/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Emberek/Interjú

Területrendezés, régióalakítás

2001.03.07. 08:41

Körmendy Imre az FVM terület- és településrendezési főosztály településrendezési osztály vezetője válaszolt kérdéseinkre.

Körmendy Imre az FVM terület- és településrendezési főosztály településrendezési osztály vezetője válaszolt kérdéseinkre.

- Mi tette szükségessé a területrendezés intézményesülését, a törvények gyakori változását, hiszen most is módosítás előtt áll az otrt, az agglomerációs törvény? Miben vannak hiányosságok?

-A térségi tervezés több évtizedes múltra tekint vissza, az 1964. évi 3. törvény is beszél a regionális tervekről. Már a vasútépítések korában, Baross Gábornak és másoknak is gyakran okozott fejtörést a tulajdon szentsége - nagyon sokáig a magyar jog nem ismerte a kisajátítás jogintézményét: nem jöttek létre optimális vonalvezetések, nagyon nehezen volt megvalósítható akár egy folyószabályozás, akár egy közlekedési nyomnak a kijelölése. Helyenként a vasútvonal girbe-gurbán vezetett. Ez ma már a korszerűségi, sebességi szempontoknak nem felel meg. Egy demokratikus társadalomban természetes az egyeztetés kiterjesztése, de ugyanakkor kellenek bizonyos összehangolások. Így alakult ki annak az igénye, hogy a területi összefüggések országos léptékbe rendeződjenek és rögzüljenek . Erről született a rendszerváltás után egy önálló törvény a területfejlesztésről és -rendezésről ´96-ban, és ennek alapján készül és készült el az országos területrendezési terv, kiemelt térségi rendezési terv, például a balatoni üdülőkörzetet, a budapesti agglomerációt, nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket illetően.

Jelenleg még nincs kidolgozott kötelező jelkulcs és forgalmi előírásrendszer, ez folyamatosan készül, de a tervek tartalmi követelményeit már rögzíti jogszabály. Nem olyan magától értetődő a használt fogalomrendszer, Budapestet kivéve nem volt egységes gyakorlata a jelkulcsnak, és ezért a tervek nagyon nehezen voltak összevethetők. Ezért aztán 97-ben, 98-ban megújult a rendszerváltozás után az egész szakma szabályozása, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és az OTÉK - Országos Településrendezési Építési Követelmények a településrendezés vonatkozásában már egységes jelkulcsot és fogalomrendszert határozott meg, a területrendezés is meg fogja ezt lépni.

- Milyen fontosabb feladatokkal foglalkoznak most itt az osztályon?

- A terület- és településrendezés sokáig állami monopólium volt. 1989-ig az állami és a tanácsi tervező intézetek egyeduralmáig nem volt értelme a jogosultságok nyilvántartásának. Máig sem jött létre ilyen adatbázis, ami pedig az ellenőrizhetőség szempontjából nélkülözhetetlen, s a megbízónak éppen ezért fontos lenne.

Ezen kívül nincs Magyarországon szakirányú várostervező képzés. A településrendező és az építész feladatai nem esnek egybe, bár vannak átfedések. Talán a Gödöllői Szent István Egyetemen indul a közeljövőben okleveles településrendező szak.

Feladatunk a különbözõ jogszabályokkal való összhang megteremtése is. Az utóbbi években erősödtek a tabuk a vizes élőhelyeket, erdőket illetően is, például a ´96-os erdővédelemről szóló törvény kimondja az erdő korlátozott használhatóságát, azaz egy tevékenységet erdőbe telepíteni csak akkor lehet, ha a térségben bizonyíthatóan nincs más alkalmas terület. A területrendezés számára ez feloldandó kérdés.

- Mi jellemzi a magyar régiófejlődést? Mennyire szabályozható a régiók kialakulása? Melyek a beavatkozásnál figyelembe vett fontosabb szempontok?

- Az Európa Unió a régiók Európájáról beszél, ebben több szempont is vezérli: elsőként a jellemzően nemzetállam-jellegű országokra egyfajta bezárkózás volt jellemző, és ugyanakkor egyes területek felismerték, hogy ők más államban levő területtel nagyon összetartoznak. Nemcsak Elzász-Lotharingiáról van szó, mely Franciaország és Németország között ingázott, hol ide, - hol oda tartozva, hanem olyan problémákról, mint egy folyó menti vízgazdálkodás kérdése - ami nem ismer országhatárokat, s e problémák helyenként konfliktusokhoz vezetnek. De a határok sokszor mesterségesen alakultak ki, és történelmi kapcsolatokat vágtak el, tehát akár mondjuk Sopron, amely a burgenlandi térséget szervezte, munkahelyközpontja volt, s e kapcsolatok elvágása Trianon után problémát, hiányt vetett fel ebben a térségben. De ugyanígy a Komárom és Komárno, az Esztergom és Párkány közötti együttműködést is említhetjük. Amikor az EU gondolata fölmerült, a további háborúk elkerülése volt az egyik vezérlő fonal, a másik annak a felismerése, hogy sokminden összeköt bennünket kulturálisan is. A régiók, amelyek akár egy országon belül lehetnek, akár több országra kiterjedhetnek, segítik azt is, hogy családok, gazdasági egységek egymásra találjanak, például itt van Svájc, északi területe fokozatosan fejlődő régiót alkot Németországgal egyértelműen, talán Franciaországgal is anélkül, hogy ezt intézményesítették volna. Vannak olyan EU-országok, amelyek föderalista berendezkedésűek, például Németország, Ausztria - szövetségi államokból áll. Már a magyarországi megyerendszer a megyék mozgásterével, nagyságával nem hasonlít ehhez. Több évezredes tapasztalata az emberiségnek, hogy ahhoz, hogy bizonyos szerződések tartósak legyenek, vagy jó irányba mozduljanak el, kellenek fix helyek, szervezetek, ugyanakkor ennek mindig megvan a maga korlátja. Nem lehatárolt együttműködés a Dél-Svájc és Olaszország, a Dél-Tirol-és Ausztria közötti, és a magyar kistájak is: Örség, Göcsej, , Zselicség, Kiskunság, Nagykunság, Jászság némileg átfedésben vannak, s földrajzosok, történészek, szakemberek vitatkoznak arról, hogy egyes községek hova is tartoznak.Magyarországon már a létező szocializmusban felmerült a régiók gondolata.Ez elsősorban azzal fügött össze, hogy Budapest túl nagy lett ehhez a kis országhoz képest, másrészt mindmáig érezhető egy túlzott centralizálás. Ellenpólusok létrehozása tűnt a legésszerűbbnek, ehhez pedig bizonyos nagyvárosokat kellett megcélozni, azokat tudatosan fejleszteni. Ezt többletfeladatok által lehetett megvalósítani, így jelöltek ki öt nagyvárost: Miskolcot, Debrecent, Szegedet, Pécset és Győrt, melyeket alkalmasnak találtak már 1971-ben az országos településhálózat- fejlesztési koncepció megalkotásakor arra, hogy ellenpontjait képezhessék Budapestnek. Így jöttek létre a gazdasági-társadalmi régiók, amik a közigazgatás területén igazán nem valósultak meg. Nem lett régiótanács, nem alakultak regionális intézmények, nem jutottak pénzelosztó, jogalkotó szerephez, ezért ezek az összetartozó területek csak valamiféle statisztikai régiók maradtak. Az önkormányzati rendszer létrejöttével a megyét tudatosan gyengítették, valami intézményfenntartó és némi szabályozó szerepe maradt, van egy választott testülete. Az Antall-kormány idején életre hívott köztársasági megbízotti hivatalok a tervek szerint fokozatosan a megyék helyére léptek volna,de ez egyrészt az ellenérdekelt megyeszékhelyek miatt nem valósult meg. Az utak kiépítetlensége, a gépkocsival való ellátottság, az utazási szokások, az állampolgárokhoz való közelebb kerülés azzal járt, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok megyei kirendeltséget hoztak létre, tehát kiderült, hogy egy majd´ 1000 éves intézményt fölrúgni egyik napról a másikra nem olyan egyszerű.

Az EU-hoz közelítve ismételten fölmerült a régiók kialakításának az igénye. Az Unióban ahhoz, hogy a különböző közösségi pénzeket, melyek bizonyos területkiegyenlítési célokat szolgálnak, el lehessen osztani, olyan területi kategóriákat kell létrehozni, melyekre összehasonlító elemzéseket, idősorokat lehet kimutatni. Minden ország megtapasztalta azt, hogy ha bizonyos területek fejlődnek, más területek pedig stagnálnak, onnan a népesség elkezd menekülni. A városba költözve kiszolgáltatottá, s igénylővé válik, tehát ez az országoknak és az Európa Uniónak nem lehet célja. Az ilyen folyamatokat teljességgel nem lehet megállítani, de fékezni igen.

- Milyen eszközök vannak e folyamat lassítására? Milyen szempontok alapján támogatnak bizonyos településeket, település csoportokat?

- Elkészült az országos területfejlesztési koncepció. Ebben meghatároztak prioritásokat, melyek közül az egyik kardinális, hogy a leszakadó térségeket támogatni kell. Komplex szempontrendszer alapján meghatározza, hogy mely térségek, települések halmozottan hátrányos helyzetűek, vagy támogatásra méltóak - ezt időről időre felülvizsgálják és ez nyit meg bizonyos pályázati lehetőségeket, központi pénzeket a települések vagy ottani vállalkozók előtt. Az EU-ban, de most már egyre inkább Magyarországon is, európai forrásokhoz akkor lehet hozzájutni, ha távlati rendezési tervei vannak a közösségnek, tehát tudja igazolni, hogy amire most pályázik, az beleillik egy tervszerű, hosszútávú fejlesztési elképzelésbe. Úgyanígy évek óta lehet pályázni egyes településeknek, illetve kistérségeknek közös fejlesztési koncepciók előkészítésére, elkészítésére, munkahelyet teremtő, infrastrukturális beruházásokra. Már az EU-nak vannak előcsatlakozási pénzei: Phare, Phare-CBC, ISPA. Mindig kettő szempont van: hasznosság- hatékonyság és szociális, területkiegyenlítő szempontok, mert egy beruházás, egy elmaradott térségben általában kevésbé hasznosul, mint egy fejlett térségben. Az EU nagy hangsúlyt fektet a hatékonyságra, s arra, hogy elsődlegesen a legkomolyabb problémákat oldjuk meg. Területi kiegyenlítődést, illetve bizonyos elmaradott területek esélynövelését szolgálja például a kormánynak az elfogadott 10 éves gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési terve is. Ennek csak egy eleme a budapesti körgyűrű, lényegesen nagyobb elemei mondjuk az M3-nak a keleti, az M5-nek a déli továbbépítése. Elő kell segíteni, hogy a leszakadó pécsi, dunántúli régió elérhetővé váljon. A befektetők számára egy területnek, beruházásnak repülőgéppel, autópályával rövid időn belül való elérése elengedhetetlen feltétel, akár a közművesítés.

- Milyen fejlesztési feladatok állnak még az ország előtt a csatlakozás küszöbén?

- A megyei területfejlesztési tanács a hiányzó középszintet kívánta ´96-ban megteremteni, mert egy országban nehéz a közpénzeket elosztani, 3200 településsel kapcsolatot tartani. A megvalósulást, a pénz felhasználását ellenőrizni szinte lehetetlen, tehát közbenső fórum szükséges. A régiók körül viták dúlnak. A területfejlesztési koncepcióban kijelöltek hetet: a központit, az észak-magyarországit, az észak- és a dél-alföldit, az észak-, nyugat- és dél-dunántúlit. Hogy ezek pontosan milyen régiók lesznek, milyen feladatokat kapnak meg, ez kérdéses. Az EU elvárásai nem olyan merevek e tekintetben. Az ország nem elég nagy, nem elég népes ahhoz, hogy két közbenső szintet elbírjon. Dönteni kell: vagy megye vagy régió. Nagyon izgalmas kérdés az állandóság vagy időszakosság, feladatorientáltság vagy más területi szerveződés. Gondoljunk csak a kistérségekre, melyek néhány települést fognak össze. Körülbelül 150 van ilyen az országban. Ezek az alapfokú intézményellátás és a napi munkábajárás alapján összetartoznak, de vízgazdálkodás s egyéb szempontokból lehet, hogy nem. Tehát bőven van tennivaló.

Csordás Izabella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk