék el a tervezők, akkor a vállalkozók nem hülyülnének meg a 30 napos (és már láttam több milliós értékű kiírást, enneél rövidebb beadási határidővel) határidő alatt, hogy a tervezők által jól-rosszul megadott adatokat kiszámolják. A kamarák azt is megtaníthatnák a tervezőiknek, hogy ezt hogyan kell elkészíteni.
14:54
@Hartmann György Sándor: Én meg szeretném ismételni az első javaslatomat!
A határozat indoklása, valami 52 oldal, elég részletes. Számos konkrét esetet elemzett benne, amiben az Európai Bíróság hasonló ügyekre vonatkozó kérdésben hozott, szintén hasonló ítéletet. Valami efféle döntés született a kérdésben Ausztria, vagy az Egyesült Királyság esetében is.
Ismerjük meg a német előírást, a HOAI-t! Tűzzék napirendre ezt a kamaráink akkor is, ha a hazai Versenyhivatal lemosott bennünket!
Egyet értek az alábbiakkal:
http://e-gepesz.hu/?action=show&id=15649
"Terjedelmi okokból nem tértem ki rá részletesen, de a HOAI természetesen nem csak a díjszabási táblázatokból áll. Nem túlzottan, de azért eléggé részletesen leírja az egyes szakmai területek feladatkörét, a díjosztályok meghatározási módját, a tervezői munka egyes fázisainak tartalmát is. Valamivel bővebb, mint a magyar szabályzat, de nem sokkal. Táblázatostól 120 oldalban össze tudták foglalni a tájépítéstől a közlekedési létesítményekig, a statikától az akusztikáig az összes érintett területre vonatkozó előírásokat.Tanulni mindig, mindenből, így a német előírásokból is érdemes, de nem hiszem azt, hogy annak az egy az egyben átvétele vezetne el minket a garantált magas tervezési díjakhoz. Lehet, hogy még egyszer el lehetne indulni a jog útján, és az is lehet, nekünk kellene kissé rátartibbnak lennünk, ha a munkánk értékéről van szó."
"
Józanul, ha elfeledkezünk a saját érintettségünkről, persze azt gondolnánk, hogy piacgazdaságban a műszaki terv is csak egy termék, egy áru a sok közül, amit annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik. Valahogy így gondolta a Gazdasági Versenyhivatal is, amikor 2007. végén az uniós versenyjog megsértése miatt ötmillió forintra büntette az építész kamarát, mert az etikai szabályzatában kvázi kötelezővé tette a díjszabás alkalmazását.
Szóval egyértelműnek látszana a dolog, ha nem lenne egy kivétel, ugyanis az unióban van egy kakukktojás, Németország. Ott létezik jogszabállyal megerősített tervezői díjszabás, a HOAI, a Honorarordnung für Architekten und Ingenieure. Ezt is támadták versenyjogi oldalról, meg is változtatták 2008-ban. Ugyan továbbra is bírálják, de ettől még ma is hatályos."
A németek nincsenek az EU-ban?
Nem kellene azt az 52 oldalt átbeszélni a kamarai jogászoknak? Nem kellene az a másik kamarai segítség?
Adott a lehetőség, hiszen
"2012-ben az MMK és a MÉK lefordítatta a 2009-es HOAI előírást, ..."
Az oktatása végre elindulhatna.
08:52
@alfoldi2011: A Versenyhivatal (immár) nem támadhatja a minőség alapú kiválasztás preferálásának beépítését a jogrendünkbe, az idén kiegészített 2004/18 EU direktíva alapján. Arra hívom fel a figyelmet, hogy ha ez megvalósul, megszűnne az aláígérés kényszere; ez már önmagában is hatalmas előrelépés, még akkor is, ha a HOAI rendszer honosításának szakmai, társadalmi elfogadtatása és belobbizása a törvényhozásba - ami persze jó lenne, ez közérdek is, ki van fejtve a javaslatcsomagban, mint rész az egészben - bizonytalan időre elhúzódik. "Csak" azt kell megértetni a törvényalkotókkal, hogy az összetett szempontrendszer szerinti, súlyozottan minőségorientált kiválasztás nemzetgazdasági szempontból miért jobb a jelenlegi káros gyakorlatnál. Amit a HOAI rendszer oktatása mellett a Kamarák már most magukra válallhatnak, az a szempontrendszer kidolgozása és ajánlása. Tehát több lépcsőben érdemes godolkodni, beleértve a beruházói szempontok figyelembe vételével (!) a tervpályázati rendszer kiszélesítését, bizonyos esetekben a referenciák versenyének a bevezetését is, stb.
20:48
@reliefplan: HI tudós barátom elmondta a HOAI-val összefüggű tudnivalókat. Az viszont senkinek sincs megtiltva, hogy elovassa, mert letölthető a dokumentum.
Ehhez csak két solgot tennék hozzá:
1. Nem határozza meg a díj nagyságát - ez ott is verseny - csak azt határozza meg, hogy mit kell érte megtenni.
2. Eddig még minden tervezőt, aki a HOAI szerint szerződött, úgy elkféltek, hogy csak na.
Ryhe
Arra visszont még senki sem reagált, hogy miért nem lehet a kamaráknak azt a jogszabályilag rájuk testált munkát elvégezni, amelyet éppen azért kellene megtenni (és akkor mi a fenének lenne szükség a HOAI-ra), hogy az elvégzendő munka - amit kiad egy tervező a kezéből - egyértelmű legyen.
Azt is elfelejtik az építészek, hogy a beruházás nem az ő vázlattervükkel kezdődik, hanem a tervezési programmal. Igaz, hogy ennek a fogalom meghatározásának -1-ik verzióját nagy gonoszul a szakmagyakorlási rendeletbe dugták el, az OTÉK csak hivatkozik rá, hogy bármit tervezni csak tervezési program alapján lehet. A tervezési program elkészítése az mindig építettői feladat, és hogy ez becsülettel elkészüljön nagyon sok minden mást is el kell hozzá készíteni. És ha ez meg van, akkor jöhet az építész - de ő sem egymagában, hanem a szaktervezők bevonásával -, aki a programnak megfelelő adakvált építészeti megoldást - nevezhetjük akár művészinek is - megadja.
09:33
@Hartmann György Sándor: Az emberek általában sajnos nem szívesen olvasnak el egy akkora anyagot, mint a német HOAI, mert elvesznek a részletekben. Ezért nem fogják tömegesen megnyitni és böngészni. Eddig sem tették!
Ennek különben is a magára hagyatottság lenne az üzenete! Azaz: egyedül azt tesz mindenki, mait akar, harcoljon mindnki egyedül. Még mindig csak egyedek vagyunk és nem egy szervezet tagjai? Még mindig nincsenek közös gondjaink?
A kamarák (a MÉK és a MMK) tegyék végre kamarai programmá a német anyag széle körben való megismertetését! Függetlenül attól, hogy elmeszeltek bennünket; függetlenül attól, hogy ma teljesen reménytelennek tűnik ebben a témában bármi is!
Beszéljük át! Nem betű szerint!
Először a nagy anyag főbb elveit kellene megismerni. "Csak" az elveket! Csak azok tudnak nekünk elvekről beszélni, akik maguk jól ismerik a teljes anyagot. Nem lehetnek sokan. Kérjük fel őket!
A fő elvek megismerése után lehetne a szakirányok speciálus elveit megismerni és csak a következő lépcsőben lenne érdekes a sok részlet.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Ami pedig a tervek tartalmát illeti, megoldható ez a feladat is.
Létezik a norma-sorozat, melyet Útügyi Műszaki Előírásoknek nevezünk. Ezekben pontosan le lett írva az utas szakterület összes tervfajtája, sőt még ezek részletes tartalma is.
16:07
@alfoldi2011: Hát éppen ez az!
Ha az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy miről beszélnek, akkor mi a fenének nyomják a sódert. Azt hiszik, hogy a HOAI fenékig tejfel?
Ha a Csongrád megyei kamarai tagoknak annyi idejük van, miért nem azzal fogéakoznak, hogy elkészítik a MÉK helyett a jogszbályban előírt házi feladatát?
Ryhe
18:39
@Hartmann György Sándor: Azt hiszem, hogy félre tetszett érteni!
Én nem arról írtam, hogy aki eddig megszólalt, az mind szamárságot mondott! Kérem, legyen szíves újra elolvasni, amit írtam.
A megyei építész kamara nevében pedig én nem nyilatkozhatok.
18:18
Kedves Javaslattevők!
Ez így egyszerre túl nagy falat!
Javaslom a részekre bontást.
Beszéljünk minden előtt a mérnöki díjszámításról!
Beszéljünk a német díjszámítási eljárásról, hazai átvételéről, mert ők ezt már megoldották!
Főleg, ha kapcsolódni akarunk Európához.
Úgy beszéljünk erről, hogy a két kamara együtt tárgyaljon, együtt véleményezzen, együtt lépjen fel, tehát mind a MÉK, mind a MMK, különben megint ledarálnak bennünket. Ez egyetlen elemében sem nem művészeti kérdés.
Csak valahogy meg kellene élnünk.
15:47
@alfoldi2011: Rendben, beszéljünk! A mérnöki díjszámítás "benne van". Érdemes belekattanni a beruházási eljárásrend javaslatcsomagba - amely szándékosan átfogó, hisz nem árt látni és láttatni egybe az egészet - mert a "minimáldíj" rendelet felmelegítése több ponton szerepel. A fedőnév alatt gyakorlatilag a német HOAI rendszer/eljárás tapaszatalataira épülő tervezési iránydíj rendelet napirendről levett tervezete értendő. Ismereteim szerint a kormány elé terjesztett rendelet preambuluma egyenesen hivatkozik a német példára.
Vagyis ez a jogos igény beépült a "rendszerbe", minden egyéb, kompaktul beilleszthető, újszerű és kevébé újszerű javaslat mellett. Lehet ízekre szedni!
A MÉK és az MMK érdekazonossága nyilvánvaló, tényleg együtt kell fellépniük, legfeljebb finoman eltérő hangsúlyokkal.
- az egyik javaslattevő -
16:20
@reliefplan: Az előkészítési folyamat maga a rendszer!
Ennek egy eleme a mérnöki díjszámítás. Kis elem, de fontos elem. Ettől függ a ugyanis a létünk, a megmaradásunk vagy elpusztulásunk A kis mérnöki vállalkozások a kimúlás határára jutottak, a folyamat pedig nem állt le!
A német rendszer mutatja, hogy ez a feladat megoldható. Ha Németországban igen, akkor Magyarországon is. Két EU-s országról van szó. Jogszabályaink pedig már agyon vannak harmonizálva.
Miért nem haladunk lépésről-lépésre? Amíg a díjszámításban eredményt el nem érünk, miért veszünk magunkra eddig itthon még szintén megoldatlant?
Ha a két kamarai jogászai bal kézzel lemoshatók, kérjünk segítséget a jogászok kamarájától!
07:39
@alfoldi2011: Sokan hivatkoznak a HOAI-ra, de az a benyomásom, hogy kevesen olvasták. A HOAI alapja elsősorban az, hogy meghatározza, hogy mit kell szolgáltatni - ehhez még hozzájárul egy német minőségi kultúra, amit nem kell rendeletbe foglalni -, aztán beszél a díjazásról.
Azt látom, nálunk fordítva gondolják sokan. Először a díjról beszélnek, de a tartalom eszükbe sem jut - amúgy ezen bukott meg a magyar díjszabás rendelet. Ahhoz, hogy legyen díjszabásunk először a szakmán belül tisztázni kell a szolgáltatási tartalmat, ebben meg kell egyezni, aztán ezt el kell fogadtatni a társadalommal, ezt követően lehet díjszabásról beszélni. Úgy látom, hogy az MMK elindította ezt a folyamatot, de a MÉK nem. Maga a folyamat hosszú és számos jogrendi következményt is vizsgálni kell (az új PTK szerintem erre szabad utat nyitott, bár sokkal több felelősséggel). Itt jegyezném meg, hogy a HOAI sem egy zárt rendszer, példaként idéznék belőle.
"(1) A díjakat a szerződő felek a megrendelés véglegesítésekor írásos megegyezésben rögzítik jelen Rendelet által megszabott minimum és maximum díjértékek között. (2) Ha a meghatározott, díjalapba beszámolható költségek, értékek vagy elszámolási egységek ezen Rendelet táblázati értékein kívül esnek, akkor a díjról szabadon meg lehet állapodni. (3) Kivételes esetekben a díj a jelen Rendeletben meghatározott minimális díjtétel alá eshet, ha a szerződő felek erről írásban megállapodnak.
2) Ha a meghatározott, díjalapba beszámolható költségek, értékek vagy elszámolási egységek ezen Rendelet táblázati értékein kívül esnek, akkor a díjról szabadon meg lehet állapodni.
(3) Kivételes esetekben a díj a jelen Rendeletben meghatározott minimális díjtétel alá eshet, ha a szerződő felek erről írásban megállapodnak."
15:17
@Huszti István: Lehet, hogy vannak köztünk ilyenek vagy olyanok is. A németek kitalálták.
Én azért írtam magáról az előkészítési folymatról az előbb, mert annak része természetesen az, hogy mennyiért, mit kell adni. Minden normális szerződés alapja a mennyiért és a mit. Nincs ebben semmi különös! Nem ez a német rendszer lényege, hanem az, hogy egységbe foglalva kidolgozták, ja és elfogadták. Nincsenek egyrészt-másrészt, vagy igen, de... típusú beszólások.
Igen, ismét írom, együtt kellene lépnünk!
Igen, meg kellene ismertetni a két kamara tagságával, hogy mindenki tudja, miről van szó. Lassú? Lehet, de a mai semminél, jókiszolgáltatottságnál jobb.
14:02
@alfoldi2011: Igen! Az előkészítés folymata egy rendszer és sokkat többet takar annél, mint amit a kollegák elővezetnek. (Legaláb is jobb helyken. És éppen az ide szükséges szaktudás értéktelnedett el azáltal, hogy boldog, boldogtalan lehet beruházáslebonyolító, mert ezt kiirtották a rendszerből.)
Ryhe
De mint vártok el azoktól, akik szabályoznak bennünket (és szóba sem állnak velünk, lásd e lapon egy cikket), és a kamaráktól, amikor egy kormányrendelettel létrehozott testületről szóló honlapon még mindig a rendőrminiszter néz le ránk! (Lásd OÉTT az e-epites honlapján.)
Április óta nem volt senki, aki vagy visszavonatja a kormányrendeletet (holott, János már tavaj is azt nyilatkozta, hogy "Én határozom meg, hogy mikor és mi menjen a kormányülés elé"), vagy esetleg tudja a dolgát és megszervezi az új felállást (egy kicsit elferedítve a mondást, az úr hiába ad hivatalt, észt - no meg hozzárétést, tudást, stb. - azt nem ad hozzá).