Pályázatok/Nemzetközi

Tervezd meg Liberlandot: pályázat egy majdnem szomszédos kvázi mikroállamra

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Tervezd meg Liberlandot: pályázat egy majdnem szomszédos kvázi mikroállamra
Pályázatok/Nemzetközi

Tervezd meg Liberlandot: pályázat egy majdnem szomszédos kvázi mikroállamra

2020.06.08. 12:20

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Liberland, Horvátország, Szerbia

Építészek, alkotók:
Patrick Schumacher

Beadási határidő:
2020.10.16. 23:00

Az interneten 2015-ben futott nagyon Liberland története: a vitatott státuszú, elvileg sehova sem tartozó dunai szigeten Horvátország és Szerbia között egy cseh aktivista kiáltott ki senki által sem elismert, libertariánus miniállamot. A lakatlan, infrastruktúra nélküli szigetecskére 2016-ban már rendeztek egy tervpályázatot, és most újabbat írtak ki, a zsűriben pedig főszerepet kap napjaink egyik leginkább autoriter, kapitalizmus-hívő építésze, Patrick Schumacher. 

A Liberland alapításának helyszíneként szolgáló Duna-sziget körülbelül hét négyzetkilométeres, Gibraltár-méretű terület, a bácskai Apatintól körülbelül tíz kilométerre, amely jelenleg Horvátország igazgatása alatt áll. A horvát álláspont szerint Szerbia része, a szerbek viszont nem követelik magukénak – ezt a sajátos jogi helyzetet használta ki a cseh aktivista-politikus, Vít Jedlička 2015-ben az önálló mikroállam kikiáltásához. 

Önmagában a miniállam nem feltétlenül nagy újdonság, hiszen több tucat hasonló kezdeményezést tartanak számon világszerte. Jedlička azonban kortárs problémákra reagál azáltal, hogy hangsúlyosan libertariánus és anarchokapitalista alapokra helyezné az állam működését – azaz „az egyéni és kollektív szabadság, prosperitás és béke" irányába mozdulna, visszautasítva az állami kontrollt. (A hivatalos honlap merész állításait – „Liberland valódi" – némiképp cáfolja, hogy kizárólag az ugyancsak senki által el nem ismert Szomálifölddel sikerült felvennie a diplomáciai kapcsolatokat.)

Liberland ennyiben tehát egy utópisztikus mikroállam, és ennek az elképzelésnek keresnek konkrét építészeti kereteket a most meghirdetett, nemzetközi tervpályázattal. A kiírás olyan nagy lakósűrűségű, intenzív beépítésre vár javaslatokat, amelyek egy „teljesen működőképes, építészetileg kifinomult és intelligens módon adaptív várost" vizionálnak, maximum 120 ezer főnyi lakossal. A pályázóknak javaslatot kell adniuk Napredakra is, amely a Liberland területétől 10 kilométerre fekvő Apatinban épülne fel a mikroállam kapujaként. Az állam alapelvei természetesen az építészetben is érvényesek: nincsenek szabályozási keretek, viszont elvárás a természeteshez hasonló épített környezet, illetve kezelni kell a Duna időszakos árvizeit is.

 

A zsűri tagjai közül a legismertebb Patrick Schumacher építész, a Zaha Hadid Architects vezetője. Schumacher közismerten a szabadpiac nagy híve, több alkalommal is szót emelt az állami támogatás (magyarán a szociális bérlakások) ellen például a lakásépítésben; nézeteit többen az anarcho-kapitalizmussal hozzák összefüggésbe. A zsűri további tagjai között szerepel a mikroállamot kikiáltó Vít Jedlička, valamint Jillian Godsil, Jan Petrš, Bruno Juricic, Vedran Mimica, Shady Albert, Raya Ani, Vera Kichanova és Garet Crossman.

A pályázaton augusztus 16-ig várják a kérdéseket, a beadási határidő pedig október 16. Az eredményt novemberben teszik közzé. Az első helyezésért tízezer, a másodikért 9 000, a harmadikért 8 000, a negyedikért 5 000, az ötödik helyért pedig 4 000 merit díjazás jár. A merit Liberland fizetőeszköze, az amerikai dollárral egyenértékű – a pályázaton azonban nem fizetik ki a díjakat, hanem azokat a díjazottak liberlandi állampolgárságra válthatják át.

Nyitókép: az Andrés Bertoni, León Carpman, Agustina González Cid, Matías Imbern, Agustin Ramonda, Rodrigo Salgado (Lab.Id) által készített pályamű részlete Liberland 2016-os ötletpályázatáról

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk