Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Lakóépület

Városias falu kortárs kalákában

1/15

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
?>
Zanderroth Architekten
?>
1/15

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

Városias falu kortárs kalákában
Épületek/Lakóépület

Városias falu kortárs kalákában

2012.01.17. 14:56

Falusias karakter a német főváros sűrű szövetében? Saját családi ház előnyei a közösségi élet elemeivel ötvözve? Építőcsoportban végzett kivitelezés piaci ár alá nyomott nyégyzetméter árakkal? Ez volt a cél, és ezt is valósította meg a Zanderroth Architekten építészei által Berlinbe tervezett BIGyard projekt, mely tavaly elnyerte az Ugo Rivolta-díjat.

BIGyard – Zelterstrasse 5-11., egy vegyes vállalkozásban megvalósított projekt

Családi házak városi környezetben – különálló otthonok, nagy kert, zöldtetők, széles panoráma, közvetlen bejárat az utcáról a lakásokba, illetve hátsó megközelítésű parkolóhelyek: a BIGyard projekt célja saját családi házak megvalósítása volt Berlin szívében.

 

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
1/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
2/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
3/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

 

 

Kiindulópont: a helyszín

A helyszín egy régi margaringyár területe, mely Vilmos korabeli, zárt sorú épülettömegek közé ékelődik. A tervezett lakóépület a városra éppúgy utal, mint saját magára:bentről  ki lehet tekinteni, de be is lehet pillantani az ott zajló életbe, megnyílik a város és az utca felé. Három különböző típusú lakóegységet alakítottak ki egymáshoz közel, ugyanakkor a közösségi terek által meghatározva.

A telket két és fél oldalon 22 m magas falak határolják. Az utcai homlokzat északra néz, egyik oldalán egy műemléki védettség alatt álló templommal szomszédos. Az összetett követelményekre válaszul három, összetéveszthetetlen jegyekkel rendelkező lakástípus született. Az utcafronton csak négyemeletes a tömeg, hogy ne árnyékolja túl a háromszintes, tűzfalas, kerttel rendelkező lakásokat és magát a kertet. Annak érdekében, hogy az udvarba több fény jusson, azt felemelték az első emelet szintjére, és a garázst alatta helyezték el. A háromszintes penthouse lakásokból remek kilátás nyílik, meghatározó elemük a két irányba tájolt felső emelet.

 

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
4/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
5/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
6/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

 

 

Beépítés

A két sorban elhelyezett lakóházak zárják az utcavonalat, 45 önálló otthonnak adnak helyet, melyek mindegyike a családi házak jegyeit hordozza magán.

Városi lakások

Az utca mentén épített 23 lakásnak mind saját bejárata van elöl és parkolóhelye hátul. A négy emelet jellemzően 3,65 m szélességben, szinteltolással került kialakításra, minden otthonban 4,20 m magas konyha-nappali, közvetlen kertkapcsolat, vizuálisan védett tetőterasz és tetőkert található.

 

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
7/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
8/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
9/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

 

 

Kertes lakások

A közvetlen kertkapcsolat fényt juttat a belső terekbe is, a lakások saját hátsó bejárattal rendelkeznek. A 10 darab háromemeletes, félszint-eltolásos kertes lakásban meglepően nagyok a terek és belmagasságok, melyeket loggiák, erkélyek egészítenek ki.

Penthouse lakások

A kertes lakások fölött 12 háromszintes penthouse otthon található, melyek a tetőszinten két irányba vannak tájolva.

Közösség – Magánszféra – Város

Ahol a saját ház előnyei egy többlakásos épület sűrűségével ötvöződnek, új jelentőséget nyer a közösség mint szempont. A bemutatott építészeti kialakítás éppen a közösségi lét és intimitás ezen kombinációjára ad megfelelő választ. Az épület számtalan bejárata biztosítja a lakások egyedi megközelítését, míg az udvar, előtér, garázs és utca közlekedő útvonalai ismétlődően átfedik egymást.

A projekt, méreténél fogva, számtalan közösségi aktivitásra nyújt lehetőséget, melyek közül a legfontosabb az 1 300 m2-es, osztatlan közös udvar, de ilyen a 250 m2-nyi közös tetőterasz csodás berlini panorámával és szabadtéri főzési lehetőséggel, a szauna vagy a négy vendégapartman.

Az autómentes udvar, a keskeny moduláris kiosztás és a különálló, mégis átfedésbe kerülő útvonalak falusias karaktert adnak az épületegyüttesnek. A városi lakások megnyílnak az utca – és a város – irányába, az egyik helyiségben mindegyiket portálablakkal látták el, hogy vagy kisvállalkozást lehessen ott üzemeltetni, vagy annyi fényt lehessen az enteriőrbe engedni, amennyit a lakó szeretne.

 

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
10/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
11/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
12/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander
13/15
BIGyard – Zelterstrasse 5-11, tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

 

 

Építőcsoport

A projektet építőcsoport (baugruppe) keretein belül valósították meg. A főkoordinátor, a SmartHoming felügyelete alatt 72 partner saját felelősséggel dolgozott a kivitelezésen. Nem egyetlen befektetőcég viselte a kockázatot és részesült a nyereségből, így a négyzetméter árak jóval a piaci szint alá kerültek. A 72 tulajdonos az alaprajzi elrendezéstől a fürdő csempézéséig valóra tudta váltani saját belsőépítészeti elképzeléseit. Minden, a közösséget érintő munkarészt, mint például a homlokzatot, burkolatot és kertrendezést, a csoporttal együttműködő építészek (Zanderroth Architekten)terveztek meg.


tervezők: Christian Roth, Sascha Zander

Zanderroth Architekten
14/15
Zanderroth Architekten

építész tervezők: Christian Roth, Sascha Zander, Kirka Fietzek, Diana Gunkel, Guido Neubeck, Konrad Scholz, Lutz Tinius

statika: Andreas Leipold, Ingenieurbüro für Statik, Konstruktion und Bauphysik
tájépítész: herrburg Landschaftsarchitekten, Berlin
gépészet: Ingenieurbüro N. Lüttgens, Berlin

bruttó beruházási költség: 8 millió EUR

fejlesztő: smarthoming
megrendelő: Bauherrengemeinschaft Zelterstraße 5-11 GbR

tervezés éve: 2006
kivitelezés éve: 2011
generáltervező: Zanderroth Architekten

 

 

Vélemények (34)
Hali
2012.01.25.
17:32

Az épületek valahogy Maros Tamás perbáli sorházaira emlékeztetnek. Laksűrűség, terek, átmeneti terek végiggondoltsága. Jó.

HI
2012.01.19.
08:06

Valóban mB pontosításai emelik ki a lényeget, elsősorban az, hogy nem volt BEFEKTETŐ. A "családiházas" élettér megteremtése városban intenzív beépítési móddal az építészet régi témája. Jó 10 éve én is terveztem egy hasonló filozófiájú megoldást és volt "befektető". Minden szépen indult, a zsűri és a helyi lakossági fórum - volt ilyen a helyi főépítész szervezésében, csak mint jó példát említem - örömmel fogadta. Aztán mikor kiadták az építési engedélyt a "befektető" mellőzve minden etikai és jogszabályi elvárást, más építész "kollégák" bevonásával a tervből kivette a "családiházas" elvet és lebutított, kizsigerelt társasházat csinált belőle. Az eredeti tervet ma is vállalnám, de gazdasági befektető részére soha többé nem vállalok ilyen megbízást. Huszti István

Pákozdi Imre
2012.01.20.
07:23

@HI: És csont nélkül megkapta arra is az építési engedélyt?

HI
2012.01.20.
08:27

@Pákozdi Imre: Látom szereted a költői kérdéseket. Hát persze, hogy megkapta, nálunk az engedélyezési eljárásnál nem szempont az építészeti koncepció és minőség, a megvalósulásból az építész kizárható, hivatalos nyelven a tervező a saját tervével kapcsolatban nem"ügyfél". Ennek a példának a kapcsán azért nem ezt emelném ki. Szerintem a lényeges kérdés az, hogy nálunk miért nem épülnek ilyen szemléletű házak? Bátran mondhatom, hogy ebben nem az építészek a vétkesek. Az építészeti történeti korokat nézve az erre a házra jellemző szemlélet ösztönösen jelen van, de az oktatásban is szerepel, szóval semmi új, "csak" jó. Az építészek felkészültek a feladatra. A probléma főbb okait én az alábbiakban látom - a felsorolás nem teljes és főleg kérdések,mert az egyik lényeg az, hogy közösen kell választ keresni. 1. Nálunk nincs közös társadalmi élettér modell. Szarkasztikusan mondhatnám azt is, hogy miért lenne, hiszen új magyar találmányként feltaláljuk az ősközösség és a feudalizmus jellemzőit mutató új társadalmi formát. 2. A közösségi építés fő elemeként a befektető szerepel, az ő érdeke a még eladható minimális beruházás, ami mindig pillanatnyi érdekeket képvisel. 3. Ha mégis előkerül a lehetőség akkor szinte biztos, hogy szembe kerülünk az építési szabályozásunkkal, amit a tisztesség kedvéért nem OTÉK-nek kellene hívnunk, hanem "A hogyan tervezzünk úgy, hogy az építkezés a társadalomnak milliárdokkal többe kerüljön, de az épített környezet minősége romoljon" című legyen. Hát kedves Imre most ennyi, mert mennem kell az építész lét "legfontosabb" színterére, a HATÓSÁGHOZ ügyet intézni. Huszti István

zapata
2012.01.20.
09:21

@HI: Csak egy "apró" adalék az ügyhöz: a tervező törvény szerint ügyfél kellene hogy legyék (Ket. 15.§ (1)bek.), hiszen jogát, mégpedig a szerzői jogát szinte minden építési hatósági ügy érinti.

HI
2012.01.20.
15:00

@zapata: Én is így gondolom, de a hatóság - nem csak a saját - tapasztalatom szerint nem mindig. De itt ez egy mellékszál, nem tartom érdemesnek részletezni. A téma számomra a közösségi építés kérdéskörében érdekes - milyen szervezeti formák lehetnek hatékonyak; milyen a társadalmi, jogi környezet; hogyan biztosítható az intenzív beépítésnél a környezeti, kert kapcsolat; hogyan biztosítható a flexibilitás, bővíthetőség; ........és még számos kérdés. Csak egy kis részletet kiemelve. Vajon a szabadon álló beépítési formához tartozó - kialakult gyakorlat szerinti - kert struktúrák mennyire látják el feladatukat ? Szerintem rosszul, mert elvesznek helyet (a telekosztás módja miatt) a közösségi zöldterületektől, viszont általában nem a lakóterek szerves folytatásai. Hol van pl. a jó arány a magán és a közösségi zöldterületek között? Bardóczy úr biztos sok hasznosat tudna erről mondani. Huszti István

perika
2012.01.20.
15:50

@HI: Kár, hogy nem lehet a kommenteket "lájkolni" nálunk, néha úgy megnyomnám azt a gombot! És az is kár, hogy nincs hierarchikus lájk, kicsit, nagyon, gigalike, no most ide egy ilyen gigát nyomnék! - mármint István előző (hosszabb) szövegére:-) (e)

HI
2012.01.20.
17:30

@perika: Kösz Perika, bár egy lazacos szendvics jobban jönne. Kár, hogy senkit nem érdekel, vagy én vagyok persona non grata, vagy mindkettő. Huszti István

mB
2012.01.21.
11:51

@HI: "Szerintem a lényeges kérdés az, hogy nálunk miért nem épülnek ilyen szemléletű házak? Bátran mondhatom, hogy ebben nem az építészek a vétkesek. Az építészeti történeti korokat nézve az erre a házra jellemző szemlélet ösztönösen jelen van, de az oktatásban is szerepel, szóval semmi új, "csak" jó. Az építészek felkészültek a feladatra." A dolog sokösszetevős, és azért nem intézhető ez az „ott jó, itt rossz”, vagy "emezek mindent megtesznek, amazok a felelősek" felvetéssel. A „baugruppe” kapcsán eddig megismerhető példák és egy nemrég hallott előadás (A közösség-orientált építészet lehetőségei - Markus Zilker) alapján nagyjából ezek a fő tanulságok:

Az ilyen közösségorientált épületek végigvitele (de ugyanez elmondható mondjuk a participációról is) sehol nem egyszerű. Bécsben 1996, a Sargfabrik óta nem épült ilyen ház (!), Berlinben sem sok van. Markus Zilker kiemelte ugyanakkor, hogy boldogan tapasztalják a növekvő érdeklődést. Majd egy mosollyal hozzátette: ez a teljes lakosság 5 (értsd: öt!) százalékát jelenti. Már aki egyáltalán érdeklődik és pozitívnak tartja, tehát nem azokat akik neki is állnak, bele is vágnak. A folyamatba való belevágáshoz szükséges az építészetbe (az új építésekbe) vetett bizalom – ehhez Berlinben és Bécsben természetesen járul hozzá az építészet publicitása, a pályázatok jelenléte – szemben Magyarországgal. A magyar közgondolkodásban az építész egyelőre sokkal inkább az a közösség fölé emelkedett alkotó, akivel szemben most Chipperfield is megfogalmazta a maga megfogalmazandóját. Amíg nem lesz elfogadottabb, hogy az építész választ keres, hogy az építész a köz javát szolgálja, hogy JOBB életkörülményeket képes teremteni, addig nem várható, hogy spontán lakóközösségek szerveződnek. (Ha most felidézem a mai magyar társasházépítési sztenderdet a maga sötét középfolyosóival, a már hagyományosan kicsi és élhetetlen teraszaival, zavaros és agyonformált homlokzataival, akkor bevallom, bennem se tombol a bizalom…) Fontos a közösségi akciókba, az együttműködésbe vetett bizalom. Annak hite hogy találunk közös megoldást, hogy a sok, néha zsákutcába is beleszaladó beszélgetéseinknek lehet és lesz eredménye, hogy a győztes-vesztes helyzetek helyett vannak és lehetnek győztes-győztes szituációk is (mediáció). Ez a társadalom fejlettségét is jelenti. Ez nem alakul ki magától, ehhez sok idő kell, feldolgozott kudarcok kellenek, megélt és megértett sikerek (érdekes volt hogy Markus Zilker hangsúlyosan kiemelte az ünnepek, a közös(ségi) eredmények kimondásának és megünneplésének fontosságát). A fent emlegetett kevés építés ellenére azzal tudta kezdeni az előadását, hogy egyes kísérletekben minimum a hetvenes évekig vissza tudta vezetni a mostani „baugruppe” gondolatának gyökerét, és ehhez persze nem felejtendő el Bécs hagyományosan lakóbarát, lassan száz éves, létező szociális lakásépítési gyakorlata. Fontos a pénz – akkor is ha az ilyen építés olcsóbb végösszeget eredményez, tehát nem feltételnül sok pénzről beszélünk. Illetve nem is a pénz önmagában, hanem a pénzügyi biztonság tudata. Az induláskor kell hogy legyen mindenkien annyi belépőösszege, hogy a közösség ne féljen az esetleges tömeges kilépésektől, a struktúra felrobbanásától – ehhez a bizalomhoz pedig (legalább valamekkora) anyagi biztonság kell. A felelősség tehát közös, így nem egymásra mutogatni érdemes ("ebben nem az építészek a vétkesek"), hanem részint türelmesnek lenni, részint kezdeményezni a fenti gátakat meghaladó akciókat, részint kivenni a dologból a részünket amennyire lehet, részint tanulmányozni, kutatni a létező jó példákat.

Ennek egyik elengedhetetlen eszköze – teszem hozzá ismét keserűen –, hogy a publikációk és azok fordításai pontosak, alaposak, hitelesek legyenek…  

HI
2012.01.21.
13:01

@mB: "A dolog sokösszetevős, és azért nem intézhető ez az „ott jó, itt rossz”, vagy "emezek mindent megtesznek, amazok a felelősek" felvetéssel." Ez így van, bár nem tudom a belső idézetek miből következnek. Ha valaki elkezd egy folyamatot feldolgozni, akkor előfordul, hogy akadályokba ütközik és kialakulhat az a véleménye, hogy ez, vagy az rossz, hibás. Szóvá tenni ezeket pedig azért érdemes, mert a közös gondolkozás biztosan jobban megtalálja a megoldásokat. Ennyit a "mutogatásról". Ami a folyamattal való foglakozást illeti. Voltam bátor egy saját tapasztalatot elmondani, ahol egy sikeresnek indult folyamat a pénzügyi befektető miatt kudarcba fulladt. Ez nekem tanulság volt, gondoltam megosztom másokkal - igen a pénz fontos, de nem mindegy, honnan van a forrás, ezzel már a terv elkezdésekor foglalkozni kell. Már csak azért is, mert a közösségi építés - szándékosan nem tervezést írok - alapvetően egy ingatlanfejlesztési feladat. A folyamat nem állt meg, jelenleg saját kezdeményezésből, partnerek bevonásával - kivitelezők, energetikusok, stb. - elkezdtünk egy munkát, aminek egyik a célja a közösségi építés. A nyilvánvaló üzleti célon kívül a fő mozgató szempont olyan lakóterek létrehozása, ami egy család életfolyamatát végig tudja követni és gazdaságosan lehessen az energetikai problémákra választ adni. Arra jutottunk, hogy a feladat egy bizonyos lakásszám felett válik optimálissá. Előzetes visszajelzések alapján "5%-nál" jóval nagyobb az érdeklődés, viszont igen is komoly akadályokat jelentenek a kialakult szabályozások. Hogy "rászolgáljak" a "mutogatás" jelzőre, igenis a szabályozás rossz. Amúgy a feladat szórakoztató is, sok munka, én optimista vagyok és remélem az első kezdemények épületként hamarosan megjelennek. Huszti István

mB
2012.01.21.
18:49

@HI: félreértésről van szó: fent több hozzászólásod is van, én pont nem ahhoz szóltam hozzá amelyikben a saját tapasztalatodat írod, hanem amelyikből idéztem az elején. Az idézőjel pedig több mindent jelenthet (pl.: szó szerinti idézet, általános vélekedés, irónia), így pont amire rákérdeztél az nem szó szerinti idézet, inkább egy jellemző vélemény, aminek a lényege viszont a Te hozzászólásodban is benne volt másutt, amit aztán szó szerint is idéztem ("ebben nem az építészek a vétkesek"). ;-)

perika
2012.01.21.
19:30

@HI: Talán nem érdektelen az a történet sem, amit ma hallottam egy volt iparos évfolyamtársamtól. Üvegművész, aki az évek alatt sikeres üvegműhelyt épített föl, számtalan nagy munkájuk volt olyan épületekben és olyan fejlesztőkkel, akiknek a nevét nem írhatom le, de egy partner céggel együtt kb. 20-an voltak, magán kívül még másik 20 embernek adott munkát. Most december végén bezárta a műhelyt, mert majdnem ráment az egészsége is arra, hogy az utóbbi időkben rendre nem fizették ki a munkájukat - "a fővállalkozó csődbe viszi a céget, az alvállalkozókat nem fizeti ki" recept szerint. (A pénz valószínűleg valami offshore cégben landol.) Az üveg (főleg ha különleges megoldásokról van szó, s ő ilyeneket csinált, egyébként jó gyerek, lelkiismeretes és tehetséges) igen drága műfaj, mindig megcsinálták a munkát, határidőre leszállították, de az utóbbi években rendre nem fizették ki őket.

Sőt azt is elmondta, hogy egyes fejlesztők (nem ismeretlen neveket említett) már a projekt elején tudják (ő maga látott egy ilyen listát), hogy melyik alvállalkozójukat nem fogják kifizetni. Már mindennapossá vált, hogy a leszállított munkát valami hülyeségre hivatkozva egyszerűen nem fizették ki nekik, és bár próbált, de tulajdonképpen semmit nem tudott ez ellen csinálni - perel, de ezek a perek évekig elhúzódnak és eredménytelenek, a leszállított munkát máshová nem tudja eladni, és többnyire el sem engedik neki vinni, szerződést pedig olyat fogalmaznak, amit - hiába végzett egyetemet, hiába van mesterdiplomája - nem ért.

A teljes kiszolgáltatottságból és lenyúlásból csak egy kiút volt, bezárta a 20 év szorgalmas munkájával felépített műhelyt. Azt mondja, hogy most ott tart, mint 1989-ben, amikor diplomáztunk, egyedül dolgozik és csak egyházi munkákat vállal el, mert ott tisztességgel megállapodnak és rendesen ki is fizetik a megállapodás szerinti összeget. Azt mondja, hogy egész Budapesten 2 db fémmegmunkáló van, aki érti a dolgát, nem több. Nincsenek emberek, akik értik a szakmájukat és egy kicsit is bonyolultabb feladatot el tudnának végezni. Ez nyilván ismert az építőiparban, és csak azért gondoltam, hogy a témához kapcsolódhat, mert a közösségi (szövetkezeti) építés talán az építőipar hiénái ellen is dolgozik, de valószínűleg nem csak pénz, anyagi biztonság, jó építész, jó szabályozás, stb. kell az egészhez, hanem közös morális alap, amiből bizalom nő, a bizalomból pedig... tisztességes munka és tisztességes végeredmény.

Miért lehet egy (elvileg) jogállamban büntetlenül, kemény felelősségre vonás kockázata nélkül így működni és így tönkretenni mindent, ami érték? Valaki tudja rá a választ? S ha lehet, akkor nevezhetjük-e ezt jogállamnak és jogbiztonságnak? Nyilván nem a kollégám az egyetlen áldozat, akinek műhelyéből a következő évtizedekben akár egy sikeres közép-európai cég is kinőhetett volna. Látjuk-e vajon az így elkaszált veszteségek igazi méretét? S ha igen, akkor vajon mit lehet ellene tenni? Lehet, hogy tévedek, de a közösségi építés Magyarországon valahol itt kezdődik, de fogalmam sincs, hogy mit és hogyan lehet tenni érte. (e)  

HI
2012.01.22.
11:53

@perika: Erika! A példa teljesen pontos és sajnos nagy számban jellemző. A végén kérdezed, miért lehet ez. Véleményem szerint ez egy tudatosan felépített rablógazdálkodás, aminek károsultjai az építtetők, az építészek és a tisztességes iparosok, vagyis mi. Szerintem is az egyik megoldási lehetőség a közösségi építés, aminek központi szervezője az építész. Ehhez sok dolog kell, mint ahogy Te is írod, de nézzük meg mi múlik az építészeken ? például az, hogy el kell felejteni a "tervező" építész státuszt - nyilván nem arra gondolok, hogy nem az építész tervez, hanem arra, hogy az építész munkatere az építési folyamat teljes vertikumára terjedjen ki. Az építtető házat akar, nem tervet. Ez nagyon sokrétű dolog, egyet emelnék most ki, a TECHNOLÓGIÁKKAL való napi kapcsolat. Akkor jogos a terven akár egy vonalat is húzni, ha az építésznek van elképzelése arról, hogy azt ki és hogyan fogja megvalósítani. Huszti István

mB
2012.01.18.
21:18

Milyen érdekes: a "Penthouse" lakásba a középső szinten megyek be, itt az előtér és két hálószoba, hogy aztán a lépcsőn döntsek: lefelé 2 további háló, felfelé a napfényes nappali-konyha.

Pákozdi Imre
2012.01.19.
08:02

@mB: Egy barátomnak a Hadik András utcában van ilyen módon osztott, középső szinten bejáratos lakása. Vendégként azt látom, hogy az a lakás a nyilvános terek és a hálószobák nagyon egyértelmű elválasztását valósítja meg. Ha eleve a nappali + étkező + konyha szintre lépsz be, semmi esélyed nincs hívás nélkül előfordulni az élet intimebb színhelyein.

zapata
2012.01.19.
10:25

@Pákozdi Imre: Ezt itt is simán meg lehetett volna csinálni. De akkor nem lett volna a nappali szintnek déli homlokzata - ami egy lichthof-teraszra néz. Én biztosan feláldoztam volna ezt a gödörre nyíló kilátást, de lehet, hogy a baugruppe ebbe szeretett bele.

másik
2012.01.19.
12:16

@zapata: "volna"?... itt _pont_ez van.... - entschuldigung, közben megértettem [ha a harmadik szinten menne be]

zim
2012.01.18.
18:37

'baugruppe' vagy 'wohngruppe' - az építőközösségek a tervezésen kívül, sokszor közös energiahatékony üzemeltetésben is gondolkodnak; számos közösségi használatú területet vagy funkciót is létrehoznak

másik
2012.01.18.
14:54

- te günter, csuda jó ez a kaláka, nem? - egy csuda! közösen építünk... együtt sírunk együtt nevetünk. én már egész belejöttem a glettelésbe. - já,já, és olyan személyes az egész. épp gondoltam, bele is viszek valami népmesei motívumot ide a síküvegbe. ki is csinálja az ablaktáblákat - franz?... - így van, remélem háromrétegűt. lotte hol van? - tűzihorganyoz. remélem siet, mert mindjárt megjönnek a gyerekek a shúléból, és segíteni kell nekik bevezetni a vizet. aztán jöhet a vasszerelés. - még jó hogy vagyunk hetvenketten, hamarabb végzünk! - és még jó hogy részmunkaidőben dolgozunk, van időnk itthon építkezni. jut eszembe: felhúzhatnánk egy ipari negyedet is valahol a ruhr vidéken - mit szóltok? - ah já! arbeiten tugedör! sehr gut!

Pákozdi Imre
2012.01.18.
19:10

@másik: :-)) Amúgy tetszik, szép, tiszta vonalú, tágas belső terekkel, a magasabb emeletekről jó kilátással. Egyetlen hibája, hogy túl közel van egymáshoz a két épület.

mB
2012.01.17.
22:28

Érdekelt az épület - megkerestem és -találtam a szöveg eredetijét (miesarch.com), és sajnos sok félreértést, félrefordítást találtam, amik a projekt lényegét érintik (leginkább az utolsó bekezdés). "a BIGyard projekt saját családi házak álmát valósítja meg Berlin szívében." "Az utca mentén épített 23 lakásnak mind saját bejárata van elöl és parkolóhelye hátul. A négy emelet jellemzően 3,65 méter szélességben, szinteltolással került kialakításra, minden otthonban 4,20 méter magas konyha-nappalival, közvetlen kertkapcsolattal, vizuálisan védett tetőterasszal és tetőkerttel." "A projektet „baugruppe” vállalkozás keretein belül valósították meg. A főkoordinátor, a SmartHoming fogta össze az építés folyamatában részt vevő 72 partnert. Nem volt befektetőcég, amely kockázatot viselt volna és részesült volna a nyereségből, így a négyzetméter árak jóval a piaci szint alá kerültek. A 72 tulajdonos az alaprajz-elrendezéstől a fürdő csempézéséig valóra tudta váltani saját belsőépítészeti elképzeléseit. Minden, a közösséget érintő munkarészt, mint például a homlokzatot, burkolatot és kertrendezést, az építészek a csoporttal együttműködve (Zanderroth Architekten) terveztek meg." Természetesen nem "kalákában" épült a ház (volt kivitelező cég, csak nem egy ingatlanfejlesztő volt a beruházó, hanem a 'baugruppe', őket képviselte a SmartHoming), így a cím sem helyes.

racsostarto
2012.01.18.
09:58

@mB: kérném mB - nek átutalni a cikk szerkesztőjének fizetését ! :-))))

mB
2012.01.18.
12:39

@racsostarto: kösz :-) - én megelégednék azzal ha az egyértelmű félrecsúszások javítódnának. Ha jól nézem, ez most a legolvasottabb cikk - csak én érzem kínosnak hogy továbbra is "kalákás" építésről beszél, magasság helyett szélességről, és a "kivitelezésen dolgozó" 72 partnerről?... Nagyon fontos új szövetkezési forma a "baugruppe" (lehetne: "építőcsoport"), sok remek példával (itt egy másik berlini, magyar fordításban), egy szaklapnál minimum elvárható lenne hogy erről pontosan, hitelesen tájékoztasson, és ne a legfontosabb jellemzők ellenkezőjét sugallja (csak én érzek lényegi különbséget a "csoporttal együttműködő építészek tervezték" - és a (helyes): "az építészek a csoporttal együttműködve tervezték" között? Ez első egyéni alkotás, a másik közös munkát jelent - a dolog LÉNYEGÉT.)

Rab Hajnalka
2012.01.18.
14:56

@mB: Kedves mb, a kifogásolt pontatlanságokat javítottuk.

- a szerk.

mB
2012.01.18.
16:47

@Rab Hajnalka: (...legalábbis részben...)

mB
2012.01.20.
11:13

@mB: ...amitől meg ismét zavarban vagyok, most ismét visszapillantva a cikkre... Szőrszálhasogató lennék? Nem érdemel meg a fenti épület - BÁRMILYEN épület, az olvasó, az eredeti szöveg annyi gondosságot, hogy pontos legyen az ismertetés, hogy helyes legyen a fordítás? Hogy teljes legyen a kiigazítás? Vagy csak én gondolom hogy VAN különbség a közös tervezés és a "kalákában" (!) való építés között? Hogy MÁS az építési folyamatban való részvétel mint "dolgozni a kivitelezésen"? Hogy LÉNYEGI a különbség az "a lakókkal együttműködő építészek tervezték" és az "építészek a lakókkal együtt tervezték" között?... (Ez a magyar Narancsnál vagy a Nők Lapjánál is probléma lenne, de ez egy szaklap....) Izgalmas, jó ház; fontos, Magyarországon mindenképpen új szempontokkal, megérdemelné (megérdemelnénk MI, és a jövőbeni olvasók, hivatkozók, rátalálók), hogy helyes, pontos információt kapjanak-kapjunk. És tanuljunk belőle.

EMA
2012.01.21.
13:24

@mB: Nem azért, hogy magamat fényezzem, de ilyen gondolati tartalommal javasoltam 2004-től a zsidónegyed rehabilitációja kapcsán kiiktatni a befektetőket, és a régi épületeket a közösségi rehabilitáció módszerével felújítani. Néztek rám, mintha a holdról pottyantam volna... Annyi fáradtságot sem vettek az itteni döntéshozók, hogy legalább egy nyamvadt kísérletet elindítottak volna. Persze, ha Németországban már van konkrét példa, akkor van mit másolni... jó esetben. Viszont, ha kevésbé lennének gyávák, korruptak a magyar önkormányzati politikusok, akkor már lehetne budapesti példa is erre... szomorú egy ország. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

mB
2012.01.21.
13:33

@EMA: Kedves EMA - nagyon fontos különbség, hogy a fenti példát (és az ehhez hasonlókat) NEM a döntéshozók javasolták-szervezték, hanem a lakók maguk gondolták úgy hogy nekik ez kéne (kellő elszántsággal és megfelelő tőkeerővel - de főleg: önként és alulról szerveződve). Ettől persze lehetne a hatóság és a jogi környezet emberbarátibb, stb., de az már egy másik jogi-társulási-építési forma. A német (osztrák) példa sem nem általános, sem nem gyakori - és főleg nem városrésznyi. Ettől még pozitív példa (sőt!), de tudni kell hogy és hogyan van valós esélye.

EMA
2012.01.21.
13:49

@EMA: Megtaláltam azt a részt, amit a 2004 őszén megjelent Múlt és Jövő folyóiratban lévő cikkemben volt: "gondoskodni kell a Gozsdu-udvar közösségi rehabilitációjáról, amely kirekeszt minden idegen építészeti és üzleti megfontolást, amely a passzázs egyediségét sérti. Tilos mozgólépcsôt döfni az udvarokba, megváltoztatni az épületek arányait. Miután a kerület gondoskodott róla, hogy az épületben ne legyen egyetlen lakó sem, a közösségi rehabilitáció elsô lépése olyan egyedi vásárlók és bérlôk/üzemeltetôk toborzása, akik nem az extraprofit reményében, hanem saját maguk részére vásárolnák meg a lakásokat és az üzlethelyiségeket, illetve az üzleteket üzemeltetni szeretnék. Az értékmegôrzô tervezéssel párhuzamosan megalakuló tulajdonosközösség ésszerû javaslatait már be lehet építeni a kivitelezési tervekbe, és a felújítás befejeztével mûködô komplexum jöhet létre, minden további átalakítást mellôzve. Az ilyen építési forma kiküszöböli a 20%-os befektetôi tiszta hasznot, és ezzel a felújítást reálissá és gazdaságossá teszi. Nem beszélve arról, hogy azok az emberek, akik kezdettôl aktívan vesznek részt a felújításban, sokkal inkább sajátjuknak érzik majd az épületet, mint azok, akik drágán vesznek egy miniatürizált lakást, de semmi más nem fûzi ôket a Gozsdu-udvarhoz." http://podo-pro.hu/a-valodi-rehabilitacio-eselye/ Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

EMA
2012.01.21.
13:55

@mB: Én sem döntéshozó minőségemben javasoltam 2004 őszén a VII. kerületnek és a fővárosnak mindazt, ami az említett cikkemben szerepel. Nekik csupán meg kellett volna hallani és tekintve, hogy a tulajdon önkormányzati volt, a kíséleti projektről nekik kellett volna dönteni. De ostobák és korruptak lévén, erre semmi esélyt nem adtak. Természetesen, nagyon örülök, hogy látok egy megvalósult, jó példát, hogy a módszer működik, nemcsak az én fejemben...:) De attól még a Gozsdu udvar egy botrány marad. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

EMA
2012.01.21.
13:56

@EMA: És még egy link: http://epiteszforum.hu/node/6491 Amelyben a módszert vázolom. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

mB
2012.01.17.
20:33

A "vegyes vállalkozás" nem pontos fogalmazás/fordítás, és persze a 72 partner sem a "kivitelezésen dolgozott". Az ilyen beruházási forma neve "baugruppe", egy bevett egyesületi-szervezeti forma, amikor is a leendő lakók szövetkeznek a majdani projektre, és nem a kivitelezést, de a tervezést, a közös gondolkodást, a célok és eszközök megfogalmazását viszik végig közösen; az árakat pedig azért lehet alacsonyan tartani, mert nincs valódi „nyereség”, hanem közvetlenül a tulajdonosok képviselői tárgyalnak, szerveznek, vásárolnak, szerződnek - annyiért, amennyibe a valós építés kerül. Egyre több példája van (tudtommal főleg német nyelvterületen), egyre gazdagodó irodalommal.

mB
2012.01.17.
18:22

Remek ház, felfedeznivaló, izgalmas lakásokkal - a fájdalmam a szokásos: a cikk ugyanazokat a képeket közli, amelyek az építészek honlapján is szerepelnek, CSAK az alaprajzokat hagyja ki. Nagy kár, pedig (a metszettel egyetemben) érdemesek a figyelmünkre:

Rab Hajnalka
2012.01.18.
08:56

@mB: Egy kis magyarázkodás: a cikk feltöltésekor jónéhány PDF-et is csatoltunk a rajzokkal. A technika ördöge azonban egy későbbi javítás után eltüntette a csatolmányokat, és ezt sanos nem vettük észre. Köszönjük az észrevételt, és elnézést kérünk, a rajzokat újra hozzábiggyesztettük.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk