Zöldebb utakon – Fenntarthatóság az épülettervezésben

A klímaválság hatására a paradigmaváltás küszöbén áll az építész szakma, a fenntarthatóság a tervezésben is az elsődleges szempontok közé lépett elő. Más iparágakhoz viszonyítva azonban az építőipar lassabban változik, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI saját, zöld építészeti jógyakorlataival is szeretne hozzájárulni a fenntartható építészethez.

Zöld szempontok

Magyarországon egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. A fenntartható értékeknek és megoldásoknak fontos szerepe van az építészeti tervezésben is. A budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont termálvize például lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket is, míg a tetőn elhelyezkedő üvegfelületek és fényfolyosók által az épület szinte teljes egészét természetes fény tölti meg, ezáltal jelentősen alacsonyabb az elektromos áramfogyasztás. A V.30 termálvizét a közelmúltban gyógyvízzé minősítették.

A tavaly Veszprémben átadott Zöld város projekt egy olyan egybefüggő, zöld szigetet alakított ki a vármegye székhely szívében, amely több generáció számára kínál rekreációs és találkozási lehetőséget, míg a Balatonfüred Kongresszusi Központ organikusan simul bele a tájba az épületre tervezett zöldtetőnek köszönhetően, amely nagy felületen segíti a decentralizált esővíz-gazdálkodást.

A PPKE Campus esetében ugyanakkor megrendelői elvárás volt a BREEAM Excellent minősítés megszerzése, ezért a KÖZTI csapata a funkcionális elrendezéstől az anyag- és termékválasztáson át a megújuló energia helyben történő megtermeléséig rengeteg fenntarthatósági szempontot szem előtt tartott. „Az idén 75 éves KÖZTI-nél alapkövetelmény az épület megtervezésénél a fenntarthatóság, vagyis az észszerűség és a józan ész. A zöld megoldások az épülettervezéstől a jövőbeni üzemeltetésen keresztül a karbantartásig fontos szerepet kapnak munkáinkban" – mondta Tima Zoltán, tervezési igazgató.

Mérhető felelősség

Az építészet egy jóval nagyobb rendszer része, amely kölcsönhatásba lép szűkebb és tágabb környezetével. A fenntartható megközelítésben az épület nem önálló egység, hanem többféle „hálózat" csomópontja (például energiahálózat, közlekedési hálózat, információs, társadalmi, gazdasági hálózatok, mikroklímát befolyásoló hálózat stb.), és mint ilyen, a jelenléte és működése módosítja a felsorolt kapcsolatrendszerek működését. A hálózati kapcsolatokat és azok módjait a KÖZTI-nél egy ún. Fenntarthatósági Mátrixban foglalják össze, amelyet minden egyes érintett projektre kidolgoznak és a projektre szabva optimalizálnak.

Már a 24. órában vagyunk?

Egyes becslések szerint a világgazdaság környezeti terheinek elnyelése már közel két Földnyi bolygót igényelne. A szakemberek szerint jelenünkben már nem „érdemes", hanem „muszáj" fenntartható épületeket tervezni. „Már nincs más választásunk. A »kompromisszum« pedig ebben a kontextusban nem értelmezhető. Akkor lehetne szó kompromisszumokról, ha a korábbi építőipari gyakorlat folytatásához ragaszkodnánk. Ez viszont nem lehetséges" – hangsúlyozta Szulágyi Zsófia, fenntarthatósági projektvezető.

Véleményük szerint már most körülvesznek minket építészeti jógyakorlatok, mint a klimatikus elemzés vagy épp az építkezési helyszín urbanisztikai, közlekedési, társadalmi összefüggéseinek vizsgálata. Ugyanakkor számos kiaknázatlan lehetőség vár még a szakmára, így például az innovatívabb anyaghasználat, a karbonlábnyom csökkentése vagy a szakmai együttműködési hajlandóság növelése.

Környezettudatos építés

A szakmai érdekképviseletek is sokat tehetnek a zöldebb jövőért. A Hungary Green Building Council vagy rövidebben HuGBC például a környezettudatos tervezés, kivitelezés és üzemeltetés megismertetésén és gyakorlati meghonosításán dolgozik. Az egyesület emellett a World Green Building Council nemzetközi szervezet tagja is, amely partneri kapcsolatokat ápol számos hazai és nemzetközi szakmai társszervezettel. „A HuGBC-hez történt csatlakozástól szorosabb és közvetlenebb kapcsolatokat remélünk a szektor és a szakma más szereplőivel, együttműködési lehetőségeket, valamint országos, regionális és nemzetközi interakciókat a fenntarthatóbb építőipar előmozdítása érdekében" – mondta Szulágyi Zsófia, a KÖZTI fenntarthatósági projektvezetője.

75 év tapasztalata

A KÖZTI Magyarország legnagyobb múltú tervezőirodája, amely számtalan gazdasági, társadalmi, és történelmi válságot átélt, sikerének titka pedig mindvégig a rugalmasság és alkalmazkodóképesség volt. Nem követnek más filozófiát korunkban sem, amikor a klímaválság hatására a paradigmaváltás küszöbén áll az építész szakma.

Az 1949-ben alakult KÖZTI-ben a hazai építészet olyan kiemelkedő alakjai is megfordultak az elmúlt évtizedekben, mint Zalaváry Lajos és Jánossy György. Az építésziroda nemcsak korábban, hanem napjainkban is több Ybl Miklós-, Kossuth- és Pro Architectura-díjas építésznek ad munkát, referenciák pedig az oktatásügyi épülettől a lakóépületig számtalan létesítményt ölelnek fel itthon és külföldön (például Afrikában és a Közel-Keleten) egyaránt.