Programok

Városi Séták x Othernity: Kelenföldi városközpont

1/1

forrás: KÉK

Hirdetés
?>
forrás: KÉK
1/1

forrás: KÉK

Városi Séták x Othernity: Kelenföldi városközpont
Programok

Városi Séták x Othernity: Kelenföldi városközpont

2020.11.03. 14:23

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Zilahy István

Cég, szervezet:
KÉK - Kortárs Építészeti Központ

Esemény kezdete:
2020.11.07. 10:00
Esemény vége:
2020.11.07. 12:00

Folytatódik a Kortárs Építészeti Központ Városi Séták eseménysorozata, mely a 2021-es Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának, az Othernitynek középpontjába helyezett 12 budapesti épületbe kalauzolja az érdeklődőket. A résztvevők november 7-én 10:00 órakor a Zilahy István tervezte Kelenföldi városközpontot járhatják be, mely az első “anti-alvóváros" koncepcióját volt hivatott életre kelteni.

Kelenföldi városközpont

1973 nyarán, a kelenföldi lakótelep befejező építkezéseivel párhuzamosan megindulhatott a Kelenföldi Városközpont kivitelezése. Az 1969-ben meghirdetett építkezést nagy várakozás övezte. A városközpont, ami a több mint 9000 ezer lakással bíró lakótelep közepére épült, az első “anti-alvóváros" koncepcióját volt hivatott életre kelteni. Az épület tervezője, Zilahy István lehetőségeihez mérten egy igencsak modern épületet álmodott meg, amely kulturális, bevásárló és szórakoztató funkciók egész sorát foglalta magában. A városközpont épületegyüttesébe terveztek egy ABC-t piaccal, “étteremeszpresszót, szórakoztató kombinátot" széles terasszal “azoknak, akik nem akarják idejüket főzéssel tölteni". Megépült továbbá a Budapesti Művelődési Központ épülete, amelyet a fővárosi “művházak" módszertani irányítójának szántak, magában foglalva a Szabó Ervin Könyvtár legnagyobb kerületi fiókját. Még egy 600 fős befogadóképességű filmszínház is a koncepció részét képezte. Különlegességét leírják Zilahy szavai: “az első lesz Budapesten, amelyet már eredetileg panoráma filmvetítésekre terveztünk". 1975-re elkészültek a központ első épületei, majd 1979-ben megnyitott az épület, amely a mai napig magában foglalja a Budapesti Művelődési Központot és a fiókkönyvtárat is. Építésekor Budapest első, komplex művelődési intézménye lett.

Program

A séta első felében Pesti Mónika, a Lechner Tudásközpont munkatársa fogja a látógatókat megismertetni a Kelenföldi Városközponttal, feltárva az 1970-es évek kezdetén a várostervezőkben megfogalmazódott “anti-alvóváros kísérlet" jelentését. A városközpont egyik meghatározó épülete a Budapesti Művelődési Központot és a Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókját magába foglaló épület. A BMK épületébe lépve a sétát Bakó Krisztián, a Budapesti Művelődési Központ munkatársa vezeti tovább, aki ismertetni fogja az épület múltját, jelenét és lehetséges jövőjét, miközben elkalauzol az épület rejtett zugaiba. Végezetül pedig Utcai Dávid festőművész vezetésével betekintést nyerhetünk a Budapesti Amatőr Alkotók Stúdiója: Monokróm foglalkozásába, ahol többet is megtudhatunk a festőművészek világáról. 

Részvételi díj

Teljes áru jegy: 3500 Ft
Diák jegy: 2500 Ft

További információ

Jelentkezni itt lehetséges. Részletek a bejárásról a program honlapján és a Facebook eseménynél, a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállításáról, az Othernityről itt olvasható. 

KÉK

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk