Épületek/Örökség
Várkastély a lápon
2014.04.24. 12:57
Projektinfó
Az Épületek rovatot támogatja a
Szerzők:
Kelecsényi Kristóf Zoltán
Építészek, alkotók:
Földes László, Csángó Zsuzsanna
Földrajzi hely:
Magyarország, Egervár
Tervezés éve:
2007
Építés éve:
2013
Stáblista
építész, generál tervező: Csángó Zsuzsanna
statikus: Dobri Béla
tűzvédelmi szakértő: Czefernek József
épületgépészet: Hauser György; Horváth László
építészettörténeti kutatás: dr. Mezey Alice, dr. Bozóki Lajos, Horogszegi Tamás, Kovács Gábor
régész: Dr. Vándor László
belsőépítészet: Földes László és Társai Építésziroda Kft.
felelős tervező: Földes László
belsőépítészet: Szlabey Balázs, Vértesy Ági
világítástechnika: Haász Ferenc
Letölthető dokumentumok:
Adott egy ezerfős község és egy reneszánsz várkastély a határban, melyből a szocializmusban tsz-elnök képzőt akartak csinálni, de végül munkásszálló és disco is működött benne. Csángó Zsuzsanna és a Földes és Társai Építésziroda tervei nyomán az épület a közelmúltban megújult.
Az állami tulajdonú egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastély alacsony színvonalú turista-, és munkásszállóként, alkalmi szórakozóhelyként működött, műszaki állapota erősen romlóban volt a '70-es évekbeli felújítás elöregedtével. A településnek sikerült megszereznie a kastély vagyonkezelői jogait, ugyanakkor az alig több, mint ezerfős falu érhető okok miatt csak egy EU-pályázat sikerében bízhatott.
23/45
Az egervári kastély felújítása, fotó: Zsitva Tibor
Az egervári kastély felújítása, fotó: Zsitva Tibor
A megkeresés 2007-ben érkezett az egervári Polgármesteri Hivatal részéről Csángó Zsuzsannához. Az épületről való gondolkodást egy, a települést átfogóan érintő turisztikai vízió indította el. Az első kísérlet ugyan sikertelen volt a pályázati pénzek elnyerésére, ugyanakkor a munka megkezdődött, és 2009-ben már sikeresen pályázott Egervár a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretéből. A falu a Vasvárt Zalaegerszeggel összekötő 74-es út mentén fekszik, a kastély pedig a gótikus eredetű ferences templom előtt, Vasboldogasszony felé leágazó út mellett, a beépített területen kívül a Sárvíz körüli lápos területen áll, tehát természeti környezetben.
A beruházás tulajdonképpen egy általános felújítást jelentett, nagyobbszabású átalakításra nem került sor. A külső, így a homlokzat és a tetőhéjalás teljesen, a belső részlegesen újult meg, ugyanis a pályázat támogatási intenzitása miatt a profittermelő részeket ki kellett hagyni. A beavatkozás legjelentékenyebb része az akadálymentesítés, valamint a nyugati szárny földszinti helyiségeinek - amelyek korábban raktárként és kazánházként szolgáltak – megújítása volt. Ezen felül felújították a meglevő konyhát is. Új funkcióként kiállítótér és ehhez kapcsolódó gyermek-foglalkoztató létesült. Az előző felújítás során létrejött funkcionális kialakítást tehát alapvetően nem változtatta meg a mostani beavatkozás. Már a tervezési folyamat kezdeteinél csatlakozott a munkához belsőépítészeti tervezőként a Földes és Társai Építésziroda, akiknek a legnagyobb feladatát a fogadótér, és a kiállítóterek megtervezése jelentette.
34/45
Az egervári kastély felújítása, fotó: Zsitva Tibor
Az egervári kastély felújítása, fotó: Zsitva Tibor
A műemléki várkastély felújításának egyik legsarkallatosabb pontja a három oldalról körülépített udvarba tervezett szabadtéri színpad volt. A megrendelő érthető elvárásai közé tartozott, hogy a kastély fenntarthatósága biztosítva legyen. A rendezvények befogadására alkalamas szabadtéri színpadot azonban több kritika is érte a műemlékvédelem részéről, mondván, hogy az a belső udvar képében zavarólag fog hatni. A tervezők végül egy olyan megoldásra jutottak, hogy a színpadot magát már az udvaron kívül, az északi oldal előtt sikerült elhelyezni.
A cikket Kelecsényi Kristóf írta a Csángó Zsuzsannával készült beszélgetés nyomán
