Közélet, hírek

Ybl-díj 2003: Bálint Imre, Guczogi György, Keller Ferenc, Magyari Éva és Turi Attila

1/6

Bálint Imre

Hirdetés
?>
Bálint Imre
?>
Bálint Imre
?>
Guczogi György
?>
Keller Ferenc
?>
Turi Attila
?>
Magyari Éva
1/6

Bálint Imre

Ybl-díj 2003: Bálint Imre, Guczogi György, Keller Ferenc, Magyari Éva és Turi Attila
Közélet, hírek

Ybl-díj 2003: Bálint Imre, Guczogi György, Keller Ferenc, Magyari Éva és Turi Attila

2003.03.14. 12:09

Az ötven éve alapított díj a magyar építészek és városépítészek legrangosabb kitüntetése

A magyar építészek és városépítészek legrangosabb kitüntetését, az Ybl-díjat idén öten kapták:

Magyari Éva
magas színvonalú építészeti és belsőépítészeti munkásságáért.

Magyari Éva
6/6
Magyari Éva

Budapesten született 1952-ben. 1976-ban diplomázott Reimholz Péternél a Magyar Iparművészeti Egyetemen, 1976–1980-ig a Középülettervező Vállalatnál dolgozott Jánossy György, majd Laczkovics László műtermében. 1980–1990 között Varga Levente műtermének volt a tagja az Általános Épülettervező Vállalatnál.
1980–1982 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1990-ben három társával – Németh Katalinnal, Dévényi Tamással és Pazár Bélával – megalakították az MNDP Építőművészeti Alkotóközösséget, később Kft.-t, amelynek keretében jelenleg is dolgozik. 1976-tól tagja a Művészeti Alapnak, 1982-től a Magyar Építőművészek Szövetségének, majd megalakulásától a Magyar Építész Kamarának is.
Az Ybl-díj jelölésre bemutatott munkái:
Pestújhelyi kórház, belsőépítészet, tervezőtárs Bozsó Csongor;
Semmelweis kórház IV. ütem, építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Burits Octávián és U. Nagy Gábor;
Nyíregyházi kórház 1. épület (szülészet-nőgyógyászat, orr-fül-gége), építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Varga Levente és Rimanóczy Jenő;
Békásmegyeri evangélikus templom, építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Pazár Béla és Polyák György;
Herendi Porcelán Múzeum, építészet, belsőépítészet, tervezőtárs Csomay Zsófia;
Sándor palota, belsőépítészet, tervezőtárs Pazár Béla.

Bálint Imre
sokoldalú, gazdag építészeti alkotói és közéleti tevékenységéért.

Bálint Imre
2/6
Bálint Imre

Budapesten született 1947-ben. 1971-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, és 1974-ben elvégezte a BME-MÉSZ Mesteriskolát. Munkahelyei: LAKÓTERV 1971–1977, tervező Jurcsik Károly, majd Virág Csaba műtermében; KÖZTI 1977–1979, tervező; ÉVM 1979–1986, főmérnök; LAKÓTERV 1986–1994, műteremvezető; Bálint és Társa Építészek Irodája Kft. 1994-től, vezető építész és ügyvezető; a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztikai Intézetében 1971-től óraadó-egyetemi adjunktus.
Fontosabb munkái:

  • Budapest XVI. Ostoros Bóbitás úti magánerős alacsonyszintszámú lakótelep, munkatársak: Korényi András, Vészi Miklós, Náray Márta, Vészi Miklós;
  • Szerb Horváth kollégium, Budapest, munkatársak: Gleviczky László, Oláh Erzsébet, S.Fritsch Márta);
  • Szlovák iskola és Kollégium, Budapest, munkatársak: S.Fritsch Márta, Horváth jános, Gombos Éva, Oláh Erzsébet, Ligeti Gizella;
  • K&H Székház Budapest, munkatársak: Gerencsér László, Ligeti Gizella, Gombos Éva, Glevinszky László; belsőépítész: Árkai Ágnes;
  • Világkiállítás - Helykijelölő pályázat I. díj, előkészítő munkák;
  • Thermál Hotel Hélia Budapest, (munkatársak: Csizmár Gyula, S.Fritsch Márta, Ligeti Gizella, Gombos Éva; belső építész: Király József, Horváth János, Köhler Margit;
  • McDonald’s éttermek Budapesten, Kispest, Óbuda, Józsefváros, munkatársak: Glevicsky László, Ligeti Gizella, Gombos Éva;

1994-től

  • VPOP Nemzeti számítógép Központ Budapest, munkatárs: Ligeti Gizella, Gombos Éva;
  • FCSM új kezelő épület és rekonstrukció Budapest, munkatárs: Ligeti Gizella;
  • Budapest XIV. Egressy utca - Ilka utca - Gizella utca - Cserei utca tömbrehabilitáció, Ligeti Gizella, S.Fritsch Márta, Petromán Zoltán, Bukovszky Péter;
  • MKB bankfiókok: Duna Plaza, Szolnok, Szombathely, Herend, belsőépítész: Köhler Margit;
  • Kostyál villa Budapest, munkatárs: S.Fritsch Márta, Ligeti Gizella;
  • Hollós villa, Budaőrs;
  • MKB irodaház Budapest, XIII. Lőportár utca, munkatárs: Ligeti Gizella, Petromán Zoltán, Sziki Gábor;
  • Társasház 188 lakás, Budapest, XV., munkatárs: Ligeti Gizella, Csernai Krisztina, Csiki Melitta, Lelkes Ibolya.

 

Guczogi György
igényes, egyéni középületek tervezéséért.

Guczogi György
3/6
Guczogi György

Szombathelyen született 1956-ban. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, és 1986-ben elvégezte a MÉSZ Mesteriskolát (VIII. ciklus). 1987-ben ösztöndíjasként tanulmányokat folytatott a Bécsi Műegyetem Középülettervezési Tanszékén, Anton Schweighofer-nél. Munkahelyei: 1980–1994 LAKÓTERV, Finta József műterme; 1995-től Finta Stúdió
Fontosabb megvalósult épületek:

  • Budapesti szállodák építészeti, belsőépítészeti tervei, Finta József munkatársaként;
  • A Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Bécsi fiókja a Kärtnersrtaße-n, portáltervek Finta Józseffel és Herrer Caesarral;
  • Budapest Kongresszusi Központ, Finta József tervezőtársaként;
  • Salgótarjáni Megyei Könyvtár, Finta József és Paulin Pál tervezőtársaként;
  • Diplomataépület, Budapest II., Paulin Pállal;
  • Külügyminisztérium kiváltó épülete, Budapest, Finta József és Z. Havas Anikó tervezőtársaként;
  • Fiatalok garzonháza, Budapest;
  • Thaiföldi Királyság Nagykövetsége, Budapest;
  • Akadémia Bank Center (Raiffeisen Bank Székháza), Budapest, Kószó Józseffel és Jakab Tamással.

Keller Ferenc
következetes, igényes, magas színvonalú építészeti tevékenységéért.

Keller Ferenc
4/6
Keller Ferenc

Budapesten született 1962-ben. 1980-ban Építőipari Szakközépiskolát végzett Budapesten, majd 1986-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, és 1990-ben elvégezte a MÉSZ Mesteriskolát. Munkahelyei: 1986–1990 ÁÉTV, Varga Levente műterme, tervező; 1990–1992 Bécs, Günther Oberhofer irodája, építész tervező; 1993-tól Építész Stúdió Kft., vezető tervező, 1998-tól társtulajdonos.
Fontosabb megvalósult épületek:

  • Nyíregyháza Megyei Kórház, porta és kapuépület;
  • Hadtörténeti Múzeum, Budapest, kapu és belső udvar;
  • Budaörs, Akácfa köz 1., saját családi ház;
  • Csejtei utcai lakópark, Budapest, társasház;
  • Graphisoft Információs Park, irodaépületek;
  • Budapest, Barlang utcai lakópark, Budapest;
  • Alkotás utcai irodaház, Alkotás Point, Budapest, Hőnich Richárddal és Cságoly Ferenccel;
  • Pécs, Barbakán tér I. ütem, Cságoly Ferenccel;
  • Családi ház Pomázon.


Turi Attila

a szerves építészet széles skáláján végzett tervezői munkásságáért.

Turi Attila
5/6
Turi Attila

Óbudán, Budapesten született 1959-ben. 1978-ban érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1985-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1985 között részt vett a Visegrádi nyári táborok szervezésében Taksás Mihállyal és Salamin Ferenccel. Munkahelyei: 1986–1990 Makona Kisszövetkezet; 1990-től mint alapító a Triskell Épülettervező Kft. Siklósi Józseffel és Csernyus Lőrinccel.
Fontosabb megépült munkái:

  • Nagykálló, Óvoda;
  • Csenger, Szolgáltató ház;
  • Tápiószele, Iskolafalu;
  • Budakalász, Faluház;
  • Tápiószele, Faluház;
  • Törökbálint, RBH motorcentrum;
  • Lajosmizse, Városi Kulturális Központ;
  • Milián-ház, Budapest, XII.;
  • Üröm, Iskola, Csernyus Lőrinccel;
  • Szentendre, Molnár-ház;
  • Herend, Nyersgyártó csarnok, Siklósi Józseffel;
  • Pilisszentlászló, Nyaraló;
  • Budakalász, Csoportos lakóházak;
  • Pilisvörösvár, Bóth-ház.


A díjat 2003. március 14-én Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára adta át az Építészek Házában.


50 éves az Ybl Miklós-díj
A magyar építészek és városépítészek legrangosabb kitüntetését ötven évvel ezelőtt, 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. Idézet a 1069/1953. (XI. 6.) számú határozatból:

"1. A kiemelkedő szocialista-realista építészeti és városépítészeti alkotások tervezőinek és az ilyen irányú tudományos munkák szerzőinek kitüntetésére, valamint az alkotó kedv serkentésére a Minisztertanács "Ybl Miklós-díj" elnevezéssel építőművészeti díjat alapít.
2. Az 1. bekezdésben meghatározott célból minden évben az elért építészeti teljesítmények jutalmazására 6 db I. fokozatú, egyenként 7000 Ft-os, 6 db II. fokozatú, egyenként 5000 Ft-os "Ybl Miklós-díj"-at lehet kiosztani.
3. Az "Ybl Miklós-díj"-akat csak akkor lehet kiadni, ha megfelelő számú érdemes jelölt van.
4. Az "Ybl Miklós-díj" odaítéléséről az Építészeti Tanács előterjesztésére a Minisztertanács a Magyar Építőművészek Szövetségének meghallgatásával dönt.
5. Az "Ybl Miklós-díj" költségeit az Építészeti Tanács költségvetésében kell előirányozni.
6. Jelen határozat végrehajtásáról az Építészeti Tanács elnöke gondoskodik.
Nagy Imre s. k. a Minisztertanács elnöke"

A díjat hosszú éveken keresztül az április 4-ei ünnepségek keretében adták át a MÉSZ-ben, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában. 1963-ban született az első olyan kormányhatározat, amely együtt sorolta fel az irodalmi és művészeti díjakat: József Attila-díj (irodalmi díj), Erkel Ferenc-díj (zeneszerzői díj), Munkácsy Mihály-díj (képző- és iparművészeti díj), Liszt Ferenc-díj (zenei előadóművészeti díj), Balázs Béla-díj (filmművészeti díj), Rózsa Ferenc-díj (újságírói díj), Ybl Miklós-díj (építészeti díj), és ezekre nézve azonosan állapította meg az egyes fokozatokkal együtt járó összegek nagyságát.

Még a rendszerváltás előtt az önálló Építésügyi és Városfejlesztési minisztérium megszűnt, ezért 1988 és 1990 között a díjat a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter ítélte oda és adta át. A napjainkban adományozható irodalmi és művészeti díjak az Országgyűlés 1991. július 9-i ülésnapján elfogadott, a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi III. törvény, illetve az abban kapott felhatalmazás révén a miniszterek által kiadott rendelkezés alapján kerültek alapításra. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1992. II. 21.-én kelt rendeletében a következőképpen intézkedett:

"A hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló építészeti alkotó tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából, évente 5 db Ybl Miklós-díj adományozható. A díjjal emlékérem, adományozását igazoló oklevél és 100000 Ft pénzjutalom jár."

Tekintettel arra, hogy az építésügyi kormányzati hivatal 1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott, 2002-től pedig a Belügyminisztériumon belül működik, az Ybl-díjak intézése is mindig az illetékes tárcák hatáskörébe került át. Vagyis, ötven évvel az alapítás után, idén első alkalommal a belügyminiszter hatáskörébe tartozik a legrangosabb építőművészeti díj odaítélése és átadása.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk