Újjászületik a háromszor elpusztult város

Hamarosan több új, elsősorban a látogatók kényelmét és az emlékek értelmezését segítő épület születik Gorsiumban, a háromszor elpusztult római városban. Kovács Olivér írása.

„A régészeti park hetvenes évekbeli megnyitása óta nem volt nagyobb, átfogó fejlesztés a romterületen, így több évtizedes lemaradásunk van mind a látogatók kiszolgálását, mind az épített maradványok bemutatását illetően. Így nagyon szükségünk volt már arra a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program megnyert pályázatára, amelynek a keretein belül turisztikai fejlesztést valósíthatunk meg" - mondta el a műemlékem.hu-nak a régészeti park vezetője, Nádorfi Gabriella régész. Hozzátette: a tervek elkészültek, a közbeszerzési eljárás lefolytatása után heteken belül indulhat a munka.

 

 

Gorsium romvárosa, amelynek eddig csupán 6-7 százalékát tárták fel, egyedülálló az egykori római birodalom területén, hiszen az antik falakra, alapokra csupán egy kisebb, időközben elpusztult középkori település épült, így a bemutatásnak, rekonstrukciónak páratlan lehetőségei vannak. „Természetesen idővel folytatni kellene a területen a régészeti kutatást, jelenleg azonban fontosabb a már feltárt alapfalak megőrzése, hiszen a romkonzerválás felett már sok helyütt eljárt az idő. A látogatók számára is jobb, ha a feltárások helyett inkább a már meglévőt mutatjuk be nekik minél élményszerűbben" - fűzte hozzá a régész.

 

 

A hajdani római település egyébként háromszor is elpusztult a története során. A területen – a Sopianae-Aquincum és a Sopianae-Brigetio út kereszteződésében – először katonai tábor épült az I. század közepe táján. Az itt állomásozó lovascsapatnak az őrszolgálat volt a feladata. A területnek rendkívül komoly stratégiai helyzete volt, hiszen az akkor még hajózható Sárvíz közvetlen kapcsolatot jelentett a Dunával is. Miután Pannóniát sikerült a birodalomba olvasztani, az addigi belső katonai táborok fokozatosan elvesztették jelentőségüket, hiszen a védelmi vonal a későbbiekben a limesre (Magyarországon, mivel folyami határ volt, a ripára) helyeződött át. Így a gorsiumi katonai település felszámolása után polgári város épült a telep helyén a második század elejétől. A békés évtizedek gazdasági fellendülésének köszönhetően a város gyors ütemben növekedett, területe a második század közepén meghaladta a 200 hektárt. A virágzást az is elősegítette, hogy még Traianus császár Gorsiumot jelölte ki az alsó-pannóniai tartománygyűlések székhelyéül. A markomann háborúkban azonban (167-180 között) azonban súlyosan megsérül a város, a betörő szarmaták nem csak a külső épületeket, de a császárkultuszt szolgáló központi szentélyeket is felégették. A katonai csapást azonban viszonylag hamar kiheverte Gorsium, a megsérült épületeket részben újjáépítették, részben újakat emeltek. Ha úgy tetszik, a rombolás még serkentette is a város fejlődését, hiszen a külvárosi vályog és faépületek helyett kőházakat építettek.

A cikk folytatása, további számítógépes modellek a hajdani, és látványtervek a leendő Gorsiumról a műemlékem.hu magazinjában.

Látványtervek: Bokor Péter, Villa International Zrt.
Számítógépes modellek: Mezős Tamás, M&M Architektes Mérnöki Iroda Kft.

Kovács Olivér