Közélet, hírek

Testközelből Hugyecz László építész életéről, aki Sanghajban is tevékenykedett

1/6

részlet az albumból

Hirdetés
?>
részlet az albumból
?>
részlet az albumból
?>
1914-ben szerzett építész oklevelet a Királyi József Műegyetemen
?>
?>
Hugyecz László
?>
1/6

részlet az albumból

Testközelből Hugyecz László építész életéről, aki Sanghajban is tevékenykedett
Közélet, hírek

Testközelből Hugyecz László építész életéről, aki Sanghajban is tevékenykedett

2008.07.18. 09:54

Az utóbbi időkben az építészeti és a szélesebb közvélemény figyelme fokozottan fordul az Európán és Amerikán kívüli modern építészet fele. Így került az érdeklődés előterébe az 1920–1930-as években Sanghajban tevékenykedő Hugyecz László felvidéki magyar építész munkássága is. Az alábbiakban – mint dédunokahúga – az ő rendkívüli életútját, személyiségét szeretném családi emlékezések és dokumentumok alapján bemutatni.Csejdy Virág összeállítása


Hugyecz László
5/6
Hugyecz László


Az utóbbi időkben az építészeti és a szélesebb közvélemény figyelme fokozottan fordul az Európán és Amerikán kívüli modern építészet fele. Így került az érdeklődés előterébe az 1920-as, 30-as években Sanghajban tevékenykedő Hugyecz László (L.E. Hudec) felvidéki magyar építész munkássága is. Az alábbiakban – mint dédunokahúga – az ő rendkívüli életútját, személyiségét szeretném családi emlékezések és dokumentumok alapján bemutatni.

Hugyecz László Ede, dédanyám legidősebb testvére a családi anekdoták egyik legérdekesebb szereplője volt. A szokásos karácsonyi és húsvéti összejövetelek egyikén kézről kézre járt egy építészeti album Sanghajról, ahol Laci bácsi angolosított neve: L. E. Hudec szerepelt több igazán impozáns art-deco és modernista épület fotója alatt. Ekkor tudatosult bennem, hogy Laci bácsinak nemcsak sokat emlegetett kalandos élete, de nagyon sikeres és sokszínű építészeti pályafutása is volt.

A család váratlan jóhírként üdvözölte, hogy 2008-ra a magyar konzulátus „Hudec Év“-et szervez Sanghajban. Ez adott végső lökést ahhoz, hogy néhány családtag, akiknek érdeklődési körébe ez a téma belevágott, elkezdjen alaposabban kutatni a családban fellelhető, Laci bácsira vonatkozó dokumentumok után. Nagynéném, Dr. Jánossy Eszter lakásában halmozódott fel a gazdag hagyaték, amit dédanyám, Hugyecz Jolán mindenhova magával vitt, ahol megfordultak Trianon után, mivel a Felvidékről Budapestre telepítették családjával együtt. A rég fel nem nyitott ládák mélyéről most előkerült a Hugyecz család egész levelezése az 19. század végétől az 1980-as évekig. Hugyecz László budapesti egyetemi éveitől egészen 1958-ban bekövetkezett haláláig állandóan írt haza szüleinek, majd testvéreinek, bármerre járt a világban.

A sanghaji évekből származó levelezés gazdag képanyagot, valamint két fotóalbumot is tartalmaz „design by L. E. Hudec“ címmel, amelyekben a sanghaji épületek fotói, alaprajzai, prospektusai, korabeli újságcikkek vannak összegyűjtve.


részlet az albumból
1/6
részlet az albumból

részlet az albumból
2/6
részlet az albumból



A dokumentumok különösen érdekes darabja az 1942-ben írt Vitézi Kérelem és a hozzá csatolt tíz oldalas önéletrajz, amelyben Hugyecz László részletesen beszámol első világháborús élményeiről, hadmérnöki tevékenységéről és az orosz hadigfogságból történt kalandos szökéséről. Felsorolja addig elért társadalmi és szakmai eredményeit és részletesen ismerteti a nehézségeket, amelyeket a cseh állam támasztott magyar állampolgárságának visszaszerzése elé.

Az életrajz kiegészítését ill. folytatását jelenti a gazdag levélanyag. Az elveszettnek hitt fiú, aki 1914-ben szerzett építész oklevelet a Királyi József Műegyetemen, az orosz hadifogságból megszökve 1918-ban érkezik Sanghajba. Itt próbál megélhetést találni és beilleszkedni, és nagy lelkesedéssel, minden részletre kiterjedő leveleket ír szüleinek, beszámolva az ottani társadalmi viszonyokról, saját agglegény életének nehézségeiről, sokszor fotókkal és kommentárokkal illusztrálva meséli el édesapjának kezdeti mérnöki sikereit, az ottani szakmai kihívásokat.

Szakmai és emberi téren egyaránt példaképe édesapja Hugyecz György, aki sikeres építési vállalkozó és nagytekintélyű közéleti ember volt a monarchiabeli Besztercebányán. Váratlan halála 1921 decemberében nagyon megrázza. Ettől kezdve a családi levelezés már nem annyira szakmai témákról, mint inkább a hagyaték, a kisebb testvérek gyámsága valamint a csehek által édesapja ellen indított per ügyeivel foglakozik. Amint anyagi helyzete megszilárdul, kisebb összegeket küld haza szüleinek, testvéreinek. Sikerének és jólétének arányában nőnek a családtagoknak juttatott támogatások is. Szinte családfőként segíti és irányítja életüket több ezer kilométer távolságból. De saját élettapasztalatait és világszemléletét is szívesen megosztja velük. Ezekből kiderül, hogy Hugyecz László sikerének oka céltudatossága, hatalmas munkabírása, biztos ítélőképessége és az újdonságok befogadására alkalmas gondolkodása volt.

Szellemes, néhol vitriolos leveleket ír a kínai gazdasági és társadalmi viszonyokról, a nemzetközi közösségről és a több ezer kilométer távolság ellenére is világosan látja a Trianon utáni Magyarország és szomszédai viszonyát, a mindkét oldalon hangos sovinizmus okozta veszélyt. Hamar felismeri a huszas években rohamos fejlődésnek induló Sanghaj lehetőségeit és tisztán látva saját képességeit, jó üzleti érzékkel hozza meg döntéseit és fokozatosan a város egyik legfoglalkoztatottabb építésze lesz önálló irodával. Házassága Gisela Meyerrel, egy tekintélyes német család középső lányával, sokban hozzájárult, hogy a sanghaji társadalmi elit köreibe bekerüljön és új megrendelőkkel bővüljön az iroda. A kezdeti évek munkái, melyek még maximálisan kiszolgálták a megrendelők igényeit (klasszicizáló paloták, Tudor-stílusú lakóházak), a belső terek kialakításában és anyaghasználatában próbáltak újat nyújtani. Az 1920-ban készült, ISS Bank kőintarziás padlójáról és a kasszaablakok vasrácsairól maga is úgy számol be, mint végre valami esztétikai újításról, amit a megrendelő is elfogadott.


1914-ben szerzett építész oklevelet a Királyi József Műegyetemen
3/6
1914-ben szerzett építész oklevelet a Királyi József Műegyetemen



Saját irodájának beindítása (1924) után készülnek leghíresebb épületei: Park Hotel, Grand Theather, Wu Tongwen villája. Európába, Amerikába utazik, hogy frissen tartsa ismereteit az építészet irányzatainak fejlődéséről, nemzetközi és magyar szakfolyóiratokat járat. Míg a harmincas évek elején hatvan alkalmazott is dolgozott nála, Sanghaj 1937-es japán megszállása után, vélhetőleg a politikai helyzet miatt, a megrendelések száma jelentősen lecsökken. Irodája 4-5 alkalmazottal tovább működik, de inkább kész lakások értékesítésével, üzemeltetetésével foglalkozik, nagy megbízásokat nem kap már.

A II. Világháború kitörése új feladatot hoz számára, 1942-től mint tiszteletbeli magyar konzul vállal közéleti szerepet. A háború vége után írt első levele, melyet angol nyelven küld a családnak, beszámol a sanghaji 1945-ös eseményekről, és arról, hogy felhasználva konzuli pozicíóját hogyan mentett meg több zsidó származású magyar családot a deportálástól. A háború utáni levelekben nagy aggodalommal érdeklődik az otthoniak sorsa felől és arról, hogyan boldogulnak az általa vásárolt sziráki birtokra rótt terhekkel.

A magyarországi események egyre világosabbá teszik számára, hogy összeomlóban van régi álma: visszavonulni Szirákra és újra együtt lenni testvéreivel. A birtokot államosítják és kezelőjét, Jolán dédanyámat kuláklistára teszik. Sanghaji helyzete is tarthatatlanná válik a kínai kommunisták hatalomra kerülésével, ezért a család 1947-ben ingóságait maga után hagyva hajóra száll és elmenekül a városból. Európába érkezve Luganóban telepednek le. Még 1947-ben megtekintheti a Vatikánban Szent Péter sírjának feltárását, és amikor két fia önállósulása után lányával és feleségével 1948-ban Kaliforniában, Berkley városában telepszik le, az egyetemen előadásokat tart az ásatások eredményéről. A témáról írt publikációját a családhoz is eljuttatja.

Amerikában felhagy a tervezéssel, ingatlanbefektetésekből tartja el családját, valamint kedvtelésből régészeti témákkal foglakozik. Továbbra is rendszeresen támogatja az otthoniakat, Angliában ápolt nővérének is havi járandóságot küld. Az 1956-os forradalom nagy izgalommal tölti el, reménykedik, hogy tesvéreit is újra láthatja majd. Disszidens unokaöccsét, Jánossy Ferenc festőművészt és feleségét folyamatosan segíti, intenzíven leveleznek, és európai utazásai folyamán töbször is találkozik velük.

Váratlan halála 1958-ban mindenkit megrendít. Dédszüleim, Dr. Jánossy István és Hugyecz Jolán személyében nemcsak a mindig segítőkész tesvért, hanem egy igazi jóbarátot is elveszítenek.

Hugyecz László építészete fontos jelképévé vált a napjainkban új lendülettel fejlődő Sanghaj nagyvárosi arculatának. Ezt mutatja, hogy már készült egy kanadai MA, egy olasz PhD, valamint egy kínai szakdolgozat is Hudec témából. 2008-ban pedig a budapesti MOME doktori iskolájának ez az egyik meghírdetett témája.


4/6



Az újonnan előkerült hagyaték terjedelme és tartalmi gazdagsága megkívánja, hogy minél jobb minőségben és színvonalasan kerüljön a nagyközönség elé. Ezért a Hugyecz leszármazottak egy csoportja létrehozta az un. Hudec Heritage Projectet. Tagjai: Csejdy Júlia és Hadik András művészettörténészek, Pigniczky Réka dokumentumfilm rendező és újságíró, Szalontai Ábel fotográfus, Csejdy Virág webdesigner és projektvezető, Gerő Barnabás pénzügyi tanácsadó, valamint Dr Jánossy Eszter a hagyaték tulajdonosa és a felhasználási jogok birtokosa.

A sanghaji 2008 Year of Hudec kiállítási anyagába is kerültek fotók a budapesti hagyatékból olyan épületekről, melyek létezéséről eddig nem is tudtak. Az eddig feldolgozott hagyaték fontosabb dokumentumai a www.hudecproject.com (Besztercebányától Sanghajig: Hugyecz László építész hagyatéka) magyar-angol nyelvű website-on kerültek nyílvánosságra. A webes publikációra, melynek célja egy online tudásbázis kifejlesztése, pályázati támogatást adott az NKA. A projekt keretében tervbe vettük egy Hugyecz Lászlóról szóló könyv és dokumentumfilm elkészítését is. Ezek megvalósításához a család pályázati forrásokra és támogatók segítségére számít.

képek és szöveg: Csejdy Virág
Besztercebányától Sanghajig: Hugyecz László építész hagyatéka: http://www.hudecproject.com

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk