| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Se kecske, se káposzta: a Teherelosztó eltűnése

1/12

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
1/12

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

Se kecske, se káposzta: a Teherelosztó eltűnése
Nézőpontok/Vélemény

Se kecske, se káposzta: a Teherelosztó eltűnése

2020.08.04. 07:37

Véget ér az Othernity 12 épületét bemutató sorozatunk, egyben a Teherelosztó története is. Az Othernity kurátori csapatának tagjaként Kovács Dániel búcsúzik az épülettől. A bontás aktuális állapotáról Gulyás Attila készített képeket.

Amikor hozzávetőlegesen ezer évvel ezelőtt (azaz tavaly augusztusban, emlékszik még valaki erre?) elnyertük a megbízást az akkor még 2020-as Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjára, sokan kérdezték, mi alapján választottuk az épületeket az Othernity-projektbe. Erre nincs frappáns válaszom. Elég összetett, soktényezős mátrixot állítottunk össze, kezdve onnan, mennyire ismert az épület és a tervező, odáig, hol helyezkedik el és milyen állapotban van, de számított a végleges lista funkcionális és alkotói sokszínűsége is. És persze fontos szempont volt a válogatás során, melyik ház mennyire fenyegetett. A 12 kiválasztott közül csak egy: a Domus élvez alacsony szintű, fővárosi védettséget. Ezzel együtt sem gondoltam volna, amikor aztán elindítottuk a sorozatot a 12 épület bemutatására, hogy mire véget ér, az egyik ház eltűnik. De így alakult: a sorozat véget ért, és lezárul a tizenkettőből egy történet is: a Teherelosztóé.

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
1/12
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

Ezúttal nincs szükség arra, hogy a Teherelosztó történetét bővebben ismertessük. Írt éppen eleget róla az Építészfórum: azzal együtt, amit épp most olvas, 23 cikk szerepel A Teherelosztó-történet nevű dossziéban, kezdve Zöldi Anna 2016-os összefoglalójával a szocializmus építészeti hagyatékának szomorú helyzetéről. Állásfoglalások, híradások, a „mégis lebontják?" ijedelme, az épületről megkérdezett 19 építész eléggé egybecsengő véleménye, az Építész Szakkollégium villámpályázatának eredménye, felvetés a nemzetközi tervpályázatra, külföldi példa hasonló korú és állapotú épület megóvására…

Az én személyes hozzáállásomhoz talán az Építész Szakkollégiumé van a legközelebb; az Othernity projektnek ugyanis épp az az alapállítása, hogy a modern épületek esetében a hagyományos örökségvédelmi metódusok nem fognak működni. Egyrészt ezek a házak másképp öregednek, másrészt nincs is kialakult kánon, harmadrészt pedig egy kifejezetten ellenséges közegben kellene megvédeni őket (erről még később). Ezért hívtunk meg 12 építészirodát, hogy alternatív felvetéseket kínáljanak egy-egy épület értékeinek megmentéséhez – ami adott esetben lehet a homlokzat, lehet a belső felépítés, lehet a felhasznált anyag, lehet a tömeg, de lehet pusztán a tervező személye is. Ezek az Othernity esetében abszolút szubjektív megoldások, de a módszer fejleszthető, skálázható és – a tervpályázat alternatívájaként, egyként a sok módszer közül – akár használható is lenne a szakma és a köz szélesebb körű bevonására, a lehetséges megoldások áttekintésére, a kérdések kibeszélésére.

Meglepett, amikor szembe kellett néznem azzal: ami a Teherelosztóval történik, az épp olyan alternatív megoldás, mint amilyeneket az Othernity részeként mi is formába öntünk egy-egy házról. Azt a döntést, hogy az épületnek mennie kell, egy építész addig finomítja, míg a zöme megy, de valami marad. Itt azonban nem lesz se káposzta, se kecske: senki sem tűnik elégedettnek a várható eredménnyel. Gulyás Attila fényképeiről az olvasható le: az épület teljesen, anyagában eltűnik, tehát az új verzió semmilyen módon nem tekinthető majd autentikusnak. Viszont továbbra is kilóg majd a vár összképéből: az utcafronton épülő kulissza mögött az Építészfórumon bemutatott tervek alapján nem valódi belső, hanem egy lyuk ásít majd, oldalt megmarad a függönyfal, viszont eltűnik a homlokzatrész monotonitását kellemesen oldó torony, az eredeti épület egyik legszebb részlete.

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
4/12
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

Az elmúlt években rengeteg olyan háború utáni ház tűnt el a hazai városképekből, amelyekben lett volna szellemi potenciál és fizikai lehetőség a továbbgondolásra, a fejlesztésre. Itt nem csupán két generáció munkásságának a megőrzéséről beszélünk: több kutatás is bizonyította, hogy a felújítás számos előnyt kínál az új építéshez képest (ld. például itt és itt). A Teherelosztó mégis sok szempontból emblematikusnak tűnik, mert esete három, egymással összefüggő problémára világít rá. 

Az egyik a döntéshozók és az építész szakma eltávolodása egymástól, ami sajátos módon nem feltétlenül jár a beruházások általános minőségcsökkenésével – úgy tűnik, a szakma képviselői minden lehetséges helyzetben megpróbálják a legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Viszont mivel a döntések a fejük felett születnek, az építészeknek sok esetben a katasztrófa-menedzsment marad feladatként. Ez nem csupán frusztráló és fárasztó: a szakma felaprózódásához, az egymásba és az intézményekbe vetett bizalom erodálódásához vezet. 

A másik, talán ennél is komolyabb probléma a szakma és a szakmán kívüliek egymás melletti elbeszélése. Ha bárki nem értené, mire gondolok, elég csak az Építészfórum Facebook-oldalának vonatkozó kommentjeit elolvasgatni – akár csak néhányat abból a 129-ből, amely az új homlokzatot bemutató cikkünk kapcsán született. Két párhuzamos valóság képe látszik itt kibontakozni: azoké, akik nem tudják megérteni és elfogadni, hogy a modern elmélete és gyakorlata nem valamiféle rosszindulatú politikai összeesküvés gyümölcse, hanem közös kultúrtörténetünk és építészgenerációk tudásának része, és azoké, akik nem vesznek tudomást az ezzel kapcsolatban az emberek jelentős részében élő teljes elutasításról, a magyar modernitásnak a háború utáni politikai rendszerrel, a sokezer panelházzal és a rossz minőségű építőiparral végletesen összefonódott percepciójáról.

A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila
10/12
A Teherelosztó épületének bontása 2020. augusztus 1-én. Fotó: Gulyás Attila

A harmadik probléma az építészeti gyakorlat átpolitizálódása. 2020-ra eljutottunk oda, hogy a történeti homlokzatok rekonstrukciója, a visszaépítés „NER-barát", a modernizmus, a kortárs építészet „balliberális" és „kommunista". Mintha egyre többen választanák ezt az olcsó kifogást a valós viták elkerülésére, részben azért, mert a vita elől könnyebb elzárkózni. Ezt egyre gyakrabban látjuk a döntéshozók esetében, akár konkrétan ebben az esetben is. Egy pillanatra felveszem a másik kalapomat: az Építészfórum a Teherelosztó elbontásával kapcsolatban többször küldött két különböző érintett szervezetnek kérdéseket; az első, a bontás tényét megerősítő levél után azonban már semmilyen választ nem kaptunk az e-mailjeinkre sem a Belügyminisztérium sajtóosztályától, sem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. Pedig nem túl bonyolult dolgokat kérdeztünk: olyasmit, hogy valóban marad-e valami az eredeti épületből, és hogy mi lesz az új funkciója. De nehéz úgy vitát generálni, ha a másik fél bedugaszolja a füleit.

Van-e bármilyen újdonság a fentiekben? Nincs, évek óta ez a helyzet. Van-e épkézláb javaslatom ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldására? Nincs, őszintén szólva kétlem, hogy bárkinek lenne. De azt gondolom, tartozunk azzal Virág Csabának és a magyar modern építészet történetének, hogy nem engedjük elmenni a Teherelosztót szó nélkül. És az átgondolt összefoglalásnak mégiscsak több értelme van a dühödt kommentüvöltésnél. Bízom abban, hogy az az elképesztő mennyiségű pozitív gondolat, amit a Teherelosztó kapcsán megfogalmazódni láttunk, az a szellemi potenciál, ami megmutatta magát, egyszer, egy másik esetben még hasznosítható lesz és nem fullad bele a visszhangtalanságba. Valami ilyesmi lenne a célunk az Othernity-vel is.


Kovács Dániel
A szerző az Othernity-projekt kurátori csapatának tagja, az Építészfórum társfőszerkesztője. A cikket illusztráló fényképeket Gulyás Attila készítette a Teherelosztó bontásáról, 2020. augusztus elsején.

Vélemények (15)
ferrochrom
2020.11.29.
22:08

Építészek! Haladó értelmiségiek! Szimpatizánsok és barátaink! A fennálló rezsim egyre gátlástalanabb, egyre eszelősebb antimodernista bontási dühe láttán egyértelműen megérett a helyzet arra, hogy közelmúltbeli épített örökségünket, apáink, nagyapáink progresszív munkáit fegyverrel védjük meg, akár életünk árán is! Ennyivel tartozunk nekik! FEGYVERBE!

György Janáky
2020.08.05.
13:09

Türelmesen megvártam amíg egy reki-féle hozzászólásban újra megjelenik az 'eldózerolni' kifejezés. Ezek után viszont csak azt tudom javasolni a t. Szerkesztőségnek, hogy állja útját a hasonló kommenteknek, mivel fenti kifejezés kimeríti az 'építészeti gyűlöletbeszéd' jogi fogalmát.

Reki
2020.08.05.
14:43

@György Janáky: Ismerős vélemény. Ha valami nem tetszik, cenzúrázzunk.

szr
2020.08.06.
15:58

@György Janáky: A megoldás az lenne, ha mindenki akinek nem tetszenek Reki megnyilvánulásai hozzászólna. Ha tíz-húsz válasz érkezne, egyből kiderülne ki megy szembe az autópályán. Így csak Pákozdi Imre küzd időnként, de mintha már ő is feladta volna.

P. Imre
2020.08.06.
17:28

@szr: Nem adtam fel semmit :-), csak átmentem az ÉF facebook-felületére. Egyrészt a Reki nevű, álarc mögül írogató muki elől menekülve, másrészt azért, mert ez az itteni, "natív" ÉF-es hozzászólási felület bejegyzései rugalmatlanul hozhatók létre és nem javíthatók. A facebook - akárcsak a régi ÉF-es rendszer - hozzászólási felülete korszerű, továbbá nem támogatta és nem támogatja a névtelen kommentelést.

KovacsDani
2020.08.07.
07:53

@György Janáky: Tisztelt Kommentelők, a sorozatos destruktív jellegű, semmiféle építő tartalmat nem hozó hozzászólások miatt Reki felhasználó hozzászólási jogait egy hónapos időtartamra felfüggesztettük (2020. 08. 07. - 09. 07.). Ez akkor lenne cenzúrának nevezhető, ha valóban kaptunk volna értelmezhető hozzászólást tőle az egész Teherelosztó-ügyben, de nem így történt, így pusztán egy trollkodás felfüggesztéséről van szó. (A szerkesztőségnek ehhez így is, úgy is minden jogosultsága adott.) Az egy hónap leteltével visszaadjuk a hozzászólási jogokat a felhasználónak. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az egy hónap alatt más címről kommentel, arra szintén vonatkozik a felfüggesztés. Üdvözlettel, a szerk.

Huszti István
2020.08.07.
14:00

@KovacsDani: Kedves Dani! Nem tartom szerencsés dolognak Reki letiltását. A jelenséget egy mai napon történt példával világítanám meg. A mai napon az Örs vezér téri metróállomáson vásároltam jegyeket. A pénztáros hölgy úgy adta át a jegyeket, hogy a kezébe köhögött, semmilyen maszkot nem viselt. Felhívtam rá a figyelmét, hogy ez helytelen és a kiadott jegyeket a nálam lévő fertőtlenítővel lefújtam (a pénztárablakon kívül, a pénztárostól távol). A hölgy elég kioktató hangon rám szólt, hogy ez nem tesz jót a jegyeknek, én egy elnézést vártam volna. A jelenetet a közelben álló ellenőrök is végignézték, és miután a jegyemet kezeltem tüntetőleg (nagyon udvariasan) alaposan megvizsgálták a jegyet, hogy sérült-e. Azért hoztam fel ezt a példát, mert Reki "buldózeres" megnyilvánulása számomra azonos kategória a pénztáros és az ellenőrök viselkedésével. Feltételezem, hogy a pénztáros nem akar senkit megfertőzni, Reki pedig komolyan gondolja, hogy jót mond. Ha letiltjuk őket, akkor soha nem szembesülnek saját tudatlanságukkal. Én nem tiltanám le Rekit, hanem vállalja a nevét (az igazit), amennyiben erre nem hajlandó, akkor viszont tényleg ki kell tiltani, de végleg. Nyilván látszik, hogy én azt pártolom, hogy csak névvel lehessen írni, javaslom ennek meggondolását. ui. - P.Imrének igaza van, az oldal kezelhetősége nem jó. - Az építészfórum szerintem amúgy egy szakmai torzulás lenyomata (nem a fórum hibája), sajnos a szakma több éve abba a hibába esett, hogy ideológiai szempontokat minőségi kategóriává tett. Példa: a Kossuth tér beépítése attól a pillanattól kezdve, hogy egy kulissza homlokzat épül nem építészeti kategória, hanem egy ideológiai döntés, semmi köze az építészethez. Abba belemenni, hogy a kulissza építészetileg mennyire jó hiba. HI

KovacsDani
2020.08.07.
14:56

@Huszti István: Kedves István! Számítottam rá, hogy ezzel a lépéssel nem fog mindenki egyetérteni. De vegyük a pénztáros hasonlatot. Megértem a felháborodását az első eset után, de feltételezem, tíznél többször nem menne vissza ugyanahhoz a pénztárosnőhöz. Rekinek nem ez volt az első ilyen hozzászólása: a Teherelosztó ügyében konzekvensen, más, őt nem érdeklő témában alkalomszerűen hülyézte a szerzőt, a lapot és húzta le az érintett tartalmat, anélkül, hogy valaha vette volna a fáradságot a mondanivalója valós kifejtésére. Ez nem egyszerűen buta, de kifejezetten destruktív húzás, ami abban az esetben, amikor egyébként is akadozik a kommentelés az Építészfórumon (és félreértés ne essék, ez nem az új kommentrendszer, hanem alapvetően a megváltozott kommentelési szokások következménye), teljesen torz képet teremt. Ezt részletesen megírtam neki is. Nem gondolom, hogy attól, ha látjuk a valódi nevét, ez a helyzet megváltozik. Halványan viszont bízom abban, hogy egy hónap alatt esetleg tudunk példát mutatni arra, hogy lehet másként is.

Zöldi Anna
2020.08.07.
21:34

@Huszti István: Szerintem nincs párhuzam a jegyes sztori és a letiltás között, nem is értem az összefüggést. ez itt egy szakmai fórum, ahol egyszerűen nem állja meg a helyét a "ronda, el kell dózerolni" típusú hozzászólás. nem az ellenkező véleménnyel van baj, hanem azzal, hogy ez még csak nem is véleménynem érvelés. hanem tipikus trollkodás, ami valóban oda vezet, hogy nincs kedve senkinek hozzászólni, komolyan venni stb. spec engem pont hozzászólásra ingerelt, de ez nem tipikus. és igen, meg fogjuk kapni az összefonódás, elitizmus stb vádját, ezzel nincs mit tenni. voltam én már pákozdi úrral egy kalap alatt, mint az éf mételye, és sajnálom, ha az új szerkesztőséget is rossz hírbe hozom a pártfogásommal. de tökéletesen egyetértek a döntéssel. van egy szakmai minimum, ami alá nem lehet, nem érdemes menni. egy orvosi oldalon se tűrik, gondolom, az oltásellenes, konteós beírogatókat, akik annyival intézik el a dolgot, hogy a modern orvostudomány sarlatánság. azért ennél összetettebb a világ. de komolyan, mit vár az ilyen hozzászóló? mi a célja? a vita biztos nem, ahhoz érvek kellenének. azt várja, hogy a szerző a fejéhez kap és azt mondja, jaj, bocs, tévedtem, tényleg dózer? ne legyünk már gyerekek! ha Reki azt a nemes célt tűzte ki maga elé, hogy megneveli az építésztársadalmat, akkor vértezze fel magát építészeti tudással, érvekkel, ismerje meg az ellenséget, akit le akar győzni. az ideológia és építészet viszonya pedig ugyancsak bonyolult kérdés, nem elég elintézni azzal, hogy ideológiai alapon létrejött mű nem méltó a kritikára. mert pl a piramisok is "ideológiai alapon" épültek. anélkül, hogy belemennénk, ezekkel a beruházásokkal - pl a duna arénával - nem az a baj, hogy esetleg rondák, vagy nem követték a látványterveket, a várbeli építkezések meg jók, mert szépek és jó minőségűek, hanem az, hogy nincs mögöttük valós, indokolt funkció. és ehhez képest hatalmas összegeket emésztenek fel. ez is egy építészeti szempont a 21. században, de már túl messzire kanyarodtunk, és úgyse olvassa el senki. alapvetően halott dolog az éfen a kommentelés, de ettől még idegesítő, vagy talán pont ezért, ha csak annyi áll egy okos cikk alatt: dózer

Reki
2020.08.05.
10:53

Örülök, hogy van amiben egyetértünk. Abban is igaza van, hogy az építészet nem csupán esztétikai kérdés. Nagyon sok vita van ízlésbeli problémák miatt, amelyek részben politikai beállítottságtól is függnek. (Nemzeti Színház). Az viszont számomra nagyon bántó, ha egy csodálatos látványterv után (Duna Aréna), Budapest legrondább épületét sikerült felépíteni. A Clark szálló látványtervén is egy a környezethez illő nyers kő színű épület látszik, a megvalósítás után pedig egy sötétlila a környezetromboló épület kerekedett ki. Ezekről mi a véleménye?

KovacsDani
2020.08.07.
07:55

@Reki: Nem tudom, kinek szól ez a kérdés - talán nekem, a szerzőnek. Mindkét említett épületről elég rossz a személyes véleményem, és ezt ezeknek az esetekben meg is fogalmaztam annak idején, amikor elkészültek. Akkor még sem én, sem a jelenlegi csapat nagy része nem dolgozott az Építészfórumnál.

Reki
2020.08.05.
06:26

Gratulálok Építészfórum! Ez már sokadik cikk, amelyben elsiratják ezt a szánalmasan ronda épületet. Virág Csaba egyéb épületei (Kálvin téri üvegkaszni) is méltóak lennének az eldózerolásra. A tisztelt Építészfórum miért nem azon háborodik fel, hogy sorozatban épülnek a városképet rontó épületek? (Duna Aréna, Clark szálló stb)

Zöldi Anna
2020.08.04.
10:38

Bravó! Egy szerencsénk van: az építésuetnek nincs vidnyánszky attilája. Az okok sorrendjét én módosítanám: 3, 1, 2. Valahol másutt már leírtam: a közízlést a szakma neveli, de ha fontos pontokon a szakmai véleménnyel ellenkező döntést hoz a politikai akarat, az ezt a folyamatot károsan befolyásolja. Én úgy látom, hogy mindezek dacára az építész szakma az építészeti magatartás kérdésében meglehetősen egységes. Hogy ez jó, vagy unalmat szül, az persze kérdés, de bizonyos kompromisszumokkal mindenképp pozitívum a cikkben remekül összefoglalt folyamatban. Már csak a kreatív bátorság hiányzik, ami révén a múltat a jövővel valódi szálakkal fűzhetnénk kontinuitássá. Köszi az okos írást, Dani...

Reki
2020.08.05.
06:38

@Zöldi Anna: "Egy szerencsénk van: az építésuetnek nincs vidnyánszky attilája" Nem gondolom, hogy direkt politizálást kéne bevinni esztétikai kérdésekbe.

Zöldi Anna
2020.08.05.
09:49

@Reki: egyetértünk. abban azonban téved, hogy az építészet esztétikai kérdés lenne.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.