Valencia : Művészeti Divatiskola – Bárány Barót Bálint Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A diplomaterv központi célkitűzése egy embercentrikus iskola kialakítása, ahol a különböző minőségű és típusú közösségi terek nagy mértékben képesek növelni az iskolában töltött idő minőségét.
Koncepció
Egy középületnél különösen fontos az épület átláthatósága, a tájékozódás egyszerűsége. Ebből a koncepcióból kiindulva három részre osztottam az épületrészeket: elméleti tevékenységek, gyakorlati tevékenységek, szállás számára biztosítandó terek. Ezek egymástól való elválasztása az épület tömegének alakítására, belső átriuimok kialakítására és teraszok tervezésére adott kiváló lehetőséget. Véleményem szerint egy sűrűn beépített környezetben fontos a zöldfelületek minél nagyobb arányú kialakítása a beépítettségi arányok javítására.
Az épületszárnyak nyílásainak keresztmetszetei különböző jelentőséggel bírnak, amelyeket építészeti és energetikai szempontok formáltak. A privát helyiségek szűk, hosszúkás nyílások mögé bújnak, míg a nyilvános terek nagy nyílásokat kaptak. Mindezt a magánszféra elkülönítésének igénye mellett, a déli homlokzatot értő erős napsütés indokolta. A nyilvános vagy közösségi terek, elsősorban az északi traktusban helyezkednek el, a nyílászárók kialakításából és az elhelyezkedésből adódóan tört fényt engednek be a helyiségekbe, ideális megvilágítást biztosítva. Ez az elhelyezkedés és adottság az alkotóterekben nem módosítja a színeket, vagy az anyagok textúrájának megjelenítését, mint a direkt fény esetében, továbbá az előadó, irodai helyiségekben sem zavaró a táblára, lapra eső napfény.
A tervezett épület különböző szárnyai ugyanazzal a táblás kialakítású burkolattal kerültek kialakításra, de mindegyik esetében az alapszín mellett más-más szín dominál. Azt, hogy melyik kerül túlsúlyba, az épületszárny elhelyezkedése határozza meg. A kialakítás és színezés a környezetre reflektál. Amíg a telek északi homlokzata vöröses árnyalatú, amely a szemközti iskola kőburkolatának színeit tükrözi vissza, addig a déli oldalon található homlokzat a szemközti, és szomszédos apartmanépületek homok-sárgás, bézs árnyalatú felületeihez idomul. A földszinten kialakított nagy üvegfelületek a környező épületek hasonló megoldásához igazodnak, amelyek mögött nagyrészt üzlethelyiségek találhatók. A földszint transzparens megjelenést idéz elő. Az átlátszóság az intézmény esetében az emberek beinvitálását is szolgálja egy-egy kiállítás, bemutató alkalmával. Nem utolsósorban a zártsorú, szűkre szabott beépítési lehetőségen is javít, a térérzetet növeli és szellősebbé teszi az, hogy átláthatóvá válik az épületet körbefogó két utca a földszint másik felén elhelyezkedő kávézón keresztül. Ennek homlokzata szintén nagy üvegfelületeket kapott. A két fő tömeg közé (elméleti és gyakorlati szárny) került a fő lépcsőkar, így kialakítva a terasztető keresztmetszetét. A lépcsőkar a szerkezettől függetlenül dolgozik, saját magát hordva, amely a karok közötti pengefalra történő támaszkodással valósul meg. A függönyfal homlokzat a lépcsőkar mellett, nem csak a közlekedő természetes megvilágítását biztosítja, de tovább hangsúlyozza annak identitását, elkülönülését, hangsúlyozza az épület három részre tagoltságát.
A másodlagos lépcsőkar, a kollégiumi szárnyban helyezkedik el, a fő lépcsőkarral azonos tengelyben. Ez a lépcsőkar a kollégium-szárny leválasztását szolgálja, amely privát, különálló működését biztosítja. Egy oktatási intézmény tervezésénél kiemelten fontos a közösségi terek kialakítása, ahol a hallgatók a tanórák közötti időt el tudják tölteni. Ezeknek a tereknek különböző minőségűeknek kell lenniük. Ki kell elégíteniük a pihenésre, munkára, szórakozásra fordítandó idő igényét. Ennek a komplex igénynek a kielégítésére az általam tervezett épület esetében az aulában, a szintközi közlekedő tér végéiben, és a legfelső szinten lévő „hangos" fedett teraszon, a „csendes" élmény terasz és a köztes klub helységben van lehetőség. Így minden fajta tevékenységre található alkalmas tér, legyen szó tanulásról, pihenésről vagy szórakozásról. A tervezési programban helyt kapott művészeti ágak a következőek: textil és divattervező -, ötvös -, bőrdíszműves -, tárgy és formatervező szak.
Tömegalakítás
Már fentebb (a koncepció bekezdésnél) említettem, hogy a funkciók elkülönítése irányította a tömeg alakítását a tervezés során. A földszinten még egybefüggő tömeg, az első emelettől válik háromfelé, a három különböző funkcióknak megfelelően. A telek határ északi részén lévő „A" jelű tömeg ad helyet az elméleti oktatás, illetve az iskola üzemeltetési tereinek. A középső „R" jelű tömeg a gyakorlati oktatást szolgálja ki, míg a telek déli felében elhelyezkedő „T" jelű tömeg az ideiglenes szállás lehetőségét biztosítja. A három tömeg távolságát a két főtömeg közé beékelődött fő lépcsőkar határozta meg. A tömegek dimenzióját a benne lévő terek berendezhetősége, illetve statikai szempontok alakították ki. Az „R" és „T" tömeg között elhelyezkedő szűkebb tér, az „T" tömegbe való beközlekedést szolgálja.
Az épület magasságát a környező épületek méretei befolyásolták, amelyek 4-5 építési szintet jelentenek. Mindezek mellett figyelembe vettem, hogy a tervezési helyszín környezetében lévő középületek valamivel magasabbak, így az általam tervezett oktatási intézmény tömege is magasabb, megtartva a ritmust az utca képben. Négy emeleten helyezkednek el a fűtési rendszerrel ellátott terek, az ötödik szinten a kültéri teraszok kaptak helyet, így mind a két szempontot, amely az épület magasságát befolyásolták, kielégítettem. Mivel az épületem szintmagassága nagyobb, mint a szomszédos épületek esetében, szembetűnővé vált a tömeg kiemelkedése, mégsem kelt zavaró hatást a homlokzat megjelenésben, ill. az utcaképben.
A földszinten az „A" tömeg esetében a homlokzat visszahúzásra került, így jelezve a főbejárat helyzetét, amely megjelenésével és kialakításával invitálóan hat. Ezen a homlokzaton található egy kerékpár tároló, mely a homlokzati síktól kissé beugratva került megtervezésre, így teremtve meg az ideális teret a közlekedési eszközök ideiglenes tárolására. Ugyanezen a homlokzaton a harmadik emeleten kialakított konzol reflektál a behúzásra, és így adja vissza az ott elvesztett hasznos belső teret, amely mögött közösségi tér helyezkedik el. A „T" épület bejárata a homlokzat síkjából szintén beljebb helyezkedik el, így reagálva a szomszédos épület vonalára mely épület rövidebb telekhatárral rendelkezik. Ez jelzi a homlokzaton a bejárat elhelyezkedését, valamint elkülöníti a kávézót a bejárattól, ezáltal jelöli ki a nyilvános és a privát megközelítését az épületnek. A nyilvánosság számára elérhető tér bejárata a homlokzaton kitűnik, míg a privát térbe való bejutás síkban is visszahúzódik, így jelölve ki a kávézó felé vezető bejárat útját.
Anyaghasználat
Valenciában az egyik legelterjedtebb építőanyag a vasbeton. Az új építésű épületek nagyrészt vasbetonból készülnek. Ezt is figyelembe véve esett a választásom a vasbetonra, mint fő építőanyagra, a homlokzat kialakítás által megkívánt anyagok mellett. A homlokzat burkolása egy fajta anyaggal történt, különböző színű és kétféle textúrájú szálcement táblák felhasználásával. A háromfajta szín kiosztásával alakul ki a homlokzat megjelenése. A homlokzati nyílászárók anyaga alumínium, melyek színe fehér. Erre az anyagra esztétikai, illetve tűzvédelmi okok miatt esett a választásom. Az épület belsejében megjelenő anyagok, főképp natúr árnyalatúak, az alkotás folyamatát, illetve kiállítások bemutatását elősegítendő semleges hátteret biztosítva.
A vasbeton pillérek, ahol nem kerülnek elburkolásra, nyers felületükkel jelennek meg, illetve az alkotóterekben, ahol nem található álmennyezet, szintén a beton nyers felülete jelenik meg. Az elburkolt falfelületek elsődlegesen gipszkartonra felvitt glett formájában jelennek meg, fehérre festve. A padló burkolatok a helyiségek rendeltetésétől függően kerülnek kialakításra. A fő burkolati anyag, a műgyanta, mely kiváló megoldás nagyobb, összefüggő terek burkolásánál, valamint olyan tereknél, ahol nagy mechanikai igénybevétel várható. A vizesblokkokban is ez a burkolat jelenik meg, hiszen ez az anyag kellően kielégíti a vízzárással összefüggően támasztott követelményeket. Továbbá mivel nem történik burkolatváltás küszöb kialakítása nélkül helyezhetőek el az ajtók, amely az akadálymentesség feltételeit is biztosítja. Az alkotóterekben csiszolt az aljzat burkolata, mely a tér használati igényeinek megfelelő módon kerül kialakításra. A nagy mechanikai és kémiai hatásoknak kellően ellenáll, ezen felül könnyen tisztítható felületet képez. Az anyag színárnyalata semleges, így nem zavaró a különböző tervezési, illetve kivitelezési szakaszokban. A kollégiumi szobákban, fürdőkben, illetve, a külső függőfolyosókon a burkolat anyaga greslap, mely a padlófűtés hatékonyságát segíti elő, illetve egy elegáns, könnyen fenntartható, időtálló burkolatot képez. Ezek színe és mintája eltérő, az adott funkcióhoz igazítva került megtervezésre.
A belsőépítészet igen letisztult, egyszerű a már fentebb említett szempontokat figyelembe véve került kialakításra. Szempont volt a funkció, a használat, a fényviszonyok befolyása. A gépészet az épület minden részén megjelenő álmennyezet fölé került rejtésre, kivéve az alkotóterekben, ahol a csövek a belsőépítészet részét képezik, a belmagasság tovább növelése érdekében. A helyiségek kialakítása során a fehér, és a beton szürke szín dominál. A különböző szinteken különböző színt kapott a műgyanta padló burkolat, így megkülönböztetve, és elkülönítve a szinteket elősegítve az épületekben a tájékozódást.
Összegzés
Az épület tervezésénél nagy hangsúlyt fektettem a különböző funkciók elkülönítésére, valamint a kellő mennyiségű és minőségű természetes fény megteremtésére az azt megkívánó terekben. A telek környezetét figyelembe vettem a tervezés során több szempontból, úgy, mint építmény magasság, a már meglévő épületekre történő reagálás, vagy az anyaghasználat szempontjából is. Különös figyelmet kapott a különböző minőségű és típusú közösségi terek kialakítása, mely nagy mértékben képes növelni az iskolában töltött idő minőségét. Az épület üzemeltetési szempontjait is kiemelten kezeltem, ami a különböző raktárhelyiségek megteremtésében, teherlift kialakításában, vagy a strangok méretében és pozicionálásban jelenik meg. Összességében egy ember centrikus, könnyedén értelmezhető, és használható épületterv jött létre.