Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… az elátkozott GP motorversenypályák története

1/12

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György

?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió
1/12

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György

Úgy maradt… az elátkozott GP motorversenypályák története
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… az elátkozott GP motorversenypályák története

2022.12.04. 10:24

Két különböző kormányzat álmodott eddig nagyszabású gyorsaságimotor versenypályát, először Sávoly, majd Hajdúnánás mellé. A versenyt végül a csendes harmadikként induló, magánberuházásban épülő balatonfőkajári pálya nyerheti. Bán Dávid írása.

„Jövő év szeptemberétől öt éven keresztül Magyarország is házigazdája lesz a gyorsaságimotoros-világbajnokság egyik futamának. A Somogy megyei Sávoly község mellett felépülő, 4650 méter hosszúságú Balatonringet több mint nyolcvanmillió eurós beruházás keretében a spanyol Sedesa csoport építi meg. A pálya kialakításakor többek között két világbajnok, az olasz Valentino Rossi és a magyar Talmácsi Gábor véleményét is figyelembe vették. A járulékos beruházások között egy Talmácsi-motorosiskola üzemeltetését is tervezik." – adta hírül lelkesen az MTI alapján a legtöbb hazai napilap 2008 nyarán.

„Új versenypálya épül a Balatonfőkajáron – akinek Sávoly és a Balatonring rémképe ugrana be, ne aggódjon, itt állami pénzek helyett magántőkéből építkeznek. A Balaton Park Circuit 2014-re készülhet el, a tereprendezés már jelenleg is folyamatban van." – 2013-ban már lényegesen óvatosabban nyilatkoztak az új reményről, hogy a Balaton mentén, igaz, a túlvégen, de mégiscsak megépülhet egy nemzetközi bajnokságokra is alkalmas motorversenypálya.

Majd néhány évvel később újabb híradás járta körbe a sajtót arról, hogy: „Hajdúnánáson építik meg a magyarországi MotoGP-pályát, jelentették be a városban szombaton tartott sajtótájékoztatón. A motorverseny-pálya 2023-ra készül el, összesen 65 milliárd forintot szán rá a kormány, az elkészülte után pedig legalább nyolc évig rendeznek majd rajta világbajnoki futamot a MotoGP szervezőivel" – Orbán Viktor miniszterelnök pedig mindehhez buzdításként a Facebookon üzent: „Bőgjenek hát a motorok".

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György
1/12
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György

A nagyszabású motorbőgések azonban mindezidáig rendre elmaradtak. A háromból két pálya sorsa egyértelműen megpecsételődni látszik, Balatonfőkajáron – ahol az előkészítés is legtovább jutott –viszont még esélyes, hogy egy napon tényleg felbőghetnek a várva várt motorok.

Alig három évvel az első szóbeszéd és mindösszesen nyolc hónap építkezés után, az 1986-ban átadott mogyoródi Hungaroring sikere nyomán egyre népszerűbbek lettek a motorsportok Magyarországon. A mogyoródi pálya nemcsak a Forma-1-es versenyekre vonzotta a közönséget, hanem számos egyéb látványos eseményre, de ezek közül a motorversenyek mostohagyereknek számítottak. A pályán csak két alkalommal rendeztek nemzetközileg is jegyzett motoros futamot, mivel ehhez minden alkalommal jelentős, ideiglenes átalakításokra volt szükség. A 2000-es évek legelején lépett színre Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-versenyző, 2007-es MotoGP világbajnok a 125 m3-s kategóriában, s sikereivel együtt a motorversenyzés is egyre többeket kezdett érdekelni, ugyanakkor hazánkban nem állt rendelkezésre nemzetközi versenyek megrendezésre alkalmas pálya.

 

A sávolyi álom

Talmácsi sikereit látván, és nem utolsósorban az ő lobbi tevekénységének is köszönhetően az akkori kormányzat is felfigyelt a motorsport lehetőségeire és 2007-ben már felmerült, hogy a közeljövőben érdemes lenne egy hazai, nagy volumenű versenyek megrendezésére is alkalmas pályát építeni. A magyar rajongók leginkább a csehországi Brnoba jártak rendszeresen világbajnoki futamokat nézni és drukkolni a két magyar versenyzőnek, Talmácsi mellett Tóth Imrének. Ekkor ugyan még igencsak távlatinak tűnt az elképzelés, de a következő év tavaszán már felgyorsulni látszottak az előkészítések, hiszen a magyar illetékesek Brnoban sikeresen megállapodtak a MotoGP szervezőivel arról, hogy 2009-től kezdve öt éven keresztül egy magyar futam is rákerül a nemzetközi versenypalettára.

Az elképzeléshez persze megfelelő pálya is kellett, ezért igen hamar területet és befektetőt is találtak a beruházáshoz. Az akkoriban nagy lendülettel pörgő spanyolországi ingatlanfejlesztések hazájukban kitermeltek egy külföldi terjeszkedésre is nyitott, erősnek tűnő építési vállalkozóréteget, amely lelkesen kereste a lehetőségeket a kelet-közép-európai befektetésekre. Spanyol közreműködéssel újultak meg és egészültek ki nagyszabású kereskedelmi funkciókkal például a főbb lengyel vasútállomások, de ugyanígy Magyarországon is keresték az állami kötődésű ingatlanfejlesztési lehetőségeket. A Sedesa befektetőcsoport először a Nyugati pályaudvar területén megvalósítandó kormányzati negyed kapcsán bukkant fel itthon, de hamar felfedezték a Balaton-régióban rejlő lehetőségeket is. A budapesti nagyprojekt végül elmaradt, de a Balaton mentén 130 milliárd forintnyi zöldmezős beruházást szerettek volna megvalósítani, amelyhez spanyol tőkét és hiteleket kívántak bevonzani. Balatonberény mellé golfpályát, Balatonszemesre multifunkcionális szórakoztatóközponttal kombinált lóversenypályát álmodtak és a nagyszabású befektetési láz kapóra jött a motorsport irányába kacsintgató kormányzatnak is. A kapcsolatot erősítette az is, hogy a Sedesa egyik főtulajdonosa, Vicente Cotino Escribá pedig érdekelt volt a MotoGP-ben.

Végül a Balatonhoz közeli Sávoly külterületét szemelték ki a megvalósítandó pálya helyszínéül, amellyel együtt számos egyéb, az idegenforgalom remélt fellendülését szolgáló építkezés is megvalósulhatott volna, s ez lázba hozta a régió és a település vezetőit. A Balaton nyugati csücskétől néhány kilométerre délre elterülő, alig félezer lakost számláló település számos szempontból ideális lokációnak bizonyult: a tervezett helyszíntől egy kilométerre már zajlott az M7-es autópálya tovább építése a Balatontól az országhatárig, a néhány kilométer távolságra levő sármelléki, az akkori FlyBalaton – ma Hévíz-Balaton – névvel ismert nemzetközi repülőtéren is éppen ez idő tájt zajlottak látványos fejlesztések (utasterminál és logisztikai bázis épült ki), valamint szintén vonzerőt jelenthetett Keszthely és Hévíz üdülőközönségének megszólítása is.

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
2/12
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

Nem sokkal a bejelentés után, a 2008-as MotoGP szezon utolsó állomáshelyén, Valenciában szentesítették a szerződést, amellyel az új magyar helyszín hivatalosan is belekerült a világbajnokság 18 állomáshelyből álló programjába. A Sedesa megkapta a 80 millió eurósra tervezett beruházás jogát, majd az év szeptemberében megtörtént a Balatonringre keresztelt versenypálya ünnepélyes alapkőletétele. A terv szerint tíz hónappal később a pálya már elkészült volna, mivel a 2009 szeptemberére tervezett verseny, a 3. Magyar nagydíj – az előző kettőt még az 1990-es években a Hungaroringen rendezték meg – már szerepelt a nemzetközi versenynaptárban. A kiemelt futamokra akár 150-200 ezer nézőt is vártak a szervezők, amihez pedig szükség volt további szálláshelyek és egyéb, a kikapcsolódást biztosító szolgáltatások létesítésére. A Sedesa terveiben szerepelt egy ötcsillagos luxusszálloda, valamint egy golfpálya építse a pálya közelében.

A kormányzat mellett a Magyar Turizmus Rt. is lelkes érdeklődést mutatott a projekt irányába, mivel a szeptemberi versennyel a nyári turistaszezont meg lehetett volna hosszabbítani, a televíziós közvetítések révén pedig több száz millió háztartásba lehetne az országot és a Balatont népszerűsítő reklámfilmeket eljuttatni. Ezzel azt remélték, hogy versenyen kívül is számos turista fedezhetné fel a Balatont. Sávolyban termálfürdőt is terveztek, amelyhez a fúrások is megkezdődtek és a helyszíni beszámolók szerint a helybéliek pozitív fordulatot vártak a fejlesztésektől.

Nem sokkal a munkálatok megkezdése után azonban sorra gyülekeztek a viharfelhők a projekt felett. Mivel 2008 második felét írtunk és ekkor már Spanyolországban erőteljesen éreztette hatását az ingatlanválság, az országon belül „kipukkadt az ingatlanlufi", ennek hatására a Sedesa által létrehozott befektetői konzorciumból is kivonult a Bancaja Habitat Bank, más anyaországbeli bankok pedig kockázatosnak ítélték a vállalkozást. „A Sedesa képviselői ezért egy 45 millió eurós hitelkérelemmel már az alapkőletételt követően megkeresték a Magyar Fejlesztési Bankot, bízva a hangsúlyos magyar kormányzati szerepvállalás lobbierejében."írta a HVG oknyomozó riportja a projekt vesztének kezdetéről. Az MFB hatástanulmányt készíttetett a beruházás megtérüléséről, amely nem kecsegtetett bíztató eredményekkel. Ennek ellenére a spanyol befektető, bízva a hitel jóváhagyásában, saját önerejét felhasználva tovább folytatta az építkezést.

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
5/12
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

Hamar kiderült az is, hogy a pálya köré tervezett egyéb turisztikai beruházások elkezdése máris csúszással indulhat, hiszen a település és a környék közműhálózata is bővítést igényel a megnövekedett terhelés miatt. Az egyre gyűrűződő problémák miatt a hazai fél kénytelen volt az első verseny halasztását kérni a nemzetközi szervezőktől 2010 őszére. Annak érdekében, hogy a nemzetközi botrányt elkerüljék, a kormány felszólította az MFB-t a hitel jóváhagyására, ami egyben azt is jelentette, hogy az államnak a következő évtizedben egyre mélyebben a zsebébe kell majd nyúlnia a garanciák, a pálya és a versenyjogok érdekében.

Mindeközben a Sedesa ellen Spanyolországban korrupciós eljárás indult, ami szintén árnyékot vetett a hazai projektre. Ugyanakkor az összes szereplő igyekezett mindent beleadni, hogy az elhalasztott időpontban, 2010 szeptemberében eldördülhessen a rajtpisztoly. Azonban a kényszerből folyamatosan duzzadó állami szerepvállalás, a költségvetés komolyabb megterhelése és a feltételezhetően igen rossz megtérülési mutatók kérdése egyre több újságírót kezdett foglalkoztatni. A megjelenő tényfeltáró cikkek hatására három civil szervezet, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország nyílt levélben kérte Bajnai Gordon miniszterelnöktől az állami szerepvállalás és az egyre súlyosabbá váló kifizetések felfüggesztését. Részben a levél hatására is, de 2010 februárjában a Pénzügyminisztérium (PM) is – igaz belső körben – foglalkozni kezdett az üggyel: „a PM szakértői túl kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartják a Balatonring sávolyi motorversenypálya megépítésének állami támogatását". Ezt követően a MFB a hitelt visszavonta. A dagadó botrány azonban a politika színteréről valahogyan lepattant, a választási kampány hevületében az ellenzék sem nyúlt hozzá.

Az építkezés még 2010-ben leállt, a célgépek egyik napról a másikra levonultak a terepről, a projekt végrehajtás alá került, két évvel később a területet eladásra kínálták, de kétszeri nekifutásra is sikertelenül. „A spanyol befektető annak idején mintegy 600 hektár fejlesztési területet alakított ki, amelyből 100 hektár Szőkedencs, 500 Sávoly területére esik. A 200 hektárosra tervezett pályán elvégezték a földmunkát, beépítettek 400 ezer tonna követ, több százmillió forintért áthelyeztették a Lengyeltóti–Nagykanizsa gázvezetéket, elindult a szennyvízprogram, elkészült Sávoly és a pálya csatornarendszere közel egymilliárd forintért" – összegezte az előzményeket a Világgazdaság Sávoly polgármester szavaira hivatkozva. Időről időre felreppen a hír, hogy lennének érdeklődők a terület megvásárlására, amiben a helybéliek nagyon bíznak, ha egyre halványabban is, de még mindig látnak esélyt a pálya életre keltésére. 

	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
11/12
A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A balatonfőkajári reménysugár

„A technikai sportok hazai kedvelői közül bizonyára sokan emlékeznek még Sávolyra és a Balatonring-beruházásra. A tervek akkor arról szóltak, hogy az állam által finanszírozott versenypályán Moto GP-versenyeket rendeznek majd, ám végül az egészből nem lett semmi. Némi tereprendezés után meghalt a projekt, és a természet azóta visszavette a területet. Most úgy tűnik, mégis épül versenypálya a tó mellett, ám Balatonfőkajáron állami pénzek helyett magántőkéből." – ezek a hírek már 2013-ban hangzottak el azzal az ismét optimista tervezéssel, hogy egy évvel később már meg is nyílhat a Balatonringnél valamelyest rövidebb, 4215 méter hosszúságú versenypálya. A helyválasztást ismét a praktikum vezérelte, a Balaton és az autópálya közelsége, igaz, most 100 kilométerrel közelebb a fővároshoz. A vállalkozás mögött Hanóch Nísszání Magyarországon élő izraeli autóversenyző, üzletember áll. A tervek úgy készültek, hogy a Nemzetközi Motorsport Szövetség (FIM) és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szabályainak is megfeleljen a pálya, vagyis nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas lehet. A Balaton Park Circuit projektet 8,2 milliárd forintból kívánták megvalósítani, de a munkálatok a lendületes kezdetek után itt is elakadtak. Viszont a földmunkákon és az alapozásokon túl, itt azért lényegesen nagyobb készültségig jutottak a kivitelezésben, maga a felépítmény is szerkezetkész állapotba került, ami sokáig egyfajta torzóként nézett a közeli autópályára. A tervekben még egy szórakoztató park létesítése is szerepelt az aligai csomópontnál.

	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
8/12
A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

Az elakadást itt is a pénzügyi nehézségek, majd a projekttulajdonos cég felszámolása okozta. 2020-ban azonban ismét munkagépek jelentek meg a pályán: „az elmúlt hetekben került le a teljes nyomvonalra az első réteg aszfalt (mely még nem a koptató réteg), a rázókövek is hamarosan a helyükre kerülnek, a parkolók is szilárd burkolatot kaptak. A bokszok és a paddock épület is készül, és terveink szerint jövő év második felében már az első tesztmétereket is teljesíthetjük" – írta a formula.hu, a projekt szakmai vezetőjére hivatkozva. Az akkor még szerkezetkész központi épület és a bokszok azóta valóban lényegében elkészültek, a pálya köré szalagkorlátok és készközeli állapotú lelátók kerültek, sokan már az idei átadást is reálisnak vélték. Ha idén ugyan már nem is, de egyre több jel utal arra, hogy a közeljövőben akár valóban versenyt is rendezhetnek Balatonfőkajár határában.

 

Hajdúnánási döcögés

Éppen akkor, amikor új tulajdonosa elkezdte a munkákat felpörgetni a Balaton keleti végénél, a kormányzat is előrukkolt egy meglepetésszerű bejelentéssel. Ezúttal Hajdúnánás határában képzelnek el egy korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát, amire már sikerült is tíz évre lekötni a világbajnoki MotoGP futamokat eredetileg 2023-tól, majd egy módosítással 2024-től. A 65 milliárdnyi adóforintból megvalósítandó beruházás azonban itt is problematikusan indult, hiszen nehézkesen, rossz kommunikációval kísérve, sok esetben a helyiek rosszallásával kezdődtek a földkisajátítások – egyre inkább úgy tűnik, feleslegesen. A pályához egyébként itt is álmodtak többlet-szolgáltatásokat, szállodát és konferenciaközpontot, de a kritikusok szerint, ha már a Balaton melletti Sávoly esetében is kérdéses volt a megtérülés, Hajdúnánáson, távolabb a turista desztinációktól, ennek még kevésbé lenne realitása. Ugyanakkor felmerült az is, ha már mindenáron ragaszkodunk egy motorversenypálya építéshez, akkor miért nem lehetne feléleszteni a sávolyi projektet. A politikai adok-kapokból kiderült, hogy míg a Balatonringet támogatók szerint a 65 milliárdnyi közpénz feléből be lehetne fejezni a félbehagyott pályát, addig az ellenoldal amellett érvelt, hogy Sávoly már a tervezésekor sem számított korszerűnek, az azóta eltelt másfél évtized alatt pedig új iránymutatások, szempontok és szabályok kerültek be a motorversenyekbe, ezért lényegében a nulláról kellene kezdeni az építkezést. Mindenesetre az idei évben már nyilvánvalóan látszott, hogy a hajdúnánási projekt is döcögni kezdett. Eleinte csak késésekről esett szó, majd szeptemberben egyértelművé vált, hogy a versenypálya a kormányzati megszorítások áldozata lett.

A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió
12/12
A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió

„Nevető harmadikként" közben csendesen épül és fejlődik a buktatóktól szintén nem mentes Balaton Park Circuit, ha nem is az eredetileg tervezett 8,2 milliárd forintból, de feltételezhetően a hajdúnánási projektre szánt pénz töredékéből. A magyar kötődésű nemzetközi konzorcium által épülő beruházásról annak szakmai vezetője korábban így nyilatkozott: „a projekt elkészülésére nincs határidő, a legfontosabb szempont számunkra az, hogy a megnyitásakor már minden feltétel adott legyen egy nemzetközi esemény megszervezéséhez." Noha az építkezés láthatóan jól halad, még nem tudni, mikor bőgnek fel a motorok a Balaton partján.

Bán Dávid

 

Források:
Magyar Hírlap, 2013. június (46. évfolyam, 126-150. szám)
Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)
Nemzeti Sport, 2008. július (106. évfolyam, 178-208. szám)
https://24.hu/kozelet/2017/12/15/majd-meszaros-megveszi-az-osszes-balaton-part-az-ove/
https://444.hu/2022/09/20/a-hajdunanasi-motogp-palya-is-a-megszoritasok-aldozata-lett
https://alfahir.hu/2020/07/08/savoly_balatonring_motogp_steinmetz_adam_jobbik
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/09/mindenki-ugy-kalkulal-hogy-nem-lesz-itt-motogp-palya-felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast/
https://formula.hu/egyeb-2/2020/10/30/ismet-nagy-erokkel-dolgoznak-a-balatoni-versenypalyan
https://hvg.hu/velemeny/20100304_balatonring_savoly_oszko_sedesa
https://hvg.hu/360/202032__motogp__hajdunanasi_turistaroham__ablakon_kidobott_penz__motorosokk
https://totalbike.hu/hirek/2013/06/18/uj_versenypalya_magyarorszagon/
https://www.vg.hu/cegvilag/2017/01/mozgolodas-indult-a-balatonring-korul

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk