Helyek

Viszlát ego, Isten hozott rendszer

1/25

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, tulajdonviszonyok
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, érintett kerületek
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, kapcsolatok: Erzsébet híd, Szabadság híd, Pest
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, Duna logó tervek
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, projekt ütemterv
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, vízi kapcsolatok: Lánchíd, Margit híd
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, tulajdonviszonyok
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, érintett kerületek
?>
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, kapcsolatok: Erzsébet híd, Szabadság híd, Pest
?>
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, Duna logó tervek
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
?>
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
?>
?>
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, projekt ütemterv
?>
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, vízi kapcsolatok: Lánchíd, Margit híd
1/25

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Viszlát ego, Isten hozott rendszer
Helyek

Viszlát ego, Isten hozott rendszer

2010.03.05. 11:43

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Janesch Péter

Vélemények:
12

„A jelenlegi működés logikájából következik, hogy – mivel részfeladatok megoldását egymástól elszigetelten teljesítik – a legjobb szándékok sem képesek egységes, legalább az elvárható szempontokra figyelő, valóban összehangolt eredményre jutni." Janesch Péter gondolatai a Duna projekt kapcsán

Amerikának felvilágosult elnököt kellett választania, összedőlő bankrendszerének az egész nyugati világot válságba kellett rántania, hogy a Chicago Tribune januári számában valóban aktuális címmel jelenjen meg az új korszakot köszöntő cikk: Goodbye icon, hello infrastructure. „Utakat és hidakat, elektromos és digitális hálózatokat fogunk építeni – ellátjuk kereskedelmünket és összekötjük egymást." – szólt az elnöki első beszéd.

Soha nem voltak még ennyire bonyolultak és egymásra utaltak a minket körülvevő rendszerek, ennyire közösek nem voltak még az ügyeink, megegyezésre nem volt még ekkora szükségünk. Közben: alig bízhatunk még a spontán szerveződésben, és az önszabályozásban; csődöt mondanak az irányítás hagyományos, lokális technikái; a piaci szereplők érdekérvényesítő manőverei sodortatják a dolgokat; eretnek gondolatok helyett a profit-maximalizálás a gond; a lázas állapotban született működtetési kísérletek, az építsünk egy jó nagyot, hogy idejöjjenek – a valódi megoldások karikatúrái.

Gondolkozzunk, engedjünk és korlátozzunk, szabályozzunk, tervezzünk és építsünk a lehető legösszetettebben működő rendszer törvényei szerint, hogy jól érezzük magunkat. Érezzük jól magunkat, és idejönnek, hogy jól érezzék magukat.

A Dunánál nincs nagyobb rendszert kínáló adottságunk part és part, Fekete-erdő és Fekete-tenger között, Tiszán innen, Dunán túl. A Duna nem természetes védelmi vonal már Birodalom és barbárság között, hanem a kapcsolatok lehetősége. Közlekedési, utazó, néző, nézelődő, pillantó kapcsolat; átkelő, felfele evező, lefele csorgó, mesébe illő, lerészegítő, hullámzó kapcsolat; természeti, elemi, hiányzó kapcsolat; diplomáciai, kulturális, sport kapcsolat; pihentető, üdítő, gondolkodó, napozó, kődobáló, sodró, sodródó, örvénylő, mentő kapcsolat; jégtörő, vízen járó, hajózó kapcsolat.

Erdőt a fánál, folyót a partnál – szól a régi mondás, amin azt értették, hogy kezdjük azzal, hogy kiírunk egy nemzetközi, az UIA által befogadott, kétfordulós mérnöki és építész tervpályázatot a Duna budapesti szakaszának, a budai és pesti körutak által határolt részére, a Margit- és Petőfi hidak közé eső négy-négy rakpart-szakasz olyan rendezésére, ami megengedi a folyó-menti városrészek gyalogos kapcsolatait.

2009. január 20-a előtt, te jó ég, már majdnem száz éve, hogy a Blind Man  1917. májusi, második (és utolsó) számában, a modern-kori művészettörténet beavató-botránya, a Richard Mutt eset kapcsán írták, többek között: Amerikának a vezeték-hálózatán és hídjain kívül nincs is más műalkotása. Haha. A dolgok egyre jobban összefüggenek.

Janesch Péter

(a szöveg az Octogon Architecture&Design magazin 2009/10-es számában jelent meg)


A nemzetközi, kétfordulós mérnöki tervpályázatot kísérő programok és helyszínek terve, 2007 január

 

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
1/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
2/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
3/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
4/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
5/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
6/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010
7/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, tulajdonviszonyok
8/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, tulajdonviszonyok

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, érintett kerületek
9/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, érintett kerületek

10/25

ábra 1: A pályázat helyszíne - a budai és pesti körutak átlójában - a város sokféleképpen sűrű partszakasza. Itt, a Margit híd és a Petőfi híd közötti, három híd által osztott négy-négy dunai rakparton várunk reális megoldási javaslatokat az egymást keresztező forgalmak feloldására, ahol az észak-déli, kétirányú gépjárműforgalom nem zárja le a folyó-város gyalogoskapcsolatot. Az utolsó ötven évben fokozatosan alakult ki a mára véglegesült állapot: a sűrűsödő autóforgalom a folyót egyre jobban, majd teljesen elvágja a várostól. Ha ezt a kapcsolatot helyre tudnánk állítani – részben, vagy egészben – egy közel kilenc kilométer hosszú partmenti terület szabadulna fel Budapest talán legértékesebb helyén.
Az, hogy a városlakók és az idelátogatók le tudnak menni a folyóhoz, ami hatalmas, szellemi minőségében és fiziológiai hatásában nehezen leírható és lajstromozható eredmény. Számba vehető viszont a különböző léptékben megnyíló kapcsolatok sora, mint a megoldás következményei.
 
 

 

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, kapcsolatok: Erzsébet híd, Szabadság híd, Pest
11/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, kapcsolatok: Erzsébet híd, Szabadság híd, Pest

12/25

ábra 2: Honlaptervek. Web-központú pályázat-bonyolítás. Bérelt szerverről működő honlap, kidolgozott modulokkal. A pályázat teljes információs adatforgalmára képes, jelszavas beléptető zónával. A honlap egyúttal fórum, történeti adattár, pályázat/publikáció-gyűjtemény, lapszemle, vitalap.

 

 

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, Duna logó tervek
13/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, Duna logó tervek

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
14/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
15/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
16/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv

17/25

 ábra 3: Pályázati iroda és kommunikációs központ létrehozása. Javaslat: Vámház – északi épület. Fontosnak tartom, hogy a pályázat központja a Dunán, vagy a Duna közvetlen közelében legyen. A volt vámszedő épület emeletén kezdetben kis létszámú csapat, a pályázati program-iroda működhet, földszintjén tárgyalóval. Nyáron a hozzá kapcsolódó járdarészen kávézó és információs bázis. A pályázat előkészítésébe és bonyolításába különböző szinten bevont egyetemisták (BME, BKE) találkozóhelye. A non-profit Kht. által működtetett intézmény bevétele a programiroda fenntartását, önálló működését teszi lehetővé. A kis épület folyamatos adó-vevő állomás, kommunikációs erőmű.

 

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, vízi kapcsolatok: Lánchíd, Margit híd
25/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, vízi kapcsolatok: Lánchíd, Margit híd

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv
18/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, weblapterv

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
19/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
20/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba
21/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, hajó-próba

22/25

 ábra 4: A tervezett hajó-járatok 1:1-es szimulációja. Az állomásoknál - rakparti forgalmon átvezető - ideiglenes gyalogos-hidak épülnek. A hajómenetrendet – az első becslés után, a forgalmi adatok szerint – folyamatosan ontosítani kell.
 

  

23/25

ábra 5: A 2006 augusztusában Debrecenre visszakeresztelt hajó alapítványi tulajdonban van. Fenntartói szívesen vesznek részt a pályázat-bonyolításban. Ide tartozik még a Bercsényi kollégium rendkívül lelkes és hatékony egyetemista-csapata. Ők találtak rá a hajóra, az ő ötletük volt a 2006-os budapesti EASA common:place helyszínéül a hajót fogadóképessé tenni, és ők bonyolították le hibátlanul a nemzetközi találkozót. Több száz fős mozi-méretű
előadóterem a belvárosban, a Dunán.

Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, projekt ütemterv
24/25
Janesch Péter: Partraszállás tervek, 2005-2010, projekt ütemterv

 


Partraszállás

vezető tervező: Janesch Péter
építész munkatársak:
2005: Szentirmai Tamás, Nagy Péter Sándor, Keszthelyi Kinga
2008-2010: Kund Iván, Lepsényi Imre

Vélemények (12)
JP
2011.12.07.
18:37

hivatkozások >>  

http://index.hu/belfold/budapest/partraszalla/ http://nol.hu/archivum/archiv-446778 http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/cikk_8923/ http://regikereso.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=1145428

Csaba Ders
2010.03.08.
16:05

A Bartlettben, az 1960-as évek elején Otto Koenigsberger egy maroknyi haladó gondolkodású építésszel együtt úgy gondolta (köztük Huszár Lászlóval akit a Development Planning Unit az egyik legnagyobb tanáregyéniségként tart számon) hogy a városfejlesztés nem a fizikai infrastruktúráról és nem annak a tervezéséről szól csupán. Úgy gondolták - és így is cselekedtek - hogy a város komplex kérdéseivel csak komplex válaszokkal lehet eredményesen felvenni a versenyt. Úgy gondolták a szakmának újra kell fogalmaznia a tudásprofilját, az eszközeit, a módszereit és a társadalomban betöltött szerepét. Egyszóval újra kell formálni, diverzifikálni kell a szakmai kultúrát.

Az akkori szakmai önreflexió, amelyre egyébként a ma divatos tervezési terminológia épül (stratégia, identitás, kultúra, hálózatiság stb) a mai napig ható törésvonalat eredményezett a Brit tervező társadalomban. Az egyre diverzifikálódó tervezői képzési profil új szakirányai de az építészet maga sem tudta sikeresen és véglegesen újradefiniálni önmagát és a szerepét a fejlesztés folyamatában.

Az alapvetően szánalmas, időnként kabarisztikus szakmai kompetenciaharcok csak kivételes esetekben és kivételesen nyitott szakemberek esetén engedték meg azt a "luxust", hogy minden szakember a valódi kompetenciájának megfelelően és ezért eredményesen és kellő önbizalommal tudja a fejlesztés összetett folyamatában betölteni a számára szabott szerepkört. Az egész pontosan úgy történt, ahogy azt Thomas S Kuhn 1962-ben megjósolta.

Nálunk ez az átalakulás "csak" 20 éve kezdődött, vagyis elvileg tudunk tanulni mások hibáiból. Tanuljunk belőle! Legyünk nyitottak és gondolkodjunk együtt!

Széll Péter
2010.03.08.
13:05

2000-ben a diploma munkám témakiválasztásnál végigfotoztam a rakpartot.A kaotikus (lakatos-buherált) állóhajó megoldásokon át szeméttároló dzsungelen keresztül minden volt a rakparton. Ugy gondoltam ez problémát boncolgatom a diplomatervemben:

http://a0.vox.com/6a00f30f5b2302000100f30f5b32400001-pi

akkor ez a téma még furcsának tünt,utána jött az A38..

uspineni
2010.03.08.
07:50

A fenti cikk az én olvasatomban egy nemzetközi pályázat nagyon szimpatikus és ötletes forgatókönyvéről szól. A hozzászólások konkrét javaslatai viszont arról, hogy sok mindenkinek mozgatja a fantáziáját ez a létező probléma.  Nagyon lényeges pontja ez a városnak, megérdemel egy jól felépített széleskörű nemzetközi megmérettetést, ahol a hozzászólók is higgadtan, átgondoltan kidolgozhatják fent vázolt saját elképzeléseiket. Talán, ha helyükre (pályázati anyag) kerülnek ezek a gondolatok, tervek, nem tapad majd hozzá ennyi indulat.  A verseny során pedig megszületik egy tökéletes megoldás, amivel mindannyian csak nyerhetünk. Drukkolunk Péter! Hátha.

Mócsi Gábor
2010.03.06.
22:02

Elnézést, de az "icon" nem "egó", az "infrastructure" nem "rendszer" magyarul. Ezen kívül már csak egy hiba van a címben: az eredeti cikkben az icon többes számban van: icons.

joss
2010.03.07.
12:41

@Mócsi Gábor: köszönjük gábor, majd kiértesítjük!!!

 

))) 

attila_f
2010.03.06.
15:56

kedves ötlet, de sajnos nem akadálymentes.

mellesleg ha a hajóból ki/beszállás idején a rakparti autósok pirosat kapnának, és egy mobil rámpa ereszkedne be a stég és a felső rakpart közé, talán még működne is.

azzal viszont egyetértek, hogy mindenképpen feltétele a duna megfelelő kihasználásának egy helyi és országokon átívelő rendszer.

EMA
2010.03.05.
22:47

Üdvözlet a most ébredőknek!

2004-2005 között megfogalmazott podo-programban már szerepelt a Duna, mint kapcsolat, de nem csupán a budapesti hidak által közrezárt szakaszain - ahhoz ugyanis, hogy ne csupán építészeti álom legyen, hanem működő városi rendszer, ahhoz kell bizonyos kritikus tömeg, kellenek inspiráló gazdasági tényezők!

Tessék elolvasni az ide, az építészfórumra átemelt összefoglalókat:

http://epiteszforum.hu/node/6488

http://epiteszforum.hu/node/6395

http://epiteszforum.hu/node/6492

Nem kell a meleg vizet feltalálni újból...2006-ban, amikor a város akkori, és jelenlegi impotens vezetése ellen szálltam síkra, akkor néztek rám, mint aki a Holdról érkezett - nem kellett volna Obamára várni, csak meghallani, elolvasni azt, amit négy éve próbáltam az értetlenek fülébe kiáltani!

kemtam
2010.03.06.
10:47

@EMA: Nincs min csodálozni. Ez az ország arról szól, hogy hogyan éljenek meg a bebetonozottak és azok sleppjei abból, hogy igazándiból nem történik semmi. Pályáztatnak, ötleteltetnek. Néha nyertest (vagyis hű szolgákat) hirdetnek (nevelnek). De a poshadt állóvizet - mely élőhelyük - még csak véletlenül sem akarják folyamra cserélni. Hála a valódi céloktól már rég elrugaszkodott - vagy olyanokat soha nem is tartalmazó - állami forrásoknak. Éveken át meg tudnak élni tervezők, szakújságírók, hivatalnokok abból, hogy nem történik igazándiból semmi, mint körbenjárás. Mindig jön egy-két (látszat)személycsere bizonyos, magasnak vélt, posztokon, és máris újrakezdhetik az ősi helybenjárást. Ócska színház ez! Rengeteg szereplővel, rengeteg technikussal - és egyre kevesebb aktív nézővel. Ami persze megint csak az alibihuszárokat segíti.

Ami az utóbbi évtizedben  pozitív volt a pesti Dunaparttal kapcsolatban, az annyi, hogy megjavítottak egy szétmállott vaskorlátot a Március 15. téri hajóállomásnál. De azt is csak azért, mert rászállt az ügyre az ellenzéki reklámsajtó.

EMA
2010.03.07.
09:14

@EMA: Miután túljutottam a melegvíz újrafeltalálása kapcsán érzett mérgemen, szeretnék a prezentált anyaggal kapcsolatban konkrét véleményt is mondani:

1. Kétségtelen, a Duna több országot is összeköt, több tájegységet és várost, de ha a teljes Duna-hosszaban gondolkodunk, akkor legfeljebb egy olyan jópofi-deklarációig jutunk, hogy persze, kell a kapcsolat. A HOGYAN megint illúziókba vész.

2. Az előbbi pontból viszont a Margit-híd - Petőfi híd szakasz kimetszése, számomra érthetetlen. Míg az első pont túl nagy , ez túl kicsi távolság ahhoz, hogy erre ésszerűen működő személy-hajó, mondjuk vizibusz-, vizitaxi-hálózatot legyen értelme tervezni.

3. Sajnálom, de a Duna - Budapest kapcsolat működőképessége nem elsősorban építészeti feladat, hanem olyan urbanisztikai probléma, amely gazdasági alapjainak a megteremtése bonthatja ki a környezeti kapcsolatok újragondolását, ennek következtében pedig bizonyos építészeti problémák megoldását. Konkrétan, ha fel tudjuk térképezni, hogy a jelenlegi közlekedési aktivitás mely része lenne átterhelhető a Dunára, akkor ennek a potenciálnak az ismeretében lehetne egy jól működő menetrendet és kikötői helyszíneket találni.

4. Vagyis, mindenekelőtt egy közlekedési felmérést kellene készíteni, különös tekintettel az agglomerációs, személygépjárműközlekedés tekintetében. Nem a két belvárosi híd között, hiszen az nevetségesen kis távolság, hanem Dunaújvárostól Esztergomig! Ha tudjuk, konkrét számokkal bizonyítottan, hogy a ma Budapestet terhelő személyautó-forgalom (továbbá az autóbusz és a vonatközlekedés révén bejövő népesség ) kiindulási helyeit, akkor tervezhetővé válik egy olyan, többszintes vizközlekedés, amely ezt, (részben) kiváltani képes. De csak akkor,ha ez nem egy egzotikus utrazásnak megfelelő vállalkozás, hanem kényelmében és gyorsaságában versenyképes a jelenlegi közlekedéssel.

5. Ehhez nem állóhajókra és különleges eseményekre van szükség, hanem tisztességesen kialakított kikötőkre és a rakparton való akadálymentes átlekésre. 

6. Ha tehát kezünkben van egy olyan felmérési adatbázis, amely igazolja, hogy a Duna személyhajó-közlekedése beléptével csökken a személyautó-terhelés, akkor ennek érdekében olyan kínálatot kell teremteni, amely arra sarkallja a használókat, hogy az autó helyett a hajó mellett döntsenek. Első lépésben a Duna-menti településekről beutazók jelenthetik a közönséget, de abban az esetben, ha jó a szolgáltatás, akkor kialakulhat egy olyan rendszer, amely a kikötők mellett létesített parkolókkal, odavonzza a kissé távolabbi településekről érkezőket is.

7. A kritikus tömeg elérése érdekében a hajójáratok által ellátott települések száma és a hajójáratok sűrűsége döntő fontosságú - ezért kell minimum Dunaújváros és Esztergom között gondolkodni, felmérve a jelenlegi kikötők befogadóképességét és kialakításuk kényelmét. Lehetőleg a város meglévő tömegközlekedési csomópontjaival való  kapcsolatot  erősítve.

8. A kikötők gyalogosbaráttá alakítása fokozatos feladat lehetne - ezzel a rakparti forgalom fokozatos csökkentése járhatna együtt: vegyük példának a Betthyányi téri helyzetet - a tér Duna-felé való folytatásaként az alsó rakpart autóforgalmát "beburkolnánk" itt már megjelenhetne az a magassági korlátozás, amely fizikailag korlátozza a teherautók közlekedését, a gyalogos pedig akadálymentesen (lépcsők nélkül) lejuthatna az elsőrangú információs rendszerrel felszerelt vizibusz-, vizitaxi kikötőhöz. 

9. A rendszer lényege az kell legyen, hogy egy 3-5 éves periódusban a város fontos közlekedési csomópontjaihoz rendelve, illetve a fejlesztési területeket előnybe részesítve olyan közlekedési rendszer alakuljon ki a Dunán, ami kényelmesebb és gyorsabb annál, mint személyautóval bejönni a városba, de ezen közben, fokozatosan rásegítenénk az egyéni döntésekre azzal, hogy a belső városrészekbe való gépjárműforgalmat nehezítjük. Ehhez a vizijárműveknek gyorsaknak kell lenniük és a kikötés is olyan flott kell legyen, mint például a velencei vapoterrók esetében.

10. Nevet kell találni azokra a személyszállító vizijárművekre, amelyek a Dunán egy magasabb szintű tömegközlekedést valósítanak meg. Elvileg van szavunk erre: révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító, a vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló komp; "Nem HÉV-vel hanem RÉV-vel megyek Szentendrére" mondjuk...Ez egy reálisan megvalósítható, városfejlesztési program lehet, amely mind az agglomeráció, mind Budapest közlekedési és egyéb városi problémáira választ adó rendszer alappillérévé is válhat, de ennek megfelelő mélységgel és alapossággal kellene kezelni.

Hartmann György Sándor
2010.03.08.
14:26

@EMA: Kedves EMA!

A 8. pontban megfogalmazottak miatt úgy kapsz majd az ökörség védőktől, hogy nem fogod tudni hova tenni!

Teli szájjaj fogják bömbölni, honna veszed a bátorságot ahhoz, hogy az örökségvédelmi terület képéhez hozzá nyúljál. 

Ryhe

Ui. Tehát, nosza rajta, legyen (nemzetközi)  építészeti verseny, de itt is az lesz - mid rendre a tervpáláyzatokon, és a legnagyobb baj az, hogy még azokon is, ahol kötelező a díjazott tervre a szerdődéskötés -, hogy éppen a meglévő szabályokat hágják át, nem is kis mértékben.És már Wittgenstein is megmondta, ha megváltoztaod a játé szabályait, bann a percben már nem ugyanarról a jétékról van szó.

EMA
2010.03.09.
08:41

@Hartmann György Sándor: Ez már 2005-ben is felmerült, de azóta jobban ismerem az ökörségvédelmi hivatal működését... a kiépített rakpart autóforgalma nem tárgya a védelemnek...:)

A Battyány teret azért hoztam példaként, mert ott "adja magát", hogy a teret "kihúzzuk" a Duna felé, mint egy kicsit szélesebb hidat az alsórakpart forgalma fölött, és onnan szépen lecsorogjunk a hajóállomás szintjére. Mindezt intenzív fásítással megtoldva. Kialakulhatna egy pont, ahol a gyalogos, kerekes-székes normálisan odajuthatna a vízhez, és ez mintát adhatna a többi kikötő kialakításához.

Persze igaz, hogy azok után, hogy a Maegit híd budai hídfőjétől délre éppen azért szélesítették az útpályát, hogy a teherautók is végigrohanjanak - és azt a műemlékesek nem kifogásolták, kicsit furcs lenne szembemenni a teherautóforgalmat-védő hivatallal, de történtek itt már nagyobb irányváltoztatások is...

A levegőbe eregetett építészeti verseny, szerintem fölösleges energia és pénzpocséklás - alapadatok és koncepció nélkül a megvalósulás esélye nulla.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk