Épületek/Örökség

Várpalota, szintvonal – Mőcsényi esszék 7.

1/16

Ebbe a pincébe folyt be a víz - fotó: Bardóczi Sándor

?>
Ebbe a pincébe folyt be a víz - fotó: Bardóczi Sándor
?>
A főtér egyik térfala, a lépcsőket Mőcsényi Mihály tervezte - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Mőcsényi támfalakkal oldotta meg a lejtős terep és a térfal kapcsolatát - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Az egykori zsinagóga és az iskola közötti lépcső már felépült - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Mozgalmas terepviszonyok a főtéren - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Vájáriskola főbejárat, eltemetett lépcsőfokok vannak a mélyben - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Vájáriskola főbejárata, ma 8 lépcsőfokkal a mélyben - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Várpalotai főtér - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Várpalota egykori zsinagógája - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Várpalota egykori zsinagógája - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Várpalota főtere Mőcsényi professzorral - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Várpalota főtér részlet, Mőcsényi Mihály terve
?>
Várpalota főtere ma - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Várpalotai zsinagóga belül - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Vájáriskola főbejárat - fotó: Bardóczi Sándor
?>
1/16

Ebbe a pincébe folyt be a víz - fotó: Bardóczi Sándor

Várpalota, szintvonal – Mőcsényi esszék 7.
Épületek/Örökség

Várpalota, szintvonal – Mőcsényi esszék 7.

2012.05.18. 09:25

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Várpalota, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mőcsényi Mihály

Vélemények:
1

Dosszié:

Néha az ember életét a találmányok mentik meg. 1954-ben, a rendkívül mozgalmas terepadottságokkal rendelkező várpalotai főtér kialakításakor ifjú tervezője még nem gondolt arra, hogy a szintvonalas tereprendezés feltalálása nem is olyan soká ön-mentőövévé változik. Mőcsényi professzor 58 év múltán emlékezik vissza arra, hogyan lehet a „priccset" megúszni gondosan szerkesztett szintvonalakkal.

Telefonált a Lakóterv személyzetise: holnapután, szerdán tíz órakor legyek Várpalota főterén, a vájáriskola főbejárata előtt, mivel a viszonylag nagy felületű főtér útburkolatait, támfalait, ezek korlátait, a lépcsőket és egyéb tartozékait én terveztem korábban, a tervezőiroda „félnaposaként".

 

Ebbe a pincébe folyt be a víz - fotó: Bardóczi Sándor
1/16
Ebbe a pincébe folyt be a víz - fotó: Bardóczi Sándor

A főtér egyik térfala, a lépcsőket Mőcsényi Mihály tervezte - fotó: Bardóczi Sándor
2/16
A főtér egyik térfala, a lépcsőket Mőcsényi Mihály tervezte - fotó: Bardóczi Sándor

Mőcsényi támfalakkal oldotta meg a lejtős terep és a térfal kapcsolatát - fotó: Bardóczi Sándor
3/16
Mőcsényi támfalakkal oldotta meg a lejtős terep és a térfal kapcsolatát - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Tervelőzmények

Amikor 1954-ben megkaptam a feladatot, elmentem a helyszínre, elvittem az építmények alaprajzait, vittem egy szintezőműszert, és ellenőriztem néhány „földszinti padlómagasságot". Egyik sem stimmelt. Hazatérve azzal vállaltam a munkát, hogy kérem a teljes terület utólagos felmérését, szintezését. Amikor ez elkészült, kisült, hogy a vájáriskolát közel egy méterrel mélyebbre építették az eredetileg tervezettnél. Ennek okára hamar rájöttem. A vájáriskola földszinti padlójának magasságát tervezője úgy határozta meg, hogy kiinduló magasságnak a Zsinagóga oldalbejárója előtti lépcső felső fokának szintjét adta meg. A kérdéses lépcsőt régi méretű téglából építették, ami méreteinél fogva kerti lépcső építésére is kiválóan jó. Feltehető, hogy valaki ezért elvitt hat lépcsőfoknyi téglát. Mivel a vájáriskolát kitűző, annak padlószintjét meghatározó mérnök a felső lépcső magasságából indult, az épület a tervezetthez viszonyítva mintegy kilencven centiméterrel mélyebbre került. Az épület alapjainak kiemelésekor, nyilván ezért, a barnaszénrétegbe jutottak. A tervezett normál alapozás helyett pedig cölöpalapra lett szükség.

 

Az egykori zsinagóga és az iskola közötti lépcső már felépült - fotó: Bardóczi Sándor
4/16
Az egykori zsinagóga és az iskola közötti lépcső már felépült - fotó: Bardóczi Sándor

Mozgalmas terepviszonyok a főtéren - fotó: Bardóczi Sándor
5/16
Mozgalmas terepviszonyok a főtéren - fotó: Bardóczi Sándor

Vájáriskola főbejárat, eltemetett lépcsőfokok vannak a mélyben - fotó: Bardóczi Sándor
6/16
Vájáriskola főbejárat, eltemetett lépcsőfokok vannak a mélyben - fotó: Bardóczi Sándor

Vájáriskola főbejárata, ma 8 lépcsőfokkal a mélyben - fotó: Bardóczi Sándor
7/16
Vájáriskola főbejárata, ma 8 lépcsőfokkal a mélyben - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Megtörténik a baj

Az épület – nem kis idővesztességgel – végül is elkészült. A tér felőli főbejárati tizenegy fokos műkőlépcsőt (és a többi külső lépcsőt) az eredeti tervek szerint építették meg. Amikor a járdákra került a sor, régi szokás szerint a szomszédos lépcsők alsó fokából indulva betonoztak. Ezzel nagyméretű gödör alakult a tér sarkán. Vájárnapra készülve – a „fordulat éve" után – a készletek csökkenése ellenére liszttel, cukorral s egyebekkel töltötték fel a tér melletti pinceraktárat. Egy hirtelen jött felhőszakadás víztömege a „gödörből" a pincébe ömlött, az élelmiszer javarésze tönkrement. Ezért rendelték a tér tervezőjét Várpalotára.

Az első szintvonalas tereprendezési terv születése

A tervezési megbízás és a „vízözön" ideje közben azonban sok minden történt. A tér való állapotát rögzítő geodéziai felvétel láttán nyilvánvalóvá vált, hogy a főbejárat előtti gödröt meg kell szüntetni, a tizenegy lépcső többségét el kell temetni, a tér felszínének burkolatát csavartan homorúvá kell alakítani és az eredetileg tervezetthez viszonyítva sok mindent módosítani kell. Igen ám, de hogyan lehet a tervezett felszínt úgy ábrázolni, hogy utólag meg lehessen állapítani, terv szerinti-e a kivitelezés. Magassági pontokkal, bármilyen sűrűen vannak, ez nem biztosítható. Gondolkoztam. Korszerű térképeken a felszínt szintvonalakkal ábrázolják. Miért ne lehetne a tervezett állapotot is így rögzíteni.

 

Várpalotai főtér - fotó: Bardóczi Sándor
8/16
Várpalotai főtér - fotó: Bardóczi Sándor

Várpalota egykori zsinagógája - fotó: Bardóczi Sándor
9/16
Várpalota egykori zsinagógája - fotó: Bardóczi Sándor

Várpalota egykori zsinagógája - fotó: Bardóczi Sándor
10/16
Várpalota egykori zsinagógája - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Hozzáfogtam, és többhetes kísérletezés után szinte minden tervezett terepalakzatot sikerült szintvonalakkal ábrázolni, rögzíteni.

Várpalota főterének szintvonalas ábrázolása hosszú ideig tartott. Az igazi gond akkor adódott, amikor tussal meg kellett volna rajzolni. Marika, a rajzoló azt mondta, hogy szabad kézzel a számtalan sok, szabálytalanul ívelődő vonalat nem fizetődik ki lemásolni. Azt javasolta, faragjak mindegyikhez vonalzót. Vékony balsafa lapokból – megszámozva őket – egy cipősdobozra valót faragtam. Végül is elkészült a rajz, és ha késve is, de eljutott az illetékesekhez. Mivel ilyen kivitelű tervet még nem láttak, nem láthattak, úgy tűnik nem sokat bajlódtak vele, a szokásos módon kezdtek munkához. Amikor meglett a baj, rapportra hívatták a tervezőt.

A rapport

Megérkezésemkor öten-hatan vártak rám szintezőműszerrel. Amikor láttam, hogy az új járda a tizenegyedik lépcső alján indul, tudtam mi a baj. Nagylelkűen engedték, hogy a műszerrel én olvassam le a lécet – én pedig a szintezés pontjaiul olyanokat választottam, amelyek a tervlapon jól azonosíthatók voltak. Átállással összesen talán huszonöt pontot mértünk. A jegyzőkönyv kiszámítása után megkezdtük a mért adatoknak a tervszerintiekkel való azonosítását. A tér körüli épületek bejáratainak magassága egyezett a terven lévőkkel (felmérettem!) az új járdáké, az őket az úttest burkolatból kiemelő szegélyköveké nem. Az eltérés – emlékeim szerint – ötven-nyolcvan centiméter között változott.

 

Várpalota főtere Mőcsényi professzorral - fotó: Bardóczi Sándor
11/16
Várpalota főtere Mőcsényi professzorral - fotó: Bardóczi Sándor

Várpalota főtér részlet, Mőcsényi Mihály terve
12/16
Várpalota főtér részlet, Mőcsényi Mihály terve

Várpalota főtere ma - fotó: Bardóczi Sándor
13/16
Várpalota főtere ma - fotó: Bardóczi Sándor

Várpalotai zsinagóga belül - fotó: Bardóczi Sándor
14/16
Várpalotai zsinagóga belül - fotó: Bardóczi Sándor

Vájáriskola főbejárat - fotó: Bardóczi Sándor
15/16
Vájáriskola főbejárat - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Nagy volt a megrökönyödés, nem akarták elhinni, hogy ilyesmi létezzen. Újra elővettem a tervet. A szintvonalak tíz centiméteres magasságkülönbségűek voltak, és a terv léptékének megfelelően a fénymásolaton egy-két centiméterre voltak egymástól. Ilyen adottságok mellett a tervlapon lévő bármely pontnak szinte milliméteres pontossággal meg lehet határozni magasságát, illetve a tervlapnak megfelelő pontét a terepen. Miután a „helyszínelők" mindegyike meggyőződött a „tényállásról", azt kérdezte egyikük, most mi a teendő. Erre csak azt válaszolhattam, a térfelszínt a terv szerint kell kivitelezni. Amikor már mindenki ment a maga útjára, mellém jött az egyik „figuráns" és azt mondta: „Hát hallja, magának marha szerencséje van ezekkel a szintvonalakkal, a táborban ki volt jelölve a priccse."

Várpalotán, mint akkoriban a többi nagy építkezésen, „táborlakók" építették a szocializmust.

Azóta többször jártam Várpalota főterén. Érzem, tudom, hogy a szintvonalas terv szerinti kivitelezés pontos, és persze azt is, hogy a tér kissé „csavart" – közel egy méteres szintkülönbséget azonban szintvonalakkal sem lehet érzékelhetetlenné varázsolni. Aki pedig mindezt nem hinné, bontassa fel a vájáriskola melletti járdát, és ha nem talál közel egy méterrel mélyebben egy másikat, kifizetem a bontás és helyreállítás költségeit. Karunk hallgatói, végzettjei sok százának pedig azt üzenem, gondoljanak arra, hogy a gondosan húzott szintvonallal meg lehet úszni a „priccset".

Dr. Mőcsényi Mihály

Tervrészlet Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata c. könyvéből Ormos Imre örököseinek engedélyével

Vélemények (1)
tdbt
2012.06.06.
13:13

Külön köszönöm, hogy (az utolsó fotókról, majd az internetről) végre kiderült számomra, hogy a Vájáriskolát - a főút felőli háromoszlopos, elképesztően és példátlanul keresztbefordított tümpanonjával - Rimanóczy Gyula tervezte. - Hát az jó mulatság, férfimunka lehetett; legalábbis engem mindig megnevettet, ha arra járok. Tardos Tibor

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk