
A ZHA bemutatta terveit az odesszai Expo 2030 helyszínére
A Zaha Hadid Architects (ZHA) nyilvánosságra hozta javaslatát, amely szerint a háború sújtotta ukrajnai Odessza lenne az első kelet-európai város, ahol világkiállítást tartanak. A londoni székhelyű iroda december elején Párizsban mutatta be a város megbízásából készült terveket, és egy olyan "jövő Expót" ígért, ahol "semmi sem megy veszendőbe".
A terveket a ZHA az odesszai székhelyű JK Lab építészirodával közösen készítette. A mesterterv középpontjában a Fekete-tenger partján fekvő várostól 25 percre fekvő, egykori intenzív mezőgazdasági területre tervezett fő sugárút áll, amelynek magját négy fő pavilon alkotja, a központi csomópontot pedig több tér veszi körül.
A nemzeti pavilonok a központtól délre helyezkednének el, és a korábbi évektől eltérően a résztvevő országokat arra szeretnék ösztönözni, hogy építményeiket moduláris "készletelemekből" építsék fel.

A Zaha Hadid Architects és a JK Lab Architects terve az odesszai Expo 2030 helyszínére – forrás: JK Lab
Az expót követően a pavilonokat a ZHA elképzelése szerint az odesszai fekete-tengeri kikötőből Ukrajna más részeire szállítják majd, ahol középületekként és a szociális infrastruktúra más formáiként hasznosíthatják őket. Ez segítheti Ukrajnát az újjáépítési erőfeszítésekben az Oroszországgal fennálló konfliktus után – amely maga is azt remélte, hogy Moszkva adhat otthont az expónak, de az előző év elején visszavonta pályázatát. Az esemény megrendezésére pályázott ezen felül az olaszországi Róma, a dél-koreai Busan és a szaúd-arábiai Rijád is, képviselőik az Expo szervezője, a Bureau International des Expositions (BIE) közgyűlésének éves ülésén mutatták be a terveiket a küldöttek előtt.
A tervezők elképzelése szerint Odessza az Expo 2030 után is megtarthatja majd a négy fő pavilont – összesen 80 000 m2 kiállítási területet –, a terület többi részét pedig visszaadják a természetnek, "a Khadzhibey torkolatnál lévő újonnan létrehozott vizes élőhelyekkel, amelyeket a városközponthoz közeli új tengerparti ökoparkba integrálnak".

A Zaha Hadid Architects és a JK Lab Architects terve az odesszai Expo 2030 helyszínére – forrás: JK Lab
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a javaslatokról elmondta: "Amikor 2030-ban Ukrajnába és a mi Odesszánkba látogatnak, egy városba, amely mindig is multinacionális és multikulturális volt, a sokszínűség városába, amely ősi kapcsolatokkal rendelkezik a világ minden tájával, akkor nem csak egy ország és egy város erejét és kultúráját fogják érezni... hanem az egész emberiség potenciálját."
Manuela Gatto, a ZHA projektigazgatója az Architects Journal-nak elmondta: "Nagyra becsüljük Odessza ambícióját és eltökéltségét, hogy a jövő Expójának adjon otthont – egy olyan inspiráló globális találkozóhelynek egy energiapozitív helyszínen, ahol semmi sem vész kárba; maradandó és értelmes örökséget hagyva Ukrajna népe számára."

A Zaha Hadid Architects és a JK Lab Architects terve az odesszai Expo 2030 helyszínére – forrás: JK Lab
A ZHA egyike volt azoknak a brit építészirodáknak, amelyek idén februárban, Ukrajna lerohanását követően leállították munkájukat Oroszországban – hetekkel azután, hogy az általa tervezett három metróállomás munkálatai megkezdődtek Ukrajna negyedik legnagyobb városában, Dnyipróban.
Forrás: Architects Journal
Szerk.: Hulesch Máté