Nézőpontok/Történet

Új építészeti magánmúzeum nyílik Jerevánban

1/6

A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser

?>
A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser
?>
Az egykori Rosszija Filmszínház szintén használaton kívül áll. A konzolosan kinyúló mozitermek tömege alatt újabb kori toldalékok. Fotó: Peter Sägesser
?>
Gjumri városát nagyrészt elpusztította az 1988-as földrengés. A város élni akarásának szimbóluma az Artur Tarkhanyan által tervezett szökőkút, amelyet hamarosan privát adományokból állítanak helyre. Fotó: Peter Sägesser
?>
A múzeum bemutatja az örmény építészet kapcsolatrendszerének történetét a főbb alkotókon és munkáikon keresztül. Fotó: Christian Dürrenberger
?>
A kiállítás képe. Fotó: Peter Sägesser
?>
Mérnökök és építészek közös munkájának gyümölcse: a Karen Demirchyan Sport- és Kulturális Központ. Fotó: Peter Sägesser
1/6

A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser

Új építészeti magánmúzeum nyílik Jerevánban
Nézőpontok/Történet

Új építészeti magánmúzeum nyílik Jerevánban

2020.01.20. 18:02

Cikkinfó

Szerzők:
Peter Sägesser

Földrajzi hely:
Jereván, Örményország

Építészek, alkotók:
Artur Tarkhanyan

Az egykori keleti blokk tán első építészeti magánmúzeumát hozták létre Jerevánban, és Artur Tarkhanyan (1932-2008) munkásságán keresztül mutatják be a 20. századi örmény építészetet. Az Építészfórum számára Peter Sägesser írt személyes élményeiről.

A szovjet korszak építészetét néhány ikonikus épület képén keresztül él a köztudatban. Ezeknek jelentős része Örményországban található, és jónéhányukat Artur Tarkhanyan, Spartak Khachikyan vagy Hrachya Poghosyan tervezte. A Szovjetunió felbomlásával a szovjet korszak számos épületét sorsára hagyták, így mára rommá váltak. Egy új jereváni múzeum azonban bemutatja az örmény építészet történelmét, az Artur Tarkhanyan építész vezetésével dolgozó tervező kollektíva munkásságán keresztül. 

A múzeum létrejöttét Artur Tarkhanyan családja kezdeményezte és finanszírozta. Az építész lánya, Anahit Tarkhanyan meghívására volt szerencsém meglátogatni a múzeumot még a megnyitót megelőzően. Az intézménynek helyet adó épület egy új külvárosi negyedben áll; a múzeum teraszáról csodálatos panoráma nyílik Jerevánra

A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser
1/6
A magára hagyott Svarnots reptér. A főépületet és az irányítótornyot körülvevő, emelt autóutat már elbontották. Fotó: Peter Sägesser

A múzeum apró, mégis revelatív képet ad az örmény építészet 20. századi történelméről. A középső terem közepén konstruktivista installáció áll, amely Vlagyimir Suhov konstrukcióira emlékeztet (Vlagyimir Grigorjevics Suhov, 1853-1939, orosz-szovjet mérnök és építész, a mérnöki szerkezetek innovátora – a szerk.). Tény: Suhov Örményországban is dolgozott. A falakon Artur Tarkhanyan és kollektívájának legfontosabb munkáit mutatják be fényképekkel, alaprajzokkal és a tervezési folyamat magyarázataival. Anahit Tarkhanyan több épületen keresztül magyarázta el számomra édesapja tervezési metódusait, de érdekes történet a helyi építészekkel folytatott, közös munka és a Karen Demirchyan Sport- és Kulturális Komplexum mérnökével, Grigor Azizyannal való kapcsolata is.

Az egykori Rosszija Filmszínház szintén használaton kívül áll. A konzolosan kinyúló mozitermek tömege alatt újabb kori toldalékok. Fotó: Peter Sägesser
2/6
Az egykori Rosszija Filmszínház szintén használaton kívül áll. A konzolosan kinyúló mozitermek tömege alatt újabb kori toldalékok. Fotó: Peter Sägesser

Az Anahit Tarkhanyan által egyik bővebben ismertetett épület a Svarnots reptér. Tarkhanyan és kollégái patkó alaprajzú épületet terveztek a repülőtérre, közepén az irányítótoronnyal. A téri elrendezés kifejezetten funkcionális: a buszmegállótól a repülőgépig rendkívül rövid a távolság, mindössze 46 métert kell megtenni. A gépek kezelése, az üzemanyaggal való feltöltés is hatékonyan megoldott. A repteret 1975-1980 között építették, és 2011-is használták. 2001-ben azonban az örmény állam eladta Eduardo Eurnekian befektetőnek, aki ezt követően használaton kívül helyezte, és épített helyette egy arctalan, új repteret. 

A szovjet éra másik ikonikus épülete a Rosszija Filmszínház, amelyet szintén Tarkhanyan, Khachikyan és Poghosyan tervezett 1975-ben. Két termének hatalmas tömegei egy madár szárnyaiként magasodnak a környező tér fölé. A vetítőtermek között helyezkedik el az előcsarnok, amely nagy belmagasságával, színes ablakaival leginkább egy katedrálisra emlékeztet. Tarkhanyan mindig is szeretett volna tervezni egy templomot – mesélte nekem az építész lánya, miközben a kiállítást néztük. Ez azonban a Szovjetunióban nem volt lehetséges, így a mozi előcsarnokát tervezte meg szakrális térként, majd elégedetten tudatta lányával az otthon biztonságában: a tervezett templom immár épül…

A kiállítás képe. Fotó: Peter Sägesser
5/6
A kiállítás képe. Fotó: Peter Sägesser

A kiállítás jól átláthatóan mutatja be a 20. századi örmény építészet történelmét, kapcsolat- és hatásrendszerét. Az Alexandr Tamanjan építész-urbanistával induló fejlődésvonal Samuel Safaryanon keresztül vezet Tarkhanyanhoz, Khachikyanhoz és Poghosyanhoz. Ötben évvel ezelőtt az örmény kultúra: építészet, művészet, film és színház a nemzetközi modern része volt. Anahit Tarkhanyan szándéka a múzeummal épp az, hogy megmutatta mindenekelőtt honfitársai számára: egykor képesek voltak erre, és ma is azok lennének. 


Peter Sägesser

A nagyközönség számára 2020 januárjától látogatható múzeum címe: Antarayin 188/16, Jereván, Örményország. A hivatalos megnyitót 2020. február 23-án, Artur Tarkhanyan 88. születésnapján tartják. Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 13:00-18:00

A szerző svájci építész, a kelet-közép-európai és szovjet építészet kutatója, az ostarchitektur.com alapítója és szerkesztője. A szöveget Kovács Dániel fordította.
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk