Épületek/Lakóépület

Triptichon – Családi ház Óbudán

1/19

Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt

?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
?>
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
1/19

Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt

Triptichon – Családi ház Óbudán
Épületek/Lakóépület

Triptichon – Családi ház Óbudán

2020.08.04. 17:02

Projektinfó

Szerzők:
Móré Levente

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Bényei István

Családi ház, Óbuda

Tervezés éve:
2017

Építés éve:
2019

Bruttó szintterület:
330 m2

Stáblista

vezető tervező: Bényei István
építész: Hoffmann György
építész munkatárs: Lukács-Nagy Ádám 

statikus: Balázs Géza
elektromos: Sári Gábor
gépész: Lakner László
út: Ittzés Miklós

Letölthető dokumentumok:

Erős párkányok által tagolt, széles épülettömeggel találkozhatunk Óbuda egy pár éve parcellázott utcájában. A Bényei Stúdió alkotói az utóbbi időben háttérbe szorult építészeti gesztust: a bejárat jelentőségének hangsúlyozását tűzték zászlajukra újabb, nagyvonalú házuk tervezésekor. 

Egy bejárat mindig az átjárást szimbolizálja két állapot, két világ között – az ismert és az ismeretlen, a fény és a sötétség, a gazdagság és a szegénység között – egy kapu tehát rejtélyre nyílik, írja Jean Chevalier-Alain Gheerbrant (Dictionnaire des Symboles. Seghers, Párizs, 1973-74.), mivel nemcsak utat mutat, de arra hív minket, hogy átlépjünk rajta.

A kapu nyitány, melynek szimbolikus jelentőségét építészeti elemekkel is ki kell emelnünk, ha épületünkkel a külvilágtól való elkülönülést, a belső tér másságát is jelezni akarjuk. Talán a legegyszerűbb, ha a profán terekből a szakrálisba lépés irányából értjük meg ezt a váltást. A katedrálisok kapui mindig kiemelt fontosságúak: ahogyan a román vagy gótikus építészetben a kapu és a kapufülke a teremtett világot képviseli, egyben felkészít a transzcendenssel való találkozásra is. Hasonlóképpen vezeti fel a tiszta modernizmust idéző villaépületbe való belépést e ház aszimmetrikus, széles és karakteres ajtókerete. Az előkertbe belépve az utcaszinttől való szintkülönbséget teraszokkal levezető, tiszta formavilágú látszóbeton virágládák zárják el az utca zaját és vezetnek az épülethez, amelyen három erőteljes nyílászárókeret fogad (a garázs, a főbejárat és egy alagsori ablak keretei), a sajátos triptichon központi elemén, a villa bejáratán áthaladva egy kimért eleganciát sugárzó, szellős belső térbe, ezen keresztül egy azt méltón követő kertbe juthatunk.

Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
6/19
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt

A görög kultúrában megjelenő hármasság (Arisztotelész: Poétika) a keresztény felfogásban kapott szárnyra, melynek teljességet jelképező, központi szimbólumaként beépült a gondolkodásunkba. E jelkép kulturális beágyazottsága pedig profán épületek jelentőségének meghatározására is alkalmassá teszi. Ezt tekinthetjük talán a ház tervezői alapelemének, amelynek jelképszerűsége a tágas és szellős belső terekben oldódik fel. A földszint körbefutó üvegablakait nem töri meg látható alátámasztás, az emeleti nyílások azonban a medencétől távolodva egyre szélesedő, antracit falburkolatokkal osztottak. Az épület súlypontját ezzel elmozdították a középtengelyről, amit a keskeny acélpillérekkel megtámasztott emeleti födém meghosszabbításaként létrejött teraszfedés, valamint a nyílászárókon túlfuttatott, itt-ott áttört, ezáltal felülvilágítóként kezelt födémrészek is tovább erősítenek. A terasz fölé helyezett vasbeton lemezzel L alakúvá tett ház látványának egyensúlyát az alapnál alacsonyabbra süllyesztett medence billenti helyre.

Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
8/19
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt

Míg a külsőt a szürkeárnyalatok uralják (ami a fa teraszburkolaton, a falburkolaton, a vakolt falfelületeken, vagy épp a sötét murván is megjelenik), a belső tér a fa természetessége köré szerveződik, amely minden helyiségben visszaköszön. A fa mint a változás, a ciklikusság, illetve a kő mint az örökkévalóság, a maradandóság szimbóluma uralják az épületet, egyben folytatják a belépés aktusával megkezdett utat: tulajdonképpen a kapu eszkatologikus jelentésére reflektálnak, amely szerint egy ház bejárata mindig a megérkezés helye, egyúttal a felsőbb valóságba való bejutás lehetőségének jelképe is. A konyhában a szürke-fekete színek találkoznak a vörös fával, amit a tálalószekrény anyagában fedezhetünk fel újra, de a tökéletességre törekvő részletmegoldásokat számos egyéb ponton is tetten érhetjük. A bejárati teret a két szint magas, egyszerű geometrikus formákból építkező intarzia teszi elegánssá. Az innen felfelé, a személyes terekbe vezető, konzolosan illesztett lépcső meleg fája izgalmas kontrasztot alkot az ugyaninnen indított, de lefelé vezető nyersbeton lépcső hidegségével, amelyet ráadásul a falépcső alatti kis emelt zöld foltok is frissítenek.

Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt
7/19
Családi ház Óbudán. Építész: Bényei Stúdió. Fotó: Batár Zsolt

A triptichon itt tehát a szakrális építészet analógiája, sőt, villaépület üzenetének summája is, amelyben a transzcendensre utaló szimbólumok az otthonosság és a felsőbbrendűség jelképeiként jelennek meg. Ahogyan Heidegger egy tanulmányában (Mit jelent gondolkodni? In: Bacsó, B. (szerk.): Szöveg és interpretáció. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1991.) kifejti: a cogito németül sich etwas vorstellen, vagyis szó szerint: magam elé állítani valamit. Ezt a cselekvést leginkább akkor tesszük, ha valamiféle uralmi viszonyt akarunk kifejezni. Amint a Descartes korában a gondolkodó elme „maga elé állítja" a dolgokat, kiemeli magát a természetből, úgy emelkedik ki e dísztelen, fehér tömb is környezetéből. Ha elfogadjuk azt a filozófiai alaptételt (Arisztotelész: Metafizika), hogy a forma egy dolog fogalmi lényege és eredeti szubsztanciája, valamint hozzátesszük, hogy az individuum lényege heideggeri értelemben az önállóság és a helyes gondolkodás képessége, e ház már a bejáratának kiemelésével is harsogva reprezentálja hatalmát a természet felett.

Móré Levente
 

szerk.: Fürdős Zsanett

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk