Közélet, hírek

Védett épületek - de meddig?

2010.04.28. 10:11

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Márciusban három épület - mindhárom ház a Belváros új főutcája mentén áll - helyi védettségének megszüntetését kezdeményezte az V. kerület a fővárosnál. Az ÓVÁS! Egyesület véleménye a Harmincad utca és Bécsi utca sarkán álló, és két Petőfi Sándor utcai épület fővárosi védettségének megszüntetése ügyében.

Márciusban három épület - mindhárom ház a Belváros új főutcája mentén áll - helyi védettségének megszüntetését kezdeményezte az V. kerület a fővárosnál. Az ÓVÁS! Egyesület véleménye a Harmincad utca és Bécsi utca sarkán álló, és két Petőfi Sándor utcai épület fővárosi védettségének megszüntetése ügyében.


Az ÓVÁS! Egyesület aggodalommal figyeli Belváros-Lipótváros Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat között kibontakozó vitát a fent említett épületek ügyében, és egyértelműen leszögezi, hogy egyetért azzal az állásponttal, hogy a fenti épületek fővárosi védettségét fent kell tartani, és nem szabad utat engedni azoknak a fejlesztői, beruházói törekvéseknek, melyek az épületek lebontását kezdeményezik.

Egyetértünk Demszky Gábor előterjesztésének indoklásával is, amelynek leglényegesebb elemét a Harmincad utcai épületnél abban látjuk, hogy színvonalas műemléki helyreállítás esetén visszaállíthatók a szecessziós ház esztétikailag igényes tagozatai, s ekkor már az épület nemcsak jellegzetes tömegével és kapujával, hanem részletformáival is be tudja tölteni azt a hangsúlyos szerepet, amelyet kiemelt helye városképileg indokol.

A két Petőfi Sándor utcai épületnél az indoklásnak azt az elemét tartjuk legfontosabbnak, mely az utcakép ritmizálásában fontos szerepet szán a cour d’honneur-ös beépítésnek. Való igaz, hogy a ’70-es években az itt álló eredeti épületet megcsonkították, s hogy az utcaképet az aránytalanul nagyra tervezett garázslehajtóval is a szükségesnél jobban megtörték, ez azonban nem indokolja, hogy ezt a rombolást tovább folytassák. Ennél a két épületnél felhívnánk a figyelmet az ott lakók, tulajdonosok tiltakozására is, akik nem óhajtják lakásaikat elhagyni.

Aggodalommal figyeljük továbbá, hogy az Erzsébetváros után most a Belváros épületeinél is tanúi lehetünk a meglévő építészeti jellegzetességek és értékek, valamint a történelmi városkép alábecsülésének. Nem látjuk biztosítékát annak, hogy az ide kerülő új épületek harmonikusan fognak beilleszkedni környezetükbe, nem látjuk biztosítékát annak, hogy karakterisztikusabbá, szebbé, otthonosabbá teszik majd a meglévő utcaképet, és nem pedig egy újabb, jellegtelen tömegépület kerül majd a most fennállók helyére, mint ahogy az  Erzsébetvárosban történt és történik.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a Petőfi Sándor utca az UNESCO által nyilvántartott Budapesti Világörökségi Terület védőzónájához tartozik, ahol a fenti épületek bontása a Világörökség Egyezmény szabályaival való szembeszegülést jelenti. A Régi pesti zsidónegyed esetében – mely ugyancsak védőzóna -- a bontások miatt az UNESCO már figyelmeztette a magyar államot, hogy a bontásokat azonnal le kell állítani. Ez ugyanúgy érvényes Budapest más védőzónához tartozó területére is. Amennyiben Budapesten ezeken a területeken továbbra is folytatódnak a bontások, Budapest könnyen elveszítheti világörökségi címét.
 
Budapest, 2010. április 26.

Perczel Anna
ÓVÁS! Egyesület elnök

dr. Kollonay Enikő
Szindikátus Egyesület - Nagydiófa utcaiak
főtitkár

Beliczay Erzsébet
Levegő Munkacsoport
elnökhelyettes

Korompay Katalin
Budapest Világörökségéért Alapítvány
főépítész

Csillag Katalin
Thomas Mann Egyesület
elnök

Vélemények (1)
Borsay Attila
2010.04.28.
13:21

A kijelölt áldozatok között van a Gulyás Zoltán által tervezett Chemolimpex saroképület is. Ez a ház egykoron egy generációnak volt a valósággá vált csoda. Most a négy Petőfi Sándor utcai telekre összevontan Norman Foster tervezett egy alul

áruház-felette irodaház-legfelül az utcát áthidaló szálloda épületegyüttest.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk