építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása II. – A Kastélymúzeum megszületése 1992 - 1998

A gödöllői kastély helyreállítását bemutató sorozat második részében az 1992 -1998 közötti időszakot tekinti át dr. Máté Zsolt vezető tervező, amelynek során megújultak a királyi lakosztályok és fogadótermek, valamint a barokk szárny és Erzsébet szobái, s ennek eredményeként 1996-ban megnyílhatott a Kastélymúzeum.

A felújítás alapelvei
Az állagmegóvással együtt formálódtak a jövőbeli hasznosítás tanulmányai is. Kormányhatározat született a kulturális és turisztikai hasznosításról. Értékleltár készült, amely nemcsak a díszítést, az ornamentikát és az ipartörténeti értékeket vette számba, hanem a helyiségeket és helyiségkapcsolatokat is. Feltárta a történelmi térszerkezet átépítéseit. Tervbe vette a sok igénytelen, prakticista átalakítás eltávolítását, a térrendszer rekonstrukcióját. Ez nemcsak válaszfalak, vizesblokkok kibontását jelentette, hanem esetenként - mint például a Díszterem előcsarnokánál - a megváltoztatott belmagasság miatt födémbontást, újjáépítést is igényelt.

Az értékleltár rangsorolta a kastély helyiségeit és az értékrend szerint kategóriákba sorolta, továbbá meghatározta azt a funkcionális kört, amely szerint az egyes kategóriákba eső terek hasznosíthatók. Természetesen a legértékesebb díszítettségű, elhelyezkedésű vagy történelmi vonatkozásaik miatt kiemelkedő értékű termeknél csak a teljes helyreállítás, restaurálás, önmaguk múzeumaként eredeti berendezéssel való bemutatása és a magas szintű reprezentáció jöhetett számításba. A szigorúság és követelményrendszer fokozatosan enyhült az alsóbb kategóriákban.

 

Értékleltár
 

 

A tervezés során fény derült arra, hogy a kastély belső közlekedőrendszere nem biztosítja a teljes átjárhatóságot. Akadályok voltak az egyes szintek bejárhatóságában és az egyes szintek kapcsolatában is. Másrészről voltak olyan ésszerűtlen múltbeli átalakítások, mint az emeletről, az épület tömegéből kilépő, tetőn átvezető lépcső, amely egyedül Erzsébet királyné részére készült. Durva átalakítás volt, amely arra szolgált, hogy a királyné a kíváncsi tekintetek elől elrejtve juthasson le lakosztályából kedvenc lovardájába. Másrészt történelmi tanulság, hogy abban az időben a királyi család forgalmának a személyzettől való elkülönítése volt a cél és nem a kézenfekvő átjárhatóság. Bár az állagmegóvási tervezések mindig egy-egy kisebb épületrészre vonatkoztak, tisztában voltunk azzal, hogy állandóan az egész épület vonatkozásait kell szem előtt tartanunk, különben menet közben ellehetetlenülhet a feladat. Ezért kellett átfogó tanulmányt készítenünk a közlekedőrendszer rekonstrukciójára, kijelölve az új vagy újra készülő, valamikor elbontott lépcsők helyét és az indokolt átjárók megnyitásait.

 

 
Erzsébet királyné leomlott lejárója a Lovardához, 1985 körül – M. Zs. felvétele

 

Hasonló áttekintést és megfontolást jelentett a helyreállítás során beépülő energetikai és infrastrukturális rendszer programozása is. Összesen 11 belső hálózat kapacitás méretezését készítettük el az egész épület várható igényének megfelelően: víz-, gáz-, csatorna-, fűtés-, légtechnika, elektromos és gyengeáramú hálózatok, informatika stb. Méreteztük a hálózatok helyigényét, vonalvezetését és az épületen belüli rejtett elhelyezés lehetőségeit. Szerencsés adottság volt a kastély legnagyobb részének kétszintes elrendezése, így a hálózatokat a földszint alatti padlócsatornákban és a padláson lehetett elvezetni. A függőleges kommunikációt a bőségesen méretezett történeti kéményjáratok, a kétszáz éve elbontott tornyok helyén maradt üregek tették lehetővé. A padlófűtések szabályozói a történelmi kéményajtók mögé kerülhettek.

 

Padlófűtés elosztója a történelmi kéményajtó mögött, 1996 – M. Zs. felvétele
 

 

Mindhárom adatrendszer – az értékleltár, a közlekedők tanulmánya, valamint az infrastrukturális méretezés és diszlokáció – olyan sorvezetőnk lett, ami a következő húsz év tervezése és helyreállítási munkái során nélkülözhetetlennek bizonyult, és az időközi programváltozatoknál is követhető volt. Gödöllő rekonstrukciója 1982-ben műemléki szempontból érintetlen, új feladatként indult. Soha korábban sem kutatás, sem helyreállítás – Sódor Alajos műegyetemi tanár felméréseitől és Dümmerling Ödön kisebb művészettörténeti tanulmányától eltekintve – nem folyt a kastélyban. Végül is a felmérésekkel, diagnosztikával, kutatásokkal együtt készülő tanulmányok biztosították azt a logisztikai rendszert, ami lehetővé tette, hogy a helyreállítás élesbe fordulhasson. Sajnos a legtöbb műemlék-helyreállításnál ezt az elengedhetetlen fázist elsodorják a könyörtelen pályázati feltételek, megrendelői határidők és költségkeretek. Persze ma már talán nincs is olyan nagyméretű műemlék-együttes, ahol mindent a nulláról kellene kezdeni, legtöbbször már másod-, harmadízben történő helyreállításról van szó. Mindenesetre a mai beruházási és építési feltételek nem a gondos műemléki előkészítést támogatják.

A kilencvenes évekkel bekövetkezett Magyarországon a tervezés piacosítása. A nagy állami és tanácsi tervezőirodák sorra megszűntek, feloszlottak. A VÁTI talpon maradt, de a nagy hagyományú, közel 50 éve működő komplex városrendező, műemlék-helyreállító irodájának a szakági tervezőgárdától meg kellett válnia. Így, amikor a központi épületszárny tényleges helyreállítására kiírt versenyben a VÁTI a KÖZTI-vel szemben alulmaradt, az az azóta is egyedülálló megoldás született, hogy a KÖZTI - bár szintén kiváló műemléki felkészültséggel rendelkezett - a gödöllői nagyobb ismeretanyagot méltányolva, a VÁTI-t vonta be építész tervezőként. Ez a konstrukció azután több sikeres közbeszerzési eljárást túlélve máig fennáll, azzal a módosítással, hogy amikor 2004-ben a VÁTI-ban megszűnt az építészeti tervezés, a tervezés jogát a cég nekem, a korábbi felelős tervezőnek, mint magántervezőnek adta át.

A rekonstrukció folyamata
Kezdettől fontos szempont volt a helyreállításban a kastély történelmi szerepének megjelenítése. Szerencsére a 19. század végéről olyan leírás-, és fényképanyag maradt fenn, amely szinte helyiségről helyiségre megadta a berendezést, a fali dekorációt, sőt még a falikárpitok színét és nagyjából a mintáját is. Természetes volt, hogy a királyi korszak termei eredeti pompájukban legyenek helyreállítva, az eredeti vagy ahhoz hasonló korhű berendezéssel.

 

 
Aranyozott dobozzár, 1996 – M. Zs. felvétele
A Mária Terézia szoba mennyezete, 1996 – M. Zs. felvétele
Díszterem – a kastély hivatalos felvétele

 

A födémmegerősítések és stukkómentések után a falkutatás pontosan tisztázta az építési periódusokat. A helyreállításban ezek nem jelennek meg. A központi szárny helyiségcsoportja a 18. századból szinte változatlan maradt, a belső dekoráció pedig a királyi pár időszakát idézi. Ferenc József szobái a császári neorokokó stílusában, vörös-arany-fehér színben, Erzsébet királyné termei a neki oly kedves ibolyaszínben újultak meg.

 

 
Erzsébet királyné toalett szobája, 1996 – M. Zs. felvétele
Ajándékbolt, 2000 – M. Zs. felvétele
Ferenc József szalonja – a kastély hivatalos felvétele
Ferenc József dolgozója, 1996 – M. Zs. felvétele
Garnitúra Ferenc József dolgozójában, 1996 – M. Zs. felvétele
 

 

A kétszázötven éves kastély életében ez volt az az időszak, amikorra minden megérett egy teljes körű, pincétől a padlásig terjedő felújításra. A kupolatetők palafedése elvesztette olajtartalmát, átengedte a vizet. A fémszerkezetek a korrózió miatt már éppen csak az eredeti formák megállapításához voltak alkalmasak. A vakolatok és habarcsok elvesztették kötőanyagukat. Az architektúrához használt édesvízi mészkő mállottsága előrehaladott állapotban volt. A beázások miatt a fedélszerkezetek és a falakba épített fagerendák, födémek elgombásodtak. A talajnedvesség magasan felszívódott a falakba és pillérekbe. A kifagyások nem egy esetben komoly omlásveszélyt okoztak.

 

 
Pillér kibontása ideiglenes befalazás védelmében. 1995 – Vedress László – M. Zs. felvétele
Helyreállított díszudvari ajtó, 1996 – M. Zs. felvétele

 

Dobozi Miklós, a KÖZTI létesítményfelelőse dolgozta ki azt a nulladik ütemű helyreállítási metodikát, amelynek minden további munkát meg kellett előznie. Először is a talajnedvesség támadását kellett kiküszöbölni. A kilencvenes évek elején jártunk. Az azóta elterjedt sokféle anyag és technológia még nem került nálunk bevezetésre. Újdonságnak számított a sokszor másfél métert is meghaladó vastagságú vegyes falazatok átvágása gyémánt szállal, és a német technológiai rend szerint beépített utólagos falszigetelés.

 

 
Falátvágás utólagos szigeteléshez, 1995 – M. Zs. felvétele

 

A faanyagok fertőtlenítése, az egészségtelen darabok csonkolása, sokszor teljes fedélszékszakaszok cseréje mellett szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a falazatokban is bizonyos magasságokban – koszorúgerenda jelleggel beépített – gerendák húzódtak jelentős gombafertőzéssel. Magukat a falazatokat is átszőtte a gomba. Az ilyen gerendák eltávolítása kivéséssel nagyfokú roncsolással járt volna. Egyedülálló módszer volt az alkalmazott kényszerégetéses eljárás, amelynek során a gerenda egyik végét begyújtottuk, a másik végén ventilátoros szívással a falban égettük végig a gerendát. Így a fal is megkapta a gombátlanításhoz szükséges hőkezelést. Az üregek ezután természetesen kitöltésre kerültek. Ezt a módszert később nem folytattuk, mert egy restaurátor éjszakára az állványzaton égve felejtette a reflektorát, ami kisebb tüzet okozott, és emiatt minden tűzzel járó technológiát betiltottak. A továbbiakban a gombátlanítást vegyszeres kezeléssel vagy a falakba befúrt, elektromosan 60oC-ra felfűtött hőpatronokkal végeztük. Az összes feltöltés, megkutatott, értéket nem képviselő meglazult vakolat, igénytelen burkolat eltávolításával kitisztított, fertőtlenített és szerkezetileg stabilizált épület, – ha nem is olyan tökéletes állapotban, ahogyan Horler Miklós tanította: helyszíni műemléki laboratóriumként – de készen állt az infrastruktúra befogadására és a helyreállításra.

 

 
Gombátlanítás elektromos fűtőpatronokkal, 1990 körül – Bánky László felv.

 

A fűtés a hidegpadlós helyiségekben a burkolat alá szerelt padlófűtés lett, a parkettás helyiségekben faráccsal fedett, padlóba süllyesztett konvektorokat alkalmaztunk. A történelmi, 200 éves táblás parkettákat a restaurátorok felszedték, majd darabonkénti helyreállítás és a vakpadlók javítása után – hagyományos módon – rozsszalmára fektetve építették vissza. Ugyanígy visszabontásra, fertőtlenítésre és restaurálás után visszaépítésre kerültek a rokokó fa falburkolatok, díszes ablakbélletek, ajtók. A vasalások, rokokó dobozzárak a helyszíni nyomok és a Bécsben fellelt arcív fényképek alapján készültek.

 

 
Vezetékek elhelyezése a padlóban, 1996 – M. Zs. felvétele
Faráccsal takart padlókonvektor, 1996 – M. Zs. felvétele

 

A helyreállításban restaurátorok csapata vett részt. Mindenütt az eredeti anyagok és technológiák szerint készültek a helyreállítások: stukkók, aranyozások, műmárványok. Végül a kastélyban megmaradt és más gyűjteményekből kölcsönzött műemléki kályhák kerültek a termek kályhafülkéibe. Értékes hozadéka volt az épület kutatásának, hogy ott, ahol korábban senki nem sejtette, gyönyörű barokk, figurális és dekoratív falfestések kerültek elő. Ezek már a királyi korszakban el voltak fedve. Ma restaurálva gazdagítják az enteriőrök összképét.

 

 
Ajtótok feltárása, 1995 – M. Zs. felvétele
Helyreállított ajtó, 1996 – M. Zs. felvétele
Mennyezeti falkép feltárás, 1995 – M. Zs. felvétele
Restaurált mennyezet (Rády Ferenc munkája), 1996 – M. Zs. felvétele
Az egykori Könyvtárszoba mennyezete, 1996 – M. Zs. felvétele
 

 

Külön érdemes szólni az ablakokról. A barokk időkben általában - így Gödöllőn is - egyrétegű ablakokat használtak. Ezeket később kiegészítették felkapcsolható zsaluziákkal, amiket télen üvegezett szárnyakra cseréltek. A 19. századot ez a kényelmetlen és rosszul záró rendszer már nem elégítette ki. Valószínűleg a Ferenc József részére végzett gyors helyreállítás során – rögzített tokba, kifelé nyíló ablakszárnyakat építettek be viszonylag igénytelen módon. A gyönyörű arányú, szemöldökgyámos barokk kőkeretekbe vésték be az új tokok helyét. A keretek elvesztették arányukat, díszes részletformáik eltűntek, a homlokzati architektúra plasztikája, árnyékhatása megszűnt. Ezt az állapotot nem lehetett megtartani. Ahol eredeti, 18. századi ablakszerkezetet találtunk, azt restaurálva visszaépítettük, vállalva a hőtechnikai elégtelenséget. Az amúgy is tönkrement ablakok zöme azonban cserére került. Az eredeti állapot jól feltárható volt. Helyenként vakablakban falra festve az ablakok színe, osztása, barokk profilja és ólmozott üvegezése is megőrződött. Az eredeti látszó profillal egyező, ablakosztásának megfelelő hármas ütközésű, hőszigetelő üvegezésű ablakokat terveztünk, felragasztott ólomcsíkkal imitálva az ólmozott üveget. 3+6+3 mm-es, a szabványtól eltérő hőszigetelő üvegezést használtunk. Az ÉMI laboratóriuma bemérte, ellenőrizte, és a lég- és vízzárás követelményét elérő minősítéssel látta el az ablak kísérleti prototípusát. Az alkalmazott üvegvastagság és légrés-méret olyan szerencsés fénytörési játékot eredményez, ami miatt nem érzékelhető, hogy a faszerkezet homlokzatra merőleges méretét a történelmi mérethez képest meg kellett növelnünk. Visszaállítható volt az ablakok durván megvésett kőkerete, az eredeti homlokzat gazdagsága, fény-, és árnyjátéka. A kőkeretek szobrászati kiegészítéséhez laboratóriumi teszttel beállított terzith keveréket használtunk. A helyreállítás utáni törési-szakítási próbák igazolták, hogy az eredeti kő szilárdságát és struktúráját sikerült beállítani.

 

 
Ablak eredeti állapotban, 1995 – M. Zs. felvétele
Kísérleti ablakhelyreállítás, 1995 – M. Zs. felvétele
Eredeti és helyreállított ablak a főhomlokzaton 1995-96 – M. Zs. felvétele

 

A közönségforgalom helyiségei és az egész kastélyra méretezett kapacitású energiaközpont a kastély meglévő vagy újra feltárt pincéiben kaptak helyet. 1996 nyarán nyílt meg a központi múzeumi rész, amely a következő években egy-egy újabb szárnnyal bővült. Ferenc József szobáinak folytatásaként megújult a barokk stílusban helyreállított Lipót-szárny a templom oratóriumával. Erzsébet szobáihoz csatlakozva pedig a királyné polgáribb, nem protokolláris ízlését tükröző Erzsébet-szárny. A múzeum bemutatott műtárgyai a magyar közgyűjtemények letétjeiből és a kastély egyre szaporodó saját gyűjtéséből kerülnek ki.

 

Királyképek a Királydombi Pavilonban, 2004 – M. Zs. felvétele
A kastély a kert felől, 2007 – M. Zs. felvétele
Nosztalgia a kastélyparkban, 2007 – M. Zs. felvétele
 

 

dr. Máté Zsolt


Gödöllői Grassalkovich Kastély helyreállítása II. 1992-1998
Középső szárny és királyi lakosztályok, Erzsébet szárny, barokk Lipót szárny műemléki helyreállítása és berendezése

vezető tervező: dr. Máté Zsolt - VÁTI Rt.
létesítményfelelős: Dobozi Miklós
építész munkatársak: Bódyné Máthé Ildikó, Kralovánszky Réka, Nyékhelyi Mária, Rab Ildikó, Szabó Zoltán, Voith Mária - VÁTI
belsőépítészet: Schinagl Gábor - KÖZTI Rt.
tartószerkezetek: Dobráter Béla - KÖZTI Rt.
épületgépészet: Gyulai Zsolt - KÖZTI Rt.
légtechnika: Salamon Katalin - KÖZTI Rt.
kazántervezés: Szabó István, Várkonyiné Ács Mária
épületvillamosság: Károlyiné Kovács Nóra, Polóni János - VÁTI, Sz. Kovács Gyula
tűzvédelem: Szénás László - VÁTI
műemléki feltárás: Dávid Ferenc, Pintér Attila, Rády Ferenc
textiltervezés: Remsey Flóra
enteriőr-helyreállítás szakértő: Dózsa Katalin
biztonságtechnika: Schreiber Gábor - Meldetechnik
muzeológia: Varga Kálmán
régészet: László Csaba
restaurátorok: Bécsi János, Czweiber Ferenc, Pintér Attila, Rády Ferenc, Jeges András, S. Hegyi Béla, Kisterenyei Ervin, Fábián Dénes, Limó és Tsa, Koppán Zsolt, Nausch Géza, Silvert Rt., Lotz Stúdió, Reston Bt., Simon Sándor, Szebényi Judit, Soós László, Szervátiusz István, Szűcs és Tsa Kft., Takács Zoltán, Szabó Kálmán, UNIREST Bt, Víg János, Gonzales Gábor, Füri Judit, Szebeni Nándor, Takács Ferenc, Mester Éva, Schütz Zoltán
generáltervező cég: Középülettervező Rt. - KÖZTI Rt.

tervezés éve: 1994-1997
kivitelezés éve: 1995-1998
bruttó szintterület:
középső szárny: 1854 m2, Erzsébet- és Lipót szárny 1162 m2
bruttó beruházási költség:
középső szárny: 1,49 Milliárd Ft, Erzsébet- és Lipót szárny: cca. 950 millió Ft.
építtető: Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság
lebonyolító: MaHill Kft., Bakonyiné Schubert Éva
generálkivitelező: Architekton Rt. - építésvezető: Bernátsky Aladár
alvállalkozók: Anticimex Protect, Aku-Bau, Ferist, Galax, Hajdú és Tsa, Hellasz, Horex, NOR, Reálvill, Kemerle István, Zimonyi Zoltán, Almási Sándorné, Zémann Istvánné

Kapcsolódó oldal

A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása I. – Ahogy elkezdődött 1982-1992

A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása III. - A Barokk Színház rekonstrukciója 2000-2003.

A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása IV. — Az Európai Unió a Lovardában 2008-2010

 

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »