Épülettervek

Trianoni emlékhely terve Budaörsre

1/6

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Makett

Tárkány-Kovácsné Albicz Ágnes, fotó: Járdányi Bence

?>
Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat
?>
Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat
?>
Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat
?>
Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat
?>
Makett
?>
Tárkány-Kovácsné Albicz Ágnes, fotó: Járdányi Bence
1/6

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Makett

Tárkány-Kovácsné Albicz Ágnes, fotó: Járdányi Bence

Trianoni emlékhely terve Budaörsre
Épülettervek

Trianoni emlékhely terve Budaörsre

2013.05.23. 12:04

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Albicz Ágnes

Vélemények:
4

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat, I. helyezett

Tervezés éve:
2012

Stáblista

statika: Schmidt Péter Csaba

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Albicz Ágnes Budaörsre készített Tiranoni emlékhelyének tervét. A szakmai zsűri e tervet javasolta megvalósításra, azonban a pályázatot az önkormányzat azóta újra kiírta. 

Műleírás

A terv alapját az egyetemes magyarság összetartozni akarása és a közös célok rajzolják föl. A 19. században megálmodott modern Magyarország rohamos fejlődését törte meg a világháborút lezáró békediktátum, amely így nem csak a Magyar Államot, de a magyar álmot is darabokra törte. Ha a magyarság mérhetetlen fájdalmát számokban próbáljuk meg kifejezni kívülállók számára, akkor az elcsatolt területek lélekszámáról, négyzetkilométereiről esik szó. Ezek a szomorú számok adják az emlékmű arányait és az elszakítottságban is szétszakíthatatlan magyarság a formáját az emlékműnek.

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat
1/6
Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

A forma először síkban jelenik meg. A kiindulási terület a Magyar Állam teste, a teljesség tökéletes négyzete, amelyről a területi arányoknak megfelelően négy tag leválasztatott. Az égtájak szerint felállítandó emlékmű nyugat felé elszakított területe az Ausztriához csatolt országrészt jelöli. Az északi terület az azóta széthullott Csehszlovákiához került Felvidéket szimbolizálja. A keleti terület – amely méretében a középen meghagyott csonka Magyarországot is meghaladja – a Román Királyság fennhatósága alá került Erdély, Partium és a Bánság keleti vidékét jelképezi. A déli terület a közelmúlt véres háborúiban ugyancsak széthullott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság uralma alá került országrészeket testesíti meg.

Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat
3/6
Budaörsi Trianoni emlékhely pályázat

Az elszakított területek lélekszámával arányosan a formák kiemelkednek a síkból a térbe tömböket alkotva. A Szent Korona tan szellemében a Szent Korona Államának minden tagját figyelembe véve, vagyis a Natio Hungarica szétszakított részeinek a békediktátum aláírásának idejében fennállt aránya adja a testek magasságát.

Az elszakított országrészeket jelképező, egymástól eltávolított tömbök világosszürke finombetonból készülnek. Az egykori, függőleges csatlakozási felületeiket egyenes vonalak hálózzák be, amelyek a talaj síkján megtörve, a talajon végig futva összekapcsolják a szétszakított tömböket. Ettől az összekapcsoló hálózattól válnak az elszakított részek szétszakíthatatlanná, ez az emlékmű pozitív üzenete.

Makett
5/6
Makett

A tömbök előregyártott, anyagában színezett, nagyszilárdságú finombetonból készülnek, melyeket egybeöntve, 7 cm-es falvastagsággal gyártanak. A tömbök talpába a gyártás során rögzítő kampókat betonoznak, majd az alapozásban kialakított fészkekbe ültetik, végül utólagos kibetonozással rögzítik.
Az emlékmű körül nagyelemes térkővel burkolt felület kerül kialakításra, amely összeköti a tér két oldalán lévő gyalogos forgalmat, ezáltal egyfajta centrum jön létre, amely célirányúsítja a forgalmat. Az emlékhely használhatóvá teszi a teret, s így maga is életre kel, bekapcsolódik Budaörs vérkeringésébe.

Albicz Ágnes


MANK - Magyar Alkotóművészek Közhasznú Nonprofit Kft.

S Z A K V É L E M É N Y

Pályamű leírása és értékelése

A kompozíció központi, négyzet alapterületű - a mai Magyarországot jelképező - elemét az elcsatolt területeket szimbolizáló négy darab, téglatest formájú tömb fogja körbe a területek égtáji helyzetének megfelelően. Az elszakított országrészeket jelképező, egymástól eltávolított tömbök újra egymáshoz rendelve egy szabályos, négyzetalapú tömböt formáznának az egykori egység tökéletességét megidézve. A mai Magyarországot jelképező négyzetes elem befoglaló mérete: 170 x 80 x 80 cm. A téglalap alapú hasábok befoglaló méretei az elszakított területek arányaihoz igazodnak: Ausztria: 30 x 80 x 20 cm, Csehszlovákia: 60 x 100 x 50 cm, Román Királyság: 100 x 65 x 175 cm, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: 80 x 100 x 50 cm. Magasságuk az elszakított részek lélekszámának arányait tükrözik. A szimbolikus értelemben, egykor összekapcsolódó csatlakozási felületeket anyagában színezett, nagyszilárdságú finombeton burkolólapból kialakított, 5 cm szélességű, érdesített felületű, sötétszürke színű, egyenes vonalak hálózzák be, amik a talaj síkján megtörve folytatódnak kapcsolatot teremtve az eltávolított elemek között. Az emlékmű sima felületű, világosszürke elemei előregyártott, anyagában színezett finombetonból készülnek egybeöntve 7 cm-es falvastagsággal. Az együttest a tömbök talpába rögzített kampók segítségével illesztik az alapozásban kialakított részekbe utólagos kibetonozással. Az alkotó szándéka szerint nagyelemes térkővel burkolt felületet alakítanak ki az emlékmű körül. Éjjel talajba süllyesztett világítás fénye vetül a tömbök szétválasztott felületeire.

Tematikájában a pályázat lehetőségeit jól hasznosító kompozíció erénye az összetett gondolatvilágú, narratív kompozíciós szerkesztés. Az igényesen megfogalmazott, a trianoni békediktátum következményeire szimbolikusan utaló koncepció átgondoltan kapcsolódik a pályázati kiírásban megfogalmazott tematikai feltételekhez. Az emberléptékű alkotás-együttes korszerű és érthető gondolatiságot képvisel plasztikai nyelven megfogalmazva. Szerencsésen mellőzi a más pályamunkáknál oly gyakran alkalmazott, ám a szobrászat formanyelvétől idegen irodalmi, térképészeti és statisztikai adatokból táplálkozó szimbolikus utalásokat.

A szakértői bizottság a tervet megvalósításra javasolja, hiszen a kiírásnak a leendő műre vonatkozó tartalmi és formai követelményeinek egyaránt magas színvonalon megfelelt. Ugyanakkor a szakértők a terv további gazdagítása érdekében kisebb módosításokat javasolnak az alkotóknak. Az emlékmű alapsíkjaként értelmezhető talajburkolatot a mű felületével egyeztetni kell, mivel a tervben bemutatott díszburkolat raszterhálózata ellehetetleníti a tömbökből induló rajzolat grafikai hatását. Az átfutó vonalrendszer folytonossága az elemek színével és anyagával azonos, simított betonfelületű alapba ágyazva jobban érvényesül. Átgondolandó továbbá, hogy az elszakított területeket jelképező hasábok alatt átfutva a vonalháló a tömbök külső, üres felületére felfutva érjen véget. A látványban is erőteljesebb megoldás egyúttal közelebb viszi, mintegy beléptei a szemlélőt a plasztikák terébe segítve ezzel a műcsoporthoz vezető trapéz és az általa létrehozott látszatperspektíva hatását.

 

Vélemények (4)
FenyvesiHK
2013.05.25.
13:25

Sokak szemében ezek a kritikák megint az újjal szembeni fanyalgásnak fognak tűnni. És szívből remélem, hogy az ifjú alkotók nem lekezelő személyeskedésnek élik meg az itt leírtakat, mert ők maguk személyükben nagyon is szimpatikusak és ennek a generációnak az elhallgatott történelem felé fordulása igen magasra értékelendő. De sajnos szinte szórul szóra az a baja ennek a műnek is, mint a HatárHáznak. Ha ez egy 20-as 30-as generációnak a közelmúlt történeleméről alkotott vizuális véleménye, az azért meglepő, mert itt is a verbális kisérőszöveg nagyon világos, jól artikulált gondolatokat közvetít.

A „szobor” performansznak még elmenne (sőt élőbb anyagokkal talán ki is fejezhetné a hiányolt drámaiságot), de nekem bizony a hajam hullik azoktól a szobornak szánt alkotásoktól, ahol egy brossúrányi okfejtést kell végigtanulmányoznom ahhoz, hogy egyáltalán érthetővé váljon a mű.És nem az én (vagy más) vizuális vagy egyéb kultúrálatlanságommal van a baj.A számítógéppel generált nézetekkel és torzított léptékekkel, a háttérnélküli neutrális semmibe helyezett, művi fényhatásokkal fotogénné tett valami a valóságban léptéktelen, káoszhátterével nem vagy alig kommunikáló izévé degradálódik a valós térben.

Imrének az a meglátása, hogy ez a kockacsoport lemerevít valamit anélkül, hogy a szinte minden magyar családban még mai napig is meglévő drámát kifejezné, nagyon ott van.

Ha a valós léptéknek hinni lehet, akkor megfáradt kismamák és nyugdíjasok  üldögélnek majd a különálló kockák (a dráma) tetején, miközben gördeszkás tinik alakítják át akrilpisztolyokkal ősi termékenységjelképpé a megfelelő szögben álló vonalakat, a szeretlekgizi mellékleteként. 

Nagyon nehéz ma jót csinálni Trianonról. Mert sem hazai, sem európai kibeszélés, sem igaz (nem hamis) történelemtudat, sem elfogadható jövőkép nem közelít még a láthatáron sem.

Csak megjegyezném, hogy az alkotóhoz hasonló korú felvidéki szlovák fiatalok a minap generáltak laptopjukon egy olyan térképet, ahol Magyarország fekete színnel jelölt sivatagként jelenik meg (tüntessük-már-el-minek-ez-itt), mint jelentős akadály elhárítása az Adriára jutás megkönnyítéséhez. Gyorsan fel is tették a világhálóra. Nekik ez a kívánatos jövőképük. No cubes.

Pákozdi Imre
2013.05.25.
18:30

@FenyvesiHK: Igen, vigyázni kell a túl egyszerű formák művészi alkalmazásával. Amit az alkotó lenyűgözően puritán telitalálatnak szán, könnyen profanizálódhat. Például a berlini holokauszt emlékhely - az Adlon Szálló és az amerikai nagykövetség mögötti, Peter Eisenman-féle, derékszögű sorokba és oszlopokba rendezett betonhasáb-rengetegre gondolok - katartikus hatását kifejezetten rontja, hogy egyszersmint ragyogó játszótér is, bújócskázni kívánó gyerekek és fiatalok számára...

alfoldi2011
2013.05.24.
15:01

Nekem egy raktárudvar ugrik be a képről egyből, ahol a rendetlen melósok széjjelhagyták a konténereket, ládákat, dobozokat.

Kinek jó ez?

Ennyire futja a fantáziából?

Ezt kár megépíteni.

Pákozdi Imre
2013.05.25.
10:26

@alfoldi2011: Nekem tetszik, bár katarzist nem okoz. A pályázat újra kiírása talán ez utóbbi hiányosságának köszönhető. Pedig az álló hasáb vs. az elfekvők, az összkötő vonalak finom hálója jó ötlet, csak valahogy a drámaiság hiányzik. A csonkoltság képzete nem jelenik meg, a lerombolt álmok, a milliók számára, generációkon át féloldalas lét gyötrelme... Ezek az idomok, az alkotó legnagyobb jóindulata ellenére is, a lenyugodás, a szabályosság, a "csak így lehet", és "a helyzet így egyensúlyos" képzetét keltik. Ami politikailag lehet igaz, de egy szobor nem politikai helyzetjelentés.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.