Nézőpontok/Történet

Új építészeti magánmúzeum nyílik Jerevánban

1/6

A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser

Hirdetés
?>
A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser
?>
Az egykori Rosszija Filmszínház szintén használaton kívül áll. A konzolosan kinyúló mozitermek tömege alatt újabb kori toldalékok. Fotó: Peter Sägesser
?>
Gjumri városát nagyrészt elpusztította az 1988-as földrengés. A város élni akarásának szimbóluma az Artur Tarkhanyan által tervezett szökőkút, amelyet hamarosan privát adományokból állítanak helyre. Fotó: Peter Sägesser
?>
A múzeum bemutatja az örmény építészet kapcsolatrendszerének történetét a főbb alkotókon és munkáikon keresztül. Fotó: Christian Dürrenberger
?>
A kiállítás képe. Fotó: Peter Sägesser
?>
Mérnökök és építészek közös munkájának gyümölcse: a Karen Demirchyan Sport- és Kulturális Központ. Fotó: Peter Sägesser
1/6

A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser

Új építészeti magánmúzeum nyílik Jerevánban
Nézőpontok/Történet

Új építészeti magánmúzeum nyílik Jerevánban

2020.01.20. 18:02

Cikkinfó

Szerzők:
Peter Sägesser

Földrajzi hely:
Jereván, Örményország

Építészek, alkotók:
Artur Tarkhanyan

Az egykori keleti blokk tán első építészeti magánmúzeumát hozták létre Jerevánban, és Artur Tarkhanyan (1932-2008) munkásságán keresztül mutatják be a 20. századi örmény építészetet. Az Építészfórum számára Peter Sägesser írt személyes élményeiről.

A szovjet korszak építészetét néhány ikonikus épület képén keresztül él a köztudatban. Ezeknek jelentős része Örményországban található, és jónéhányukat Artur Tarkhanyan, Spartak Khachikyan vagy Hrachya Poghosyan tervezte. A Szovjetunió felbomlásával a szovjet korszak számos épületét sorsára hagyták, így mára rommá váltak. Egy új jereváni múzeum azonban bemutatja az örmény építészet történelmét, az Artur Tarkhanyan építész vezetésével dolgozó tervező kollektíva munkásságán keresztül. 

A múzeum létrejöttét Artur Tarkhanyan családja kezdeményezte és finanszírozta. Az építész lánya, Anahit Tarkhanyan meghívására volt szerencsém meglátogatni a múzeumot még a megnyitót megelőzően. Az intézménynek helyet adó épület egy új külvárosi negyedben áll; a múzeum teraszáról csodálatos panoráma nyílik Jerevánra

A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser
1/6
A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser

A múzeum apró, mégis revelatív képet ad az örmény építészet 20. századi történelméről. A középső terem közepén konstruktivista installáció áll, amely Vlagyimir Suhov konstrukcióira emlékeztet (Vlagyimir Grigorjevics Suhov, 1853-1939, orosz-szovjet mérnök és építész, a mérnöki szerkezetek innovátora – a szerk.). Tény: Suhov Örményországban is dolgozott. A falakon Artur Tarkhanyan és kollektívájának legfontosabb munkáit mutatják be fényképekkel, alaprajzokkal és a tervezési folyamat magyarázataival. Anahit Tarkhanyan több épületen keresztül magyarázta el számomra édesapja tervezési metódusait, de érdekes történet a helyi építészekkel folytatott, közös munka és a Karen Demirchyan Sport- és Kulturális Komplexum mérnökével, Grigor Azizyannal való kapcsolata is.

Az egykori Rosszija Filmszínház szintén használaton kívül áll. A konzolosan kinyúló mozitermek tömege alatt újabb kori toldalékok. Fotó: Peter Sägesser
2/6
Az egykori Rosszija Filmszínház szintén használaton kívül áll. A konzolosan kinyúló mozitermek tömege alatt újabb kori toldalékok. Fotó: Peter Sägesser

Az Anahit Tarkhanyan által egyik bővebben ismertetett épület a Svarnots reptér. Tarkhanyan és kollégái patkó alaprajzú épületet terveztek a repülőtérre, közepén az irányítótoronnyal. A téri elrendezés kifejezetten funkcionális: a buszmegállótól a repülőgépig rendkívül rövid a távolság, mindössze 46 métert kell megtenni. A gépek kezelése, az üzemanyaggal való feltöltés is hatékonyan megoldott. A repteret 1975-1980 között építették, és 2011-is használták. 2001-ben azonban az örmény állam eladta Eduardo Eurnekian befektetőnek, aki ezt követően használaton kívül helyezte, és épített helyette egy arctalan, új repteret. 

A szovjet éra másik ikonikus épülete a Rosszija Filmszínház, amelyet szintén Tarkhanyan, Khachikyan és Poghosyan tervezett 1975-ben. Két termének hatalmas tömegei egy madár szárnyaiként magasodnak a környező tér fölé. A vetítőtermek között helyezkedik el az előcsarnok, amely nagy belmagasságával, színes ablakaival leginkább egy katedrálisra emlékeztet. Tarkhanyan mindig is szeretett volna tervezni egy templomot – mesélte nekem az építész lánya, miközben a kiállítást néztük. Ez azonban a Szovjetunióban nem volt lehetséges, így a mozi előcsarnokát tervezte meg szakrális térként, majd elégedetten tudatta lányával az otthon biztonságában: a tervezett templom immár épül…

A kiállítás képe. Fotó: Peter Sägesser
5/6
A kiállítás képe. Fotó: Peter Sägesser

A kiállítás jól átláthatóan mutatja be a 20. századi örmény építészet történelmét, kapcsolat- és hatásrendszerét. Az Alexandr Tamanjan építész-urbanistával induló fejlődésvonal Samuel Safaryanon keresztül vezet Tarkhanyanhoz, Khachikyanhoz és Poghosyanhoz. Ötben évvel ezelőtt az örmény kultúra: építészet, művészet, film és színház a nemzetközi modern része volt. Anahit Tarkhanyan szándéka a múzeummal épp az, hogy megmutatta mindenekelőtt honfitársai számára: egykor képesek voltak erre, és ma is azok lennének. 


Peter Sägesser

A nagyközönség számára 2020 januárjától látogatható múzeum címe: Antarayin 188/16, Jereván, Örményország. A hivatalos megnyitót 2020. február 23-án, Artur Tarkhanyan 88. születésnapján tartják. Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 13:00-18:00

A szerző svájci építész, a kelet-közép-európai és szovjet építészet kutatója, az ostarchitektur.com alapítója és szerkesztője. A szöveget Kovács Dániel fordította.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk