| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Portré

“1925-ben biciklit vett, azzal elesett – a többi mind történelem” – Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett

1/4

Kepes György, az MIT legendás vizuális alkotás professzora és Breuer Marcell a wellfleeti nyaralóban az öldöklő sakkjátszmáik egyikét vívják. Forrás: Offbeat Budapest

Vaszilij-székek a dessaui Bauhausban. Forrás: Wikimedia Commons / Lorkan

Czakó Zsolt kiállításhoz készített installációja Breuer művészi hitvallásával. Forrás: Csortos Szabolcs / UnivPécs

Breuer Marcel és Jacqueline Kennedy a Whitney Múzeum építésénél, 1965 Oct. 21. Forrás: Noble, Bob (Archives of American Art, Smithsonian Institution.)

?>
Kepes György, az MIT legendás vizuális alkotás professzora és Breuer Marcell a wellfleeti nyaralóban az öldöklő sakkjátszmáik egyikét vívják. Forrás: Offbeat Budapest
?>
Vaszilij-székek a dessaui Bauhausban. Forrás: Wikimedia Commons / Lorkan
?>
Czakó Zsolt kiállításhoz készített installációja Breuer művészi hitvallásával. Forrás: Csortos Szabolcs / UnivPécs
?>
Breuer Marcel és Jacqueline Kennedy a Whitney Múzeum építésénél, 1965 Oct. 21. Forrás: Noble, Bob (Archives of American Art, Smithsonian Institution.)
1/4

Kepes György, az MIT legendás vizuális alkotás professzora és Breuer Marcell a wellfleeti nyaralóban az öldöklő sakkjátszmáik egyikét vívják. Forrás: Offbeat Budapest

Vaszilij-székek a dessaui Bauhausban. Forrás: Wikimedia Commons / Lorkan

Czakó Zsolt kiállításhoz készített installációja Breuer művészi hitvallásával. Forrás: Csortos Szabolcs / UnivPécs

Breuer Marcel és Jacqueline Kennedy a Whitney Múzeum építésénél, 1965 Oct. 21. Forrás: Noble, Bob (Archives of American Art, Smithsonian Institution.)

“1925-ben biciklit vett, azzal elesett – a többi mind történelem” – Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett
Emberek/Portré

“1925-ben biciklit vett, azzal elesett – a többi mind történelem” – Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett

2024.01.16. 08:22

Cikkinfó

Szerzők:
Patczai Zsigmond

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Breuer Marcell

Cég, szervezet:
Zsolnay Negyed m21 Galéria

A nagy érdeklődésnek köszönhetően február 11-ig meghosszabbították a Breuer Marcell emlékére megnyitott kiállítást Pécsett. Az ikonikus magyar építész és formatervező életét bemutató írással ajánljuk a különleges tárlat megtekintését olvasóinknak.

A pécsi születésű Breuer Marcell (1902-81) a 20. századi modern tárgyalkotás és építészet meghatározó alakja. 2023 november 9-én nyílt meg a pécsi Zsolnay Negyed m21 Galériájában emlékkiállítása. A bemutatott bútorok között olyan ikonikus modellek is helyet kapnak, mint az 1925-ben készült első csőbútora, a Vaszilij-szék, vagy a New York-i irodájának egykori berendezéséhez tartozó, 1954-es gránit íróasztal. Breuer Marcell legismertebb épületeinek makettjein, tervrajzain és fotódokumentumain kívül kortársai munkáiba, sőt  levelezésein keresztül családi- és magánéletébe is betekinthet a látogató. Az életének fontosabb állomásait és műveinek kronológiáját felvonultató anyag különlegessége, hogy a korabeli sajtóanyagok segítségével a családtörténet fennmaradt dokumentumait is közreadja. A kiállítás a bútortervező és építész alkotásain túl, a világpolgár és Magyarország kapcsolatát is feltárja. Végül a mester szülővárosában megvalósult vagy megvalósulásra váró gesztusait mutatja be, és a szellemi örökségének megőrzésére és gondozására vállalkozik.

Vaszilij-székek a dessaui Bauhausban. Forrás: Wikimedia Commons / Lorkan
2/4
Vaszilij-székek a dessaui Bauhausban. Forrás: Wikimedia Commons / Lorkan

Lajkó – ahogy világszerte ismerték – a soknemzetiségű Pécsett, kispolgári miliőben nőtt fel és vált européer szellemiségű fiatalemberré. A családban hangsúlyos jelentőséget tulajdonítottak az anyagiakon kívül eső értékeknek: a műveltségnek, az utazásnak, a sportnak, és az esztétikumnak, mint az öröm- és élményszerzés forrásainak; az élet intenzív megélésének a  képességére. Alapelvként hozta a szülői házból, hogy emberként a maga útját járja, anélkül, hogy másokét keresztezné, továbbá, hogy a belső harmónia eléréséhez nem elegendő csupán a sikeres, méginkább a jó lelkiismerettel végzett munka szükséges. Kiemelkedő érettségi eredményének és festőművészi ambícióinak köszönhetően a Bécsi Képzőművészeti Akadémia ösztöndíjas tanulója lett. Azonban, a konzervatív szellemű iskola oktatásából hat hét alatt teljesen kiábrándulva, pécsi kortársának, a későbbi „bauhausler" Forbát Alfrédnak a hívására vele tartott Weimarba, az – akkor – egy éve alakult Bauhaus szabadiskolába, ahol a fiatal művészjelöltek szabadabb levegőre és inspiratív körülményekre találhattak. A Bauhaus működésében nem voltak hivatalos építészeti osztályok, ehelyett Breuer, a Walter Gropius vezetése alatt működő asztalosműhelyben végzett tevékenységei mellett, mesterével töltött tanulóévei alatt szerzett építészeti képzettséget. Tanulmányaiban hamar kiemelkedett, mentorává váló Gropius így emlékezett meg a fiatal Breuer Marcellről:

“Bauhausos évei alatt a bútorokra helyezett hangsúlyt és figyelmes munkáját később az otthon-építészetben kamatoztatta. A konstruktivizmus és a strukturalizmus megközelítéseit alkalmazta a munkáiban használt elemek feltárásában és az aprólékos részletek kidolgozásában."

Diákévei után, mindössze 23 évesen tért vissza az asztalosműhely vezetéséhez, 1925-ben biciklit vett, azzal elesett – a többi mind történelem.

„A B3-as club chair – vallja Breuer – a legszélsőségesebb alkotásom, a legkevésbé sem artisztikus, mindenekfelett racionális; a legkevésbé sem otthonos, a legnagyobb mértékig mechanikus. Ennek a csőbútornak nincs stílusa, mert rendeltetésén és konstrukcióján túl nem kíván kifejezni semmi mást. Az új lakótér ne legyen a tervező önarcképe, és ne közvetítse lakójának egyéniségét sem."

Márpedig arckép. Arckép a korról, amely utópisztikus, romantikus reményeket táplált a technikáról; arckép, mert az individualizmus megnyilatkozásait szembeállította a közjó hordozójának tekintett uniformizáltsággal.[1] Négy oktatói év után, Breuer Gropiusszal és Moholy-Naggyal egyidejűleg elhagyta a Bauhaust, és Berlinbe költözött, hogy ott építészeti irodát nyisson. Breuer ezen évei alatt is főképpen lakberendezéssel, bútorterveinek továbbfejlesztésével foglalkozott, épülettervezésre csak elvétve adódott lehetősége. A kor nem volt ideális, mert az 1930- as évek egyre feszültebb politikai és gazdasági légköre erősen behatárolta egy modern építész lehetőségeit Európában, különösen az ifjakét. Berlin mellett Zürichben és Londonban is kereste a helyét, változó sikerekkel. Magyarországi hazatelepülési kísérlete meghiúsult, ugyanis a Magyar Mérnöki Kamara a Bauhausban szerzett végzettségét nem ismerte el, nem vette fel tagjai körébe. Az elutasítás hátterében szerepet játszhatott a hazai berkeknek a Bauhausról kialakult megítélése és Breuer zsidó származása is. Több hazatérő társa is – aki korábban már szakmai munkát folytatott –, visszaült az iskolapadba, hogy kamarai elismeréssel gyakorolhassa újra meglévő hivatását. Molnár Farkassal és Fischer Józseffel alkotott irodájuk, bár megnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár építészeti tervpályázatát, csak két pavilon valósult meg. Breuer sértődöttség nélkül fogadta el a hazai hozzáállást és az országhatáron túlra emelte tekintetét.

Czakó Zsolt kiállításhoz készített installációja Breuer művészi hitvallásával. Forrás: Csortos Szabolcs / UnivPécs
3/4
Czakó Zsolt kiállításhoz készített installációja Breuer művészi hitvallásával. Forrás: Csortos Szabolcs / UnivPécs

Egykori mentora, Walter Gropius hívására 1937-ben Breuer Bostonba költözött, ahol a Harvard egyetemen kapott állást, és közösen megkezdték a modern építészet elveinek terjesztését, az ilyen szempontból elmaradott konzervatív Amerikában. Gropius és Breuer oktatómunkájuk mellett eleinte együtt, közös építészeti irodában, több ikonikus házat is terveztek. Munkásságukat kezdetben a Bauhaus irányzata jellemezte, de a  dogmatikusan funkcionalista, egyszerű színekre vakolt épületek helyett Breuer helyi terméskő- és deszkaburkolatú falakkal, bátran kinyúló konzolos tetőkkel és erkélyekkel gazdagította lakóházait. Amerika Breuer építészete számára új mélységeket nyitott, ettől a korszaktól a megújulásra való nyitottság jellemzi géniuszát.[2]

Európából szemében az olyan nagyra tartott amerikai technicizált, nagyléptékű építészet kevésbé gyakorolt közvetlen hatást, helyette az ország családi ház építészetének hagyományai, a New England-i tradíciók – a „népi építészet" – és Frank Lloyd Wright adtak ihlető táptalajt számára. Előszeretettel alkalmazta a helyben található természetes anyagokat, a terméskövet és a fát. Breuer felfogása szerint a természet adta anyagokat nem szükséges megtagadni ahhoz, hogy emberkéz által megmunkált formában váljanak az építészet alkotóelemévé. Természet és építészet egysége által jön létre az ember számára otthonos környezet, az épület a humanizált táj eleme. Breuer amerikai családi házai megőrizték a Bauhaus sokoldalúan értelmezett funkcionalizmusát, a gyakorlati követelmények mellett esztétikai és hangulati tényezőket is ideértve; de természetközeli amerikai lakóházai túllépnek a Bauhaus tiszta formakincsén, azt jelentősen gazdagítják.  Míg az eredeti Bauhaus eszme a funkció primátusát, a formai purizmust vallotta, addig Breuer amerikai építészetében, a geometrizálás ideologikus szerepét felváltotta, a társadalom és a természet közötti organikusabb egységének hathatós vizsgálata. A kiváló tervezési képességei mellett említést érdemel a részletek gondos, mindenre kiterjedő, figyelemmel való kivitelezése.

Breuer épületeinek kezét a munkálatok során is szorosan fogta, a magas színvonalat a tervezés és kivitelezés együttes kézben tartásával hozta létre. Fényes példa a Whitney Múzeum tervezői művezetéséről készült fotó a First Lady-vel. A háború éveit követően Breuer megvált az egyetemtől, és New Yorkban nyitott építészeti irodát. Innentől kezdve a legváltozatosabb feladatokban volt része; megbízásokat kapott iroda, közhivatal, erőmű, egyetem, kutatóintézet, könyvtár, múzeum és templom építésére. Az American Institute of Architects 1968-ban aranyérmével tüntette ki, a modern építészetet befolyásoló 13 legjelentősebb építész közé választotta, valamint “formateremtő" epitheton ornans-nal ruházta fel. Sokat elmond Breuerről az intézménynek adott nyilatkozata, melyből kiderül, hogy a 20. század képzőművészetének meghatározó festője, Paul Klee mellett Kiss Józsefet, a pécsi főreálgimnázium ábrázoló geometria tanárát – a város művészeti-társadalmi életének meghatározó szereplőjét – nevezte meg a munkássága szempontjából legmeghatározóbb alakként.

Breuer Marcel és Jacqueline Kennedy a Whitney Múzeum építésénél, 1965 Oct. 21. Forrás: Noble, Bob (Archives of American Art, Smithsonian Institution.)
4/4
Breuer Marcel és Jacqueline Kennedy a Whitney Múzeum építésénél, 1965 Oct. 21. Forrás: Noble, Bob (Archives of American Art, Smithsonian Institution.)

Élete végéig megőrizte nemzeti identitását, erős magyar akcentussal beszélt angolul, és szerette mondandóját – bár mérsékelt sikerrel – magyar közmondásokkal fűszerezni. A háború után országunkba kevés alkalommal – először 1948-ban, leánytestvére meglátogatására – tért haza, de mindvégig élénk levelezéssel követte a pécsi és az országos eseményeket. Érettségi találkozójára és a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktori elismerésének ünnepére is hazautazott. Feltételezhető a szocialista államvezetés törekvése, hogy Breuer szellemi tőkéjét és népszerű karakterét saját eszméinek reprezentálására használja fel, de az épület, amit Breuer tervezett volna Magyarországnak, hol finanszírozási, hol szabályozási vagy politikai okok miatt végül sosem épült meg. Breuer Marcell haláláig megtartotta Magyarországhoz és szülővárosához fűzött kötődését, szoros kapcsolatot ápolt barátaival. Az idős építészmestert szülővárosa, Pécs, egy Mecsek-oldali környezetben fekvő múzeum terveinek elkészítésére kérte fel. Breuer baráti levelezéseinek  őszinte gesztusaiban megmutatkozik a megtiszteltségből származó öröme, azonban letörő egészségügyi állapota miatt a munkát mégis visszautasítani volt kénytelen.

Magyarország és szülővárosa, Pécs egészen mostanáig nem emlékezett meg méltóképp világhírű fiáról – bár sétány, egyetemi doktori iskola, építészeti díj eddig is viselte nevét –, immár nívós emléktábla jelzi szülőházát, és emléket állító műalkotás áll megvalósítás előtt, a róla elnevezett sétány mellett. Breuer átlagos városi polgári közegbe születve vált cselekvőképes világpolgárrá, mely inspiráció lehet a gazdag múlttal rendelkező, ám a kortárs nemzetközi kulturális diskurzustól elszigetelt pécsi fiatalok számára.

Patczai Zsigmond

Lábjegyzet:
[1] Rév Ilona, A széktől a székesegyházig. Beszélő Folyóirat, 7. évfolyam, 5. szám.
[2] Ibid.

További felhasznált források:
Rév Ilona, A Bauhaustól az üvegpiramisig. Budapest, Napvilág Kiadó (2006).
Tas Tóbiás, Marcel Breuer’s America. Offbeat Budapest.

A szöveg szerkesztésében közreműködtek:
Szász János, Cseh Fruzsina

 

Szerk.: Borenich Levente

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.