”Van benne egy kis Mary Poppins” – Lina Ghotmeh tervezi a 2023-as Serpentine Paviliont

A bejrúti születésű építész a lehető legkisebb ökológiai lábnyomra törekszik afrikai ihletésű fedett menedékként szolgáló tervével, így biztosítva találkozóhelyet a parkba látogatóknak. A londoni pavilont tavaly a chicagói művész, Theaster Gates tervezte, korábban Junya Ishigami, Francis Kéré, Bjarke Ingels és számos más sztárépítész műveit tekinthette meg a nagyközönség.

Egy filigrán, fából készült "napernyő" fog épülni jövő nyáron a londoni Kensington Gardensben, a 22. Serpentine Gallery pavilonjaként. Lina Ghotmehről szóló korábban írt bemutató cikkünk itt olvasható.

A pavilon az À Table nevet kapta – ez a francia felhívás arra, hogy üljünk le együtt enni – és a tér közepe körül elhelyezett asztalok és padok gyűrűje alkotja, amelyek nyilvános találkozóknak és megbeszéléseknek szolgálhatnak háttérként, vagy egyszerűen csak arra, hogy a park látogatói leüljenek, olvassanak, egyenek vagy dolgozzanak.

A kilenc "sziromból" álló esernyő laminált oszlopsoron nyugszik, ami a pavilon széle körül fedett sétányt képez, amelyet áttetsző üvegfalak választanak le a belső térről. A pavilont körbesétálva finoman tárul fel az épület virág formájú geometriája.

Ghotmeh az épület építésekor a Saint-Gobain alacsony szén-dioxid-kibocsátású, újrahasznosított üvegét kívánja felhasználni, és a szerkezetet a könnyű szétszerelhetőség érdekében csavaros rögzítéssel tervezte. Laminált faanyag nyújt lehetőséget a vékony és ökonomikus szerkezet megvalósítására. Az iroda a tervezés során a közösségi találkozóhelyek és a kollektív rituálék helyszíneinek történetét kutatta, a Stonehenge-től a nyugat-afrikai Maliban élő dogon nép toguna kunyhójáig. A toguna – ami "nagy menedéket" jelent – általában a falu központjában áll, ahol a közösség összegyűlik, hogy döntéseket hozzon, konfliktusokat rendezzen és igazságot szolgáltasson. Alacsony tetőzetüket úgy tervezték, hogy az emberek inkább üljenek, mint álljanak, így segítve az erőszak elkerülését a viták rendezésekor.

A Serpentine Gallery újra egy fiatal és tehetséges, de kevésbé ismert építészt választott az évente megvalósuló pavilon megalkotására. Ghotmeh 1980-ban született Bejrútban, ahol a libanoni polgárháború utáni időszakban nőtt fel, és a Bejrúti Amerikai Egyetemen, valamint a párizsi École Spéciale d´Architecture-ben tanult építészetet. Londonban együtt dolgozott Jean Nouvellel és Norman Fosterrel, a nagy áttörést pedig 2005-ben érte el, amikor két társával együtt megnyerte az új Észt Nemzeti Múzeum tervezésére kiírt nemzetközi pályázatot, aminek eredményeképpen megalapították a DGT Architects párizsi irodáját, és a kritikusok elismerését kiváltva megvalósították az épületet.

Ghotmeh 2016-ban alapította meg saját stúdióját, és nemzetközi elismerést vívott ki magának a 2020-ban Bejrútban elkészült Stone Garden apartmanházzal, amelyet tavaly a Velencei Építészeti Biennálén is kiállítottak. A robusztusan kiemelkedő betonhomlokzatát mély nyílások tarkítják, amelyek a háború sújtotta város golyók ütötte lyukait idézik, és vízszintes csíkozású sávokkal tarkítottak, amelyeket kézzel fésültek a felületbe, miközben a beton megszilárdult. Látványa egy óriási üledékes kőzetdarabhoz hasonlítható, amelyet lakható sziklafalba véstek, és amelynek nyílásaiban most buja zöldellő növények nőnek ki.

A Lina Ghotmeh tervezte Serpentine Pavilion 2023 júniusától októberig lesz látogatható.

Forrás: The Guardian