/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Kritika

VADÁSZ BENCE ÉS M. MILTÉNYI MIKLÓS KÖNYVÉHEZ

1/1

?>
1/1

VADÁSZ BENCE ÉS M. MILTÉNYI MIKLÓS KÖNYVÉHEZ
Nézőpontok/Kritika

VADÁSZ BENCE ÉS M. MILTÉNYI MIKLÓS KÖNYVÉHEZ

2010.12.07. 11:04

Sokszor leírtam, elmondtam már, hogy aki - valamilyen sötét átok folytán - felnőtté válik (emberré válási folyamata ekként megcsuklik), az építészkedést például azonnal hagyja abba. A felnőttek (sajnos, szép számmal akadnak ilyenek) hülyék ahhoz, hogy felelős felelőtlenséggel, az Úristentől szerzett-elcsent lényeglátó jókedvvel játsszanak; - hiszem ugyanis, hogy mindennemű alkotás szentségének titka a játék.

Sokszor leírtam, elmondtam már, hogy aki - valamilyen sötét átok folytán - felnőtté válik (emberré válási folyamata ekként megcsuklik), az építészkedést például azonnal hagyja abba. A felnőttek (sajnos, szép számmal akadnak ilyenek) hülyék ahhoz, hogy felelős felelőtlenséggel, az Úristentől szerzett-elcsent lényeglátó jókedvvel játsszanak; - hiszem ugyanis, hogy mindennemű alkotás szentségének titka a játék.

Ebben az ordítozós, zajos, tülekedő, gesztikulálós világba két, kicsit zsivány-szerű, alig koros gyerek belekuncogott - törvénytelenül, majdnem pimaszul. A harsány zenebona hirtelen - pár másodpercre - abbamarad, a felnőttek, az ordítozósak felháborodnak és megdöbbennek: KI MER KUNCOGNI ITT, MIÉRT NEM RÖHÖG VELÜNK EGYÜTT EZ A KÉT MÉRETES GYEREK, mire jó ez a vibrálóan finom pici kacagás? Elgondolkodnak ezen a merészségen, egy miccre előbukkan emlékeikből az az idő, amikor még ők is tudtak kacagni - aztán valaki ordít egy nagyot, s helyreáll a világ szomorú rendje.

Vadász Bence és M. Miltényi Miklós most kuncog nekünk egy kicsit; gyönyörű, boldog, szívet kaparó ez a leheletfinom nevetés. Miklós egészen különös, sajátos (építész körökben már igen régóta közismert) rajztehetsége maga-magának alkotta mesevilágán, rafinált, naiv tudatossággal komponált lebegő tárgyainak, alakjainak táncán a végtelenségig lehet legelészni - akár együtt is szállni velük. Bencét, akinek a humora meglehetősen széles körben ugyancsak ismert, erről az oldaláról még nem ismertük, verseivel alaposan meglegyintette lelkünket. Áldott öröm nevetni Vele, bár - hogy őszinte legyek -, bevallom, a finn gyermekdalán azért elég törvénytelenül röhögtem.

Igen vicces lenne itt, most, előttetek – gyerekek – amolyan akadémikusi szinten analizálni a régi RÉZ JEROMOS szindróma jelenbeli újjászületését, azt az evidenciát, hogy életünk minden pillanata, a KIBÚJÁS AKTUSÁTÓL MÁIG azonos súlyú és komolyságú események sorozata, azaz ÉLETKOR-FÜGGETLEN, hogy miként szeretnék pl. jómagam ma is, akár óránként legalább egyszer a teli spenótos tálba csapni (mint ahogy azt úgy 74 évvel ezelőtt volt bátorságom megtenni), hogy az óvoda káposztaszaga miként csapja meg orromat egy-egy tárgyaláson, s hogy a szerelem jelenünkben, úgynevezett felnőtt korunkban sem más, mint egy copf meghúzásának túlvilági öröme… Hogy Bencét Berta (0,2) érkezése gerjesztette újból írásra, az mindannyiunk számára nagy öröm - nekem, 75+0,3780822-nek mindenképp.

Csak remélni tudjuk, hogy ez a (bemutatkozásuk szerint) két ízlésesen testes figura folytatja játékait. Gondoljunk arra, hogy például Bence, még 6-8 gyerek jövetelével a jövőben (érdemes lenne neki ilyen áldozaton gondolkodni – egy költő feleség ebben nyilván partner lenne) micsoda poéta-életművet hozhatna létre.

Ha bánatosak lennénk, gondjainkban őrlődnénk, veszekedős kedvbe zuhannánk, kitikkasztana bennünket a létezés - nos, reméljük, hogy egy KUPICA „BENCI", kupicányi „MILTI" nedűje mindig a kezünkben lesz, s csendesen vigyorogni kezdünk a világra! S nagyon jó, hogy egy remek Kiadó is együtt tudott vigyorogni – velük, velünk.

Ezt javaslom most is, mindannyiunknak, a Könyv és szerzői ünneplőinek!

Budapest, 2010. október 28.

Prof. Dr. Arch. FINTA JÓZSEF
gyermek – akadémikus
építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk