Közélet, hírek

Új védett épületek a kőbányai sörgyártól a svábhegyi víztoronyig

1/27

Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán

?>
Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán
?>
Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán
?>
Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán
?>
A FÉG még meglévő épületei
?>
A FÉG még meglévő épületei
?>
A FÉG még meglévő épületei
?>
A cseréppiagyár a Horánszky utcában
?>
A népszínház víztornya a Blaha Lujza téren
?>
A népszínház víztornya a Blaha Lujza téren
?>
A BUSZESZ megmaradt épülete
?>
A BUSZESZ megmaradt épülete látványterven
?>
A Filmlabor épülete
?>
A Szépilona remíz
?>
A Filmlabor épülete
?>
?>
A Siemens-irodaház
?>
A svábhegyi víztorony
?>
A svábhegyi víztorony
?>
A svábhegyi víztorony
?>
A Széchenyi-hegyi TV-torony
?>
A Széchenyi-hegyi TV-torony
?>
A Széchenyi-hegyi TV-torony
?>
A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton
?>
A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton
?>
A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton
?>
A Horánszky utcai cseréppiagyár kéménye
?>
A pénzjegynyomda
1/27

Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán

Új védett épületek a kőbányai sörgyártól a svábhegyi víztoronyig
Közélet, hírek

Új védett épületek a kőbányai sörgyártól a svábhegyi víztoronyig

2019.05.30. 05:25

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Védetté nyilvánított több ismert budapesti épületet a Fővárosi Közgyűlés. Köztük van a Siemens-irodaház, a Kőbányai Sörgyár sokáig a Globus által használt telepe, a Szépilona Remíz és svábhegyi víztorony.

A Fővárosi Közgyűlés a helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről lehetőség szerint évente kétszer dönt. A Hungária körúton található Siemens-irodaház védetté nyilvánítását Csomay Zsófia építész kezdeményezte, tizenkilenc másik épületet pedig a Városépítési Főosztály szakmai feltáró munkája alapján terjesztettek fel a helyi védettségre, ezek főleg ipari épületek.

A Siemens-irodaház

A Siemens-irodaház
16/27
A Siemens-irodaház



Csomay Zsófia építész kezdeményezte a Hungária úti Siemens-irodaház védetté nyilvánítását, amely a Nyíri István és Lauber László-féle egykori telefongyár-irodaház Lázár Antal és Reilmholz Péter tervezte bővítésével nyerte el mai formáját. Az indoklás szerint: „Az alaprajzok, a metszetek hagyományos irodaház elrendezést mutatnak. Mindössze egy gondolat tette ezt a nagyon egyszerű épületet egyedivé: az üvegfal, s mögötte a nagy telep koordináta-rendszerébe illeszkedő kicsit elfordított irodaház. Az előtte húzódó széles úton nagy sebességgel elhaladva a kettős homlokzati fal mozgóképes vetítővászonná válik. Tervezői a szomszédos Nyíri-Lauber épület kőburkolatát – egyetlen súlyosabb elemként – átemelték saját épületükre. Ez a gesztus a helyhez rögzíti a házat, hangsúlyozza, hogy kizárólag itt érvényes az építészeti gondolat."

A Szépilona Remíz 

A Szépilona remíz
13/27
A Szépilona remíz



A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1896. szeptember 15-én helyezte üzembe Szépilonán a 36 villamoskocsit befogadó remízépületet, amely most helyi védettséget nyert. „Az épületegyüttes értékét az ipartörténeti tartószerkezet - vasbeton pillérvázon gerendarács és dongaíves héjszerkezet -, a kitöltőhomlokzatok míves, idomtéglás téglaarchitektúrája, a feszes ritmusú osztott fém-üveg bevilágítók és az ipari jellegük mellet is igényes, íves fehér vakolatkeretezésű, halványkék fa nyílászárók adják" – szól az indoklás, amely kiemeli, hogy a remíz „az elmúlt évtizedek folyamán a remíz a kapacitásbővítés és a technológiai újítások ellenére példaértékűen megőrizte építészeti örökségét, eredeti arculatát."

Az egykori Magyar Filmlaboratórium Vállalat épületegyüttese

A Filmlabor épülete
14/27
A Filmlabor épülete


A Budakeszi úti telep terve már az ’50-es években felmerült, végül 1964-ben épült meg Morvay György tervei alapján az eredeti funkcióját a mai napig megőrző modern épületegyüttes. „Az épület megjelenésében és funkcionalitása révén a korai modern stílushoz áll közel. A budai hegyvidéki környezetbe finoman illeszkedő, felhasznált -részben olasz import- anyagai és szerkezetei révén az épületegyüttes a korszaktól idegen módon természetközeli alkotás lett. A terméskővel burkolt, és fehérre vakolt homlokzati felületek, a változatos méretű, formájú és osztású nyílások, a kiugró jó arányú toldalékok, gyalogoshidak és lépcsőfelépítmények játéka adja az épület egyedi karakterét."

A BUSZESZ, egykori Leipziger szeszgyár központi csarnok három traktusa

A BUSZESZ megmaradt épülete
10/27
A BUSZESZ megmaradt épülete


A BUSZESZ megmaradt épülete látványterven
11/27
A BUSZESZ megmaradt épülete látványterven



Az óbudai szeszgyárat a Leipziger Vilmos alapította Első Óbudai Szeszégető és Finomító Részvénytársulat létesítette 1867-ben. Az egykori gyár területe a mai Árpád-hídtól északra található a Duna partján. A szeszpárlás mellett szeszecet készítésével, később üdítőitalgyártással is foglalkozó vállalat az államosítás után kapta a Budapesti Szeszipari Vállalat – rövidítve BUSZESZ -nevet. A 2000-es évek végén a gyártás megszűnt, a területet eladták, az épületeket – az 1880-ban épült főépület néhány traktusán és a kéményen kívül – lebontották. A Biggeorge Property ingatlanfejlesztő márciusi közleménye szerint a területen új városrész épül Waterfront City néven, 1400 lakással, 10 ezer négyzetméternyi kereskedelmi, vendéglátó és irodaegységgel. A tervek szerint a még álló épületrészek felújításra kerülnek. Az indoklás szerint: „A megmaradt épületrész oromzatos főhomlokzatával a Duna felé néz, négy szintjén 3-3 fémszerkezetű, szegmensíves ablakkal. Fehérre festett, vakolt homlokzatait egyszerű díszítés jellemzi (párkányok, lizénák, a homlokzati síkból kilépő, hangsúlyos boltívek). Az épülethez korábban csatlakozó, elbontott épületrészek helyén (különösen a Dunával átellenes oldalon) homlokzatosítás szükséges, hogy minden oldalon az eredeti építészeti minőségnek megfelelő homlokzat álljon helyre."

A Pénzjegynyomda

A pénzjegynyomda
27/27
A pénzjegynyomda



„A Pénzjegynyomda épülete svájci tervek alapján 1925-ben került átadásra. A négyszintes, magastetős, kőlábazatos épület homlokzatai törtfehér színű, vakolt kialakításúak, a földszinti sáv kváderezett. A belvárosi szövetbe illő historizáló homlokzatokon geometrikus szecessziós stílusjegyek is fellelhetők. A Markó utcára és a Honvéd térre néző főhomlokzata 13 tengelyes, a tömör hatású, kváderezett lizénájú sarokrizalitokon csak a földszinten és a harmadik emeleten van nyílás. A háromosztatú kapu felett konzolokkal alátámasztott, alacsony oszlopokkal szegélyezett, tömör mellvéddel indul a három emeletet átfogó íves zárterkély. A zárterkély ablakai hármas nyílások. A homlokzat összes nyílása egyenes záródású, szintenként eltérő geometrikus mintázatú vakolatkeretezéssel. Az épületet különlegessé teszi a feszes homlokzatplasztika és az olyan, utcaszintről szinte láthatatlan részletek kidolgozottsága, mint a téglakeretezésekkel és koronázópárkányszerű műkő fedkővel díszített kéménycsoport." – áll a háttéranyag leírásában. Az épületben a mai napig a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomdája üzemel.

Az egykori Blaha Lujza téri Népszínház kiszolgáló épülete és víztornya

A népszínház víztornya a Blaha Lujza téren
9/27
A népszínház víztornya a Blaha Lujza téren


A népszínház víztornya a Blaha Lujza téren
8/27
A népszínház víztornya a Blaha Lujza téren

Az 1875-ben, az egykori Népszínház – későbbi Nemzeti Színház – kiszolgálására épített épült torony 47 méteres magasságával jóval magasabb a környék épületeinél, amelyet alagút kötött össze a Nagykörút alatt a színház épületével, a vízellátást és a gőzfűtést szolgáló háromeletes, magastetős, eklektikus épületben dolgoztak a díszletfestők, a jelmezkészítők, és itt volt a kazánház is. „A sárga klinkertéglával burkolt, hét tengelyes Csokonai utcai homlokzat bejárata a középső tengelyben nyílik. A homlokzati nyílások a földszinten és a legfelső emeleten egyenes záródásúak, a közbülső szinteken íves záródásúak. A toronyépület legtetején elhelyezett, 15 köbméteres, szegecselt tartályban tárolt víz a színház védelmét szolgálta. Innen kapta a vizet a színházban keletkezett tűz oltását szolgáló esőztető berendezés. A víz erejét felhasználva működtették a színpadtechnikai berendezések egy részét is: a hidraulikus gépek emelték és süllyesztették a díszleteket, a háttérfüggönyöket, valamint egy esetleges tűznek a nézőtérre terjedését gátló vasfüggönyt is. A Blaha Lujza téren álló egykori Népszínházat felrobbantották, a csővezetékeknek helyet adó alagutat betemették. Az egykori kiszolgáló épület és a hozzá tartozó víztorony viszont tovább él. Az utcai homlokzat felújított állapotban van, eredeti architektúrája érintetlennek tűnik. 2006-2008 közt belső átalakításokkal irodaházként újult meg. A torony lábában középen, az egykori fel- és leszálló vezetékek helyén azóta egy szűk kis lift közlekedik a legfelső, ötödik emeletig. Itt a víztartály helyén tárgyalótermet alakítottak ki, a falakra utólag vágott ablakokból pedig körpanoráma nyílik a fővárosra."

Az egykori Cseréppipagyár épülete és kéménye

A cseréppiagyár a Horánszky utcában
7/27
A cseréppiagyár a Horánszky utcában


A Horánszky utcai cseréppiagyár kéménye
26/27
A Horánszky utcai cseréppiagyár kéménye



„Az 1873-ban Meszner József számára épített cseréppipagyár egyemeletes, magastetős eklektikus ipari épület. A kívülről lakóház léptékű, ám üzemi belső terekkel rendelkező épületben a pipagyárat követően kelmefestő és vegytisztító üzem működött, majd 2001-ben művészeti központtá alakult át. A funkcióváltásokhoz szerkezeti beavatkozásra alig volt szükség. A keskeny telken álló, U alakú beépítésű épülethez az udvar felől földszintes szárnyak csatlakoznak. Az utcai homlokzat hét tengelyes, a bejárat a középső tengelyben nyílik. Felületképzése a földszinten kváderezett, az emeleten vakolt kialakítású, a lábazat és a bejárati előlépcső rózsaszín műkő. A homlokzat. valamennyi nyílása egyenes záródású. A lakópalotát imitáló homlokzat historizáló díszítőelemei nem vakolatból, hanem - pipagyárhoz illően - cserépből készültek. Az emeleti ablakok alatt balusztrádos mellvédek, felettük szemöldökpárkányokat alátámasztó akantuszleveles konzolok, az ablakok közt jón oszlopfős pilaszterek találhatók. A képszékben összesen öt darab, koszorút támasztó sárkányokat ábrázoló dombormű látható. A domborművek kétféle szélességűek, a három középső kéttengelyt átfogó, a széleken egy-egy pedig tengelyben elhelyezett. Az emeletre az eredeti lépcsőház rózsaszín műkő lépcsőin jutunk fel. A kőkonzolos függőfolyosó, a lépcsőházi és folyosói kovácsoltvas korlátok, illetve az udvar jó részének lefedésére szolgáló üzemi jellegű, acél rácsostartós üveg előtető eredeti formájukban maradtak meg. Az udvar középtengelyében, a hátsó tűzfal tövében egyszerű, dísztelen, de az egyemeletes épülethez képest impozáns magasságú acél pántokkal átfogott vöröstégla kémény áll. A 2001-es átalakítás során az utcai homlokzat műanyag alapú, sima felületű élénkvörös alapszínt kapott. Az alapból eddig nem látott módon, fehér színük révén emelkednek ki a régi díszítőelemek. A plakátszerűen festői hatás részei a kékre festett ablakszerkezetek is. Az udvarra nyíló műtermek falai visszafogottabb kialakításúak: halvány sárga és szürke színezést, helyenként vízsszintes csíkozást kaptak. A konfekciódíszekkel ellátott tisztes üzemház 2001-es felújítása a színek és a kisarchitektúra eszközeivel kihangsúlyozta az egykori cseréppipagyár egyediségét a józsefvárosi utcaképben."

Az egykori Gyapjúforgalmi Raktárközpont toronyépülete

A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton
24/27
A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton


A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton
23/27
A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton


A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton
25/27
A gyapjúforgalmi raktár a Gubacsi úton



A gyapjúforgalmi raktárközpont toronyépülete 1966-ban épült fel a Kén utcában Juhász Jenő és Pozsgai Lajos (IPARTERV) tervei szerint. „A raktárközpont jellegzetes toronyépülete a II. világháború utáni hazai ipari építészet egyik kiemelkedő alkotása. A tízszintes, téglalap alapú hasáb formájú, merev acélvázas szerkezetű épület homlokzatán a függőleges beton lamellák különböző nézőpontokból nézve is látványosak. Tömegét a sarkokon és a hosszabbik oldalak közepén végig húzódó, vasbeton mellvédes erkélysorok tagolják. Apró ablakokból álló nyílásai szinte észrevétlenül bújnak meg a beton lamellák között, így hangsúlyozva az épülettömeg zártságát. A raktártorony jelenleg üresen, kihasználatlanul áll, miközben a környéken jelentős fejlesztések zajlanak" – írja a döntéselőkészítő háttéranyag, miért érdemel helyi védettséget a raktárépület.

A FÉG hőerőmű épülete és kéménye

A FÉG még meglévő épületei
4/27
A FÉG még meglévő épületei


A FÉG még meglévő épületei
6/27
A FÉG még meglévő épületei



A Fegyver és Gépgyár (FÉG) Gubacsi úti hőerőműje késői eklektikus stílusban, korai modern formák felhasználásával épült, mozgalmas homlokzatain nagy acél-üvegfelületekkel, visszafogott téglaarchitektúrával. „A Gubacsi út utcaképében a téglaépület rövidebbik homlokzata hangsúlyos szerepet kap. Sajnos betört ablakaival és szennyeződött homlokzatával jelenleg szomorú képet fest. Különálló magas nyolcszögletű kémény és egy kisebb víztorony épület is tartozik hozzá. A víztoronyhoz kapcsolódó földszintes csarnok tetőzete teljesen hiányzik." Az egykori FÉG épületeit a közelmúltban nagyrészt elbontották.

A Kőbányai Sörgyár 5. számú telepe

Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán
3/27
Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán


Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán
2/27
Sörgyár és Globus Konzervgyár Kőbányán



A Fővárosi Serfőző Maglódi úti épületét 1943-ban vásárolta meg Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később a Globus Konzervgyár működött annak területén. A ma is álló vöröstéglás ipari épületen Mátyás király nagyméretű, Zsolnay cég által készített mozaikdísze látható, amely a gyár védjegye is lett, hiszen itt gyártották a Mátyás sört. A gyártelep meghatározó karakterék a vörös téglaarchitectúra adja. A portaépületként funkcionált egységeket reprezentatív kerítés köti össze. A lakóépületek megjelenése szorosan illeszkedik a gyár stílusához. A ’90-es években a tömb Sörgyár utcai szélén több kis területet leválasztottak a 41037 hrsz.-ú telekből. Az 54/1993. (1994.II.1.) Főv. Kgy rendelettel a Sörgyár főépülete került védelem alá. A védelem kiterjesztése azért vált fontossá, mert a 41037/1-5 hrsz alatt lévő épületek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, beleértve az egykori portaépületeket, a kerítést és a lakóházként funkcionáló épületeket is."

Széchenyi hegyi Tv-adótorony

A Széchenyi-hegyi TV-torony
20/27
A Széchenyi-hegyi TV-torony


A Széchenyi-hegyi TV-torony
22/27
A Széchenyi-hegyi TV-torony



A Magyar Televízió Széchenyi hegyi adóállomása 12 emeletes, 58 méter magas épületét 1958. február 22-én adták át. Az eredetileg a Magyar Posta tulajdonában álló épületet Székely László és Gergely István (Út- és Vasútépítő Vállalat) tervezték. Az 55 méter magas, 11 emeletes, élére állított szabályos hasábot formázó főépületet a Süttői Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat mészkő lapokkal burkolta, a torony tetejére egy 38 méteres antennatartó árboc került. Az eredeti nagyméretű osztás nélküli ablakok nehéz idomacél szerkezettel készültek. Az adótorony mellé stílusában hasonló porta- és őrszolgálat, aggregátorház, majd a toronyhoz egy íves nyaktaggal kapcsolódó üzemi épület került. Az adóépületet először 1975-ben renoválták. majd a továbbra is erodálódó homlokzatburkolatot 1984-ben leszedték és helyére hőszigetelt vékonyvakolatos rendszer került. Ezzel a burkolatkiosztás, amely a torony homlokzatának karakterét nagyban meghatározta, megszűnt. Ekkor került le a falról az épület eredeti megjelenéséhez tartozó Borsos József alkotta relief is. 2018-ban teljes felújítás következett. Dévényi Tamás építészirodája újra visszahozta az osztásképet a főépület homlokzatára. Equitone Tectiva lapokba helyezték az új, egyedileg gyártott, forgó rendszerű Aluprof nyílászárókat, melyek karakteres lemezperemet kaptak, amellyel plasztikusan kiállnak a homlokzatból. A korlátokon megtisztult a vörösréz burkolat, a rácsok eredeti arany festése is visszakerült. Az épület legnagyobb újdonsága a 6. emeleten kialakított látványos VIP tárgyaló, amelyből mindkét irányban egy-egy üvegkubus lép ki a homlokzatból. Az eredeti előtető visszaállítása helyett a tervezők egy előregyártott, monolit látszóbetonból készült új előtetőt terveztek amire felkerült a homlokzatról korábban leszerelt Borsos József alkotta relief."

A svábhegyi víztorony

A svábhegyi víztorony
18/27
A svábhegyi víztorony


A svábhegyi víztorony
17/27
A svábhegyi víztorony



„A harminc méter magas építmény tervezője Zielinski Szilárd műegyetemi tanár volt, aki a kor leghaladóbb vasbeton-építész műhelyével, a francia Hennebique irodával tartott fenn szoros szakmai kapcsolatot. Az Hennebique iroda Hoch-Reservoir in Budapest című 1902-es víztoronyterve és számításai képezték az alapját Zielinski több víztornyának, többek közt a Margitszigeti víztoronynak is. A Széchenyi-hegy, Csillebérc és János-hegy vízellátását biztosító, Fodor és Reisinger cég kivitelezte svábhegyi víztornyot 1913-ban adták át" – írja a víztorony történetéről a háttéranyag. „A víztorony köpenye vakolt, a pillérek halvány okkersárgák, a köztük lévő mező törtfehér színű. Az alsó két szinten és a medencetér alatti szinten a mezők közepén vakolatkeretezéssel kialakított ablakok kaptak helyet. A második ablaksor felett eklektikus stílusú, áttört beton korlát díszíti és tagolja a karcsú tornyot. Innentől a köpeny megszűnik, a homlokzatot csak a nyolc pillér és a lépcsőszerkezetet szorosan körülvevő vasbeton mag alkotják. A pillérek konzolfejekkel kialakított szecessziós csipkeíves boltozatokként támasztják alá a medencetér szélesebb tömegét és az alatta egy szint erejéig újra megjelenő köpenyt. A medencetér jóval szélesebb, nyolcszögű homlokzata oldalanként egy hármas ablaksorral díszített. Az íves záródású ablakok felett oldalanként egy kisméretű egyenes záródású tetőablak látható. A torony tetejét patinás díszműbádogos csúcsdísz hangsúlyozza."

Helyi védettséget kapott ezen felül a Zsigmond téri szennyvízátemelő telep, az egykori óbudai harisnyagyár épületei és kéménye a Bogdáni úton, az egykori Leiner Fülöp és Fiai Enyvgyár épületei Újpesten, az egykori Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Quittner Ervin tervezte igazgatósági villája és hőközpontja a Soroksári úton, a Magyar Honvédség Logisztikai Központjának  három igazgatási épülete és egy raktárépülete a Gubacsi úton, a Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft. egykori hajóépítő csarnoka és klasszicizáló stílusú kapuépítménye a Népszigeten és egykori Első Magyar Gazdasági Gépgyár, az EMAG Váci út menti épületei.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk